A KSH első, gyorsbecslése alapján Magyarország bruttó hazai terméke idén második negyedévben 3,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A növekedést alapvetően az ipar és az építőipar nemzetgazdasági ágak teljesítményének növekedése okozta.
A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint az előző negyedévhez viszonyítva 0,8 százalékkal növekedett a bruttó hazai termék.
A Központi Statisztikai Hivatal felhívta a figyelmet arra, hogy a becslés korlátozott információs bázisra épül, így a végleges adatok a gyorsbecslésben közöltektől eltérhetnek.
Az előző negyedév
Az idén az első negyedévben 3,5 százalékkal nőtt a GDP az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az előző negyedévhez képest 1,1 százalékkal emelkedett a szezonálisan és naptárhatással igazított mutató.
A GDP 2014 január-márciusában már negyedik negyedéve mutatott növekedést. A bővülésben az építőipar, valamint a feldolgozóipar teljesítménye játszott szerepet. Tavaly a második negyedévben 0,5 százalékkal bővült Magyarország bruttó hazai terméke.
Mit vártak a londoniak?
A City egyik legnagyobb pénzügyi-gazdasági elemzőháza, a Capital Economics közgazdászai által használt növekedéskövető modell (GDP tracker) azt jelezte, hogy az éves szintre számolt magyar gazdasági növekedés a második negyedében az első három havihoz hasonlóan 3,5 százalék.
A ház elemzői kiemelték, hogy a kiskereskedelmi értékesítés bővülési üteme lassult a második negyedévben, és valószínűleg a mezőgazdasági szektor teljesítménye is lassabban nőtt. Az ipar azonban jól teljesített, kibocsátási értéke negyedévi átlagban 9,7 százalékkal növekedett a tavalyi azonos időszakhoz képest az idei első negyedévben mért 7,5 százalékos éves bővülés után.
Mint az előző negyedévben, de...
Mindezt egybevetve a Capital Economics londoni szakértői azzal számolnak, hogy az éves összevetésben számolt GDP-növekedés a második negyedévben hozzávetőleg azonos lehetett az első negyedévivel.
A cég elemzői a további negyedévekre azonban lassulást valószínűsítenek. Véleményük szerint ebben az egyik fő tényező az, hogy a magyar gazdaságnak a kormányzati kiadások és a közszférabeli foglalkoztatás növekedése adott felhajtóerőt az idei első fél évben, ez a növekedési forrás azonban kezd kifutni.
Mindezek alapján a Capital Economics londoni elemzői 2014 egészére 2,8 százalékos gazdasági növekedést várnak Magyarországon.
Szintén 3,5 százalékkal számoltak
A Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó közgazdászai is 3,5 százalékos éves szintű GDP-növekedést jósoltak a magyar gazdaságban az idei második negyedévre. Számításaik szerint ez negyedéves összevetésben, szezonális és naptári hatással kiigazítva 0,7 százalékos szekvenciális növekedésnek felelhetett meg.
A GS elemzői az év hátralévő részében az egész közép- és kelet-európai EU-térségben azzal számolnak, hogy mérséklődnek és stabilizálódnak a negyedéves összehasonlításban számolt szekvenciális növekedési ütemek, és ebből eredően a térség éves növekedése is valamelyest lassulhat.
Mit látnak jövőre?
Úgy vélik ugyanakkor, hogy 2015-ben várhatóan ismét gyorsul a régió növekedése a fejlett ipari gazdaságok és elsősorban az euróövezet kilábalását követve.
Az idei év második felében azonban a potenciál közelébe mérséklődnek a növekedési ütemek a térségi gazdaságokban, ami azt is jelenti, hogy az e gazdaságokban érvényesülő negatív kibocsátási rés hosszabb ideig marad nyitva. Ez mérsékli az inflációs nyomást, és így módot ad a közép- és kelet-európai jegybankok enyhe monetáris alapállásának fenntartására - hangsúlyozták előrejelzésükben a Goldman Sachs elemzői.
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni közgazdászai szintén az első negyedévivel megegyező, 3,5 százalékos éves növekedést jósoltak a második három hónapra, ugyanúgy ahogy a 4cast londoni pénzügyi-gazdasági elemzőcég szakértői is.
A City egyik legnagyobb bankcsoportja, a Barclays befektetési részlegének elemzői még kisebb, 3,2 százalékos éves összevetésű magyar GDP-növekedést vártak a második negyedévre.
A német ipari óriás szerint létkérdéssé vált az uniós beavatkozás. 
