• Egyre nehezedik a katonai helyzet a kelet-ukrajnai Bahmut városa körül – mondta Volodimir Zelenszkij elnök hétfőn, mivel Ukrajna számos hadszíntere sárba borul. „A bahmuti szektorban a helyzet folyamatosan nehezebbé válik” – mondta Zelenszkij éjszakai beszédében. „Az ellenség folyamatosan pusztít mindent, amivel megvédhetjük erődítési és védelmi állásainkat.” Az orosz védelmi minisztérium azt állította, hogy erői megsemmisítettek egy ukrán lőszerraktárat a város közelében – Oroszország kelet-ukrajnai előrenyomulásának egyik célpontját –, emellett azonban az ukrán erők négy Himars rakétát és öt drónt is lelőttek.
• A fehérorosz háborúellenes partizánok azt állítják, hogy súlyosan megrongáltak egy orosz katonai repülőgépet, egy ellenzéki vezető ezt a „legsikeresebb elterelésnek” nevezte a háború kezdete óta. A BYPOL, a fehérorosz partizánszervezet közölte, hogy drónokkal támadta a Minszktől 12 kilométerre lévő Macsuliscsij repülőteret, súlyosan megrongálva a Beriev A-50-es elderítő és irányító repülőgépet (Awacs).
• Kína „nagyon egyértelműen” Oroszország oldalára állt, és „minden, csak nem őszinte közvetítő” az ukrajnai béke megteremtésére tett erőfeszítésekben – mondta Ned Price, az Egyesült Államok külügyminisztériumának szóvivője egy hétfői sajtótájékoztatón. Kína „diplomáciai támogatást, politikai támogatást, gazdasági támogatást, retorikai támogatást nyújtott Oroszországnak” – tette hozzá.
• Oroszország „langyos választ” adott az ukrajnai háború lezárását célzó kínai béketervre, de kijelentette, hogy „nagy figyelmet fordít” a részletekre. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint minden olyan kezdeményezés, amely közelebb hozhatja a békét, figyelmet érdemel, és Peking hangját is meg kell hallgatni, de a javaslat részletei fontosak, és egyelőre nem lát arra utaló jeleket, hogy békés megoldás születhetne. „Üdvözlünk minden olyan kísérletet, amely a probléma békés megoldását célzó tézisek megfogalmazására irányul, de természetesen az árnyalatok fontosak” – mondta Peszkov az Izvesztyija napilapnak.

• Oroszország mindaddig nem folytatja részvételét az Egyesült Államokkal kötött nukleáris fegyverek csökkentéséről szóló Start-egyezményben, amíg Washington nem hallgat Moszkva álláspontjára – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden közzétett nyilatkozatában. Vlagyimir Putyin orosz elnök a múlt héten jelentette be Oroszország azon döntését, hogy felfüggeszti részvételét a legutóbbi Start-szerződésben, miután azzal vádolta a Nyugatot, hogy közvetlenül részt vesznek a stratégiai légitámaszpontok elleni támadásban. Peszkov az Izvesztyija napilapnak adott interjújában azt mondta, hogy az Egyesült Államok által vezetett „nyugati kollektíva hozzáállásán változtatni kell Moszkvával szemben”. „Egy ország biztonsága nem biztosítható egy másik ország biztonságának rovására” – mondta Peszkov.
• Lengyelország közös kezdeményezést jelentett be az Európai Bizottsággal, hogy felkutassák azokat az ukrán gyerekeket, akiket elraboltak és Oroszországba vittek az ukrajnai háború alatt. Szymon Szynkowski vel Sęk lengyel EU-ügyekért felelős miniszter szerint a program célja az eltűnt gyerekek felkutatása és a felelősök bíróság elé állítása. „Vissza kell juttatnunk az elrabolt gyerekeket Ukrajnába, és meg kell büntetnünk Oroszországot a bűneiért” – mondta Denis Smihal ukrán miniszterelnök.
• Egy ukrán Nobel-békedíjas emberi jogi ügyvéd különleges törvényszék mielőbbi létrehozását kérte Vlagyimir Putyin és társai agresszió bűntette miatti bíróság elé állítására. Olekszandra Matvijcsuk, az Állampolgári Jogi Központ vezetője a Guardiannak azt mondta, hogy mielőbb meg kell kezdeni kivizsgálni a háborús bűnöket. Az orosz elnök és katonák elleni pereknek „hűtő hatása” lehet a Kreml megszálló erői által elkövetett atrocitásokra.
• António Guterres, az ENSZ-főtitkár figyelmeztetett, hogy az emberi jogok tiszteletben tartása visszájára fordult, és az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának megújítására szólított fel, 75 évvel azok aláírása után. António Guterres az Ukrajnában dúló háborúra, valamint az elharapódzó szegénység, éhezés és éghajlati katasztrófák miatti jogok fenyegetésére utalva kijelentette, hogy a nyilatkozatot „minden oldalról támadják”. Kijelentette, hogy „az ukrajnai orosz invázió váltotta ki az emberi jogok legsúlyosabb megsértését”, amely ma a világon tapasztalható.
• A Wizz Air légitársaság bejelentette, hogy március 14-től felfüggeszti járatait Moldova fővárosába, Kisinyovba a légtér biztonságával kapcsolatos aggályok miatt. A cég közleménye szerint a „nehéz, de felelősségteljes” döntést hoztak a járatok felfüggesztésével, mivel Moldova légterében „magas, de nem közvetlen” kockázat áll fenn.
• Az Európai Unió Tanácsa további egy évvel, 2024. február 28-ig meghosszabbította azokat a szankcióit, amelyeket Minszk ellen vetett be a fehéroroszországi belső elnyomás, valamint amiatt, hogy támogatja Oroszországot az Ukrajna elleni háborújában - jelentették be hétfőn hivatalosan. Közleményében a Külügyek Tanácsa emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió 2020 augusztusa óta büntetőintézkedések sorozatát vezette be a fehéroroszországi belső elnyomásért és emberi jogi visszaélésekért felelős személyekkel szemben, valamint az ukrajnai orosz háború támogatása miatt. Ezekkel az a célja, hogy jelezze: ára van az emberi jogok megsértésének és az orosz háború támogatásának – írták. A közleményben az uniós tanács hangsúlyozta: az Európai Unió a lehető leghatározottabban elítéli, hogy Fehéroroszország támogatja Oroszországot ukrajnai háborújában. Az EU továbbá folyamatosan figyeli a fehéroroszországi emberi jogi helyzetet, és támogatja a fehérorosz népnek a demokrácia iránti jogos igényét, egyebek között a civil társadalom és a független média támogatása által – tették hozzá.

(The Guardian, MTI)