Itt a kormány tervezete az energiahatékonyságra

Az irányelv az Európai Unió 2020-ig elérendő, 20 százalékos energiahatékonysági célkitűzésének teljesülését szolgálja.

A tervezet egyebek mellett meghatározza a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia tartalmát. Ez a stratégia elsőként áttekinti a magán-, valamint a köztulajdonban lévő lakó- és kereskedelmi célú nemzeti épületállományt, majd meghatározza a költséghatékony felújítási módokat. Olyan intézkedéseket határoz meg, amelyekkel ösztönözhetők a költség-optimalizálás követelményét elérő komplex korszerűsítések.

Szintén a Nemzeti Épületenergetikai Stratégiában kell meghatározni a várható energiamegtakarítást és a további előnyöket is becsülni kell. A stratégiát - a nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervek részeként - kell benyújtani az Európai Bizottságnak.

A tervezet külön kezeli a középületeket. Ezek alapterületének 3 százalékát kell évente felújítani úgy, hogy utána elérjék az energiahatékonysági minimumkövetelményeket. Ez év július 9-étől a 250 négyzetmétert meghaladó hasznos alapterületű épületekre vonatkozik ez az előírás, addig 500 négyzetméter a limit.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal - egyebek mellett - nyilvántartja és közzéteszi az intézkedések révén elért energiamegtakarítási adatokat, továbbá névjegyzéket vezet az energetikai auditorokról, valamint az energetikai auditáló szervezetekről. Fontos feladata még az energiahatékonysági tájékoztató honlap fenntartása.

A honlap - az energiafogyasztók és a piaci szereplők részére - az energiahatékonysági és energiamegtakarítási módszerekről, valamint az energiahatékonysággal kapcsolatos pénzügyi és jogi keretekről szóló tájékoztatást tartalmaz. A tervezet előírja azt is, hogy a honlap rendszeresen frissüljön. 
Az energiahatékonysági tájékoztató honlapon lehetőséget kell adni arra is, hogy az energiahatékonysági szolgáltatók és a pénzügyi szolgáltatást végző szervezetek - az energiafogyasztók számára - információt tegyenek közzé az általuk nyújtott, energiahatékonysági célokat szolgáló szolgáltatásokról.

A lakossági energiaszolgáltatók is kötelesek honlapot működtetni. Ezeken az energiahatékonysággal kapcsolatos olyan tájékoztatást és tanácsadást nyújtanak az energiafogyasztók számára, amely segíti azok tudatos energiafogyasztási szemléletének kialakítását. Emellett gyakorlatias és hasznos információkat tartalmaznak ezek a honlapok az egyes fogyasztói célcsoportok által kivitelezhető energiamegtakarítási lehetőségekről és a beruházásokhoz elérhető támogatási konstrukciókról.
A tervezet előírja azt is, hogy a nagyvállalat - tevékenysége energetikai jellemzőinek megismerése céljából - köteles négyévente energetikai auditálást végeztetni.

A törvénytervezethez csatolt végrehajtási rendelet tervezete szerint az energetikai auditnak ki kell terjednie az energiapazarlási pontok megkeresésére és bemutatására, a költséghatékonyabb energia-felhasználási módok feltárására és elemzésére, továbbá a megújuló energiaforrások alkalmazásának lehetőségére, valamint a fejlettebb üzemeltetési eljárások és az új berendezések bemutatására is.

A végrehajtási rendelet tervezetének egyik melléklete tartalmazza a végfelhasználási energiamegtakarítás mértékének kiszámításakor figyelembe veendő értékeket. Ezek a következők: 2014-ben és 2015-ben 1 százalék, 2016-ban és 2017-ben 1,25 százalék, míg 2018. és 2020. között 1,5 százalék.

A kormány honlapján szerepel még a nemzeti fejlesztési miniszter rendeletének a tervezete is, amely a nagy hatásfokú kapcsolt - villanyáramot és hőt is termelő - rendszerekkel kapcsolatos számítási előírásokat tartalmazza.

Múlt hét csütörtökön a luxembourgi Európai Bírósághoz fordult az Európai Bizottság, mert megítélése szerint Magyarország továbbra sem ültette át a belső jogba az energiahatékonyságról szóló uniós irányelvet. A mostani törvénytervezet erre készült válasz.

A bírósági eljárás kezdeményezésével újabb szakaszba lépett a Magyarország ellen korábban indult kötelezettségszegési eljárás. Az uniós jog megsértése miatt a brüsszeli testület a jogsértés megszüntetéséig napi 15 444 euró (mintegy 4,6 millió forint) bírság kiszabását is kéri az uniós igazságszolgáltatástól. Ezen a téren a bizottság csak javaslatot tesz, a végső szót a luxembourgi bírák mondják majd ki ítéletükben.

Magyarország nem az egyetlen tagállam, amely lemaradásban van az uniós jog átvételével ezen a téren, sőt, Málta az egyetlen olyan uniós tagország, amely ellen Brüsszel nem indított emiatt kötelezettségszegési eljárást.