Itt a konkrét üzenet: pénzt ad Brüsszel a görög határvédelemért

Fotó: MTI/AP/Pétrosz Karadjiász

Csak úgy besétálnak

Macedóniának egyebek között a határőrizet erősítésére nyújtják a támogatást, amelyre azért is szükség van, mert a bevándorlási hullám különösen nagy nyomás alá helyezte a migrációs útvonalak mentén fekvő országokat. A közlemény szerint a különtámogatás ellenében a macedón határvédelemnek erősítenie kell a módszeres határellenőrzést és felügyeletet: ellenőriznie és regisztrálnia kell mindenkit, aki nem EU-tagország állampolgára, akár szabályosan, akár illegális úton lépte át az ország határait, valamint további erőfeszítéseket kell tennie az embercsempész-hálózatok és az emberkereskedelem felszámolása érdekében.

Görögországot a mostani támogatással a migránsok fogadásában és regisztrálásában kívánja segíteni az unió. Az Európai Bizottság számításai szerint a megítélt forrás révén Athén legalább további nyolcezer bevándorló fogadására készülhet fel, beleértve ideiglenes elszállásolásukat is.

Elővették a Visegrádi négyeket

Mindeközben a mai napon rendkívüli visegrádi miniszterelnöki csúcstalálkozót tartanak, ahol többek között a menekült-ügy kezeléséről lesz szó. A résztvevők állítólag egy tartalék védővonal kialakításáról tárgyalnak majd Bulgária és Macedónia déli határain, amellyel gyakorlatilag kizárnák Görögországot az övezetből. Ez viszont szöges ellentéte annak, ahogyan a németek akarják kezelni a válságot, nem csoda, hogy Merkel rossz szemmel nézi a találkozót. Sigmar Gabriel, német alkancellár szerint komoly ellentétekhez vezethet, ha egyes tagállamok önállóan alakítanák a schengeni övezetet, Görögországot pedig továbbra is az egységen belül kell tudni.

Hangsúlyozta: "látszatmegoldás" volna és "megmérgezné az európai vitát", ha megvalósulna az a konzervatív oldalról felmerült elképzelés, hogy hivatalosan zárják ki Görögországot a schengeni övezetből, vagy a görög-macedón határon építendő határkerítésekkel nem hivatalosan, de gyakorlatilag rekesszék ki onnan.

Megszűnhet Schengen?

A Privátbankár külpolitikai szakértője, Káncz Csaba szerint, mára reálissá vált a schengeni határ megszűnésének veszélye. Ha ez bekövetkezik, akkor évi 28 milliárd euró vesztesége lenne az uniónak. A legideálisabb az lenne, ha már a görög határoknál kezelni lehetne a menekültek helyzetét, de mivel az ország eddig passzivitást mutatott az ügyben, ezért megszűnt a bizalom a görög fellépéssel kapcsolatban. Részletek>>>