Csak a görögök rosszabbak
A Vecernji List arról ír, hogy amikor a horvát állam nemrég újabb 6 milliárd kunával (250 milliárd forinttal) adósodott el 4,5 százalékos kamat mellett, azt a kormány úgy próbálta meg bemutatni, mint valami sikertörténetet, miközben Görögország mielőtt csődbe jutott volna, sokkal alacsonyabb kamatok mellett vett fel kölcsönt, hogy a költségvetési lyukakat betömje.
Nemrég a Standard & Poor’s (S&P) nemzetközi hitelminősítő intézet is leminősítette Horvátország államadós-besorolásának kilátásait stabilról negatívra. Görögország után így Horvátország a második legkockázatosabb ország az Európai Unióban.
Iszonyú magas a hiány
Zeljko Lovrincevic, a zágrábi gazdaságkutató intézet makroközgazdásza a napilapnak arról beszélt, hogy az államháztartás hiánya már most eléri a bruttó hazai össztermék (GDP) 90 százalékát, amelyen tovább ront a külső adóság, amely jelenleg a GDP 115 százalékát teszi ki. A magas adósság magas kamatfizetési kötelezettséget eredményezett, amely jelenleg eléri a 10 milliárd kunát (400 milliárd forint), a GDP 3 százalékát.
Ennyit fizetünk vissza évente úgy, hogy az alaptőkéből egy kunát sem törlesztettünk – mondta, majd hozzátette, hogy ha a kamatok elérik a 15 milliárd kunát éves szinten, az államadóság növekedése visszafordíthatatlanná válik, és Horvátország nagyon közel van ahhoz, hogy ebbe a helyzetbe kerüljön.
Velimir Sonje gazdasági elemző szerint a horvát költségvetés a magas kamatok miatt sokkal nagyobb kockázatnak van kitéve, mint a görög. Míg Görögország 20-30 éves futamidővel bocsájtotta ki államkötvényeit, addig Horvátország mindössze 10 évessel. Így a görögöknek sokkal több ideje van visszafizetni.
Lemaradnak a horvátok
Az eladósodás szintje Görögország után Horvátországban a legmagasabb. Míg az adóság enyhítésére felvett hitelek után Horvátország három százalékos, vagy annál is magasabb kamatot fizet, addig Olaszország, amelynek magasabb az államadóssága, mindössze 1,5 százalékot. Szlovákia, amely a lap szerint Horvátország gazdasági konkurensének számít, csak 0,46 százalékot.
Ez pedig sokkal kedvezőbb helyzetbe hozza Szlovákiát Horvátországgal szemben mind a hitelekkel, mind a befektetések lehetősége tekintetében.
Külföldi és belföldi gazdasági és politikai elemzők is borús jövőképet jósolnak Horvátországnak, amely ha szerintük nem változtat hozzáállásán, nem kezdi el sürgősen a reformok bevezetését, nagyon könnyen Görögország sorsára juthat.
Gazdaságilag csakis a NER visszabontása segíthet alkalmazkodni új kihívásokhoz. 
