2023 IV. negyedévében a nemzetgazdasági beruházások szezonálisan kiigazított volumene a III. negyedévihez képest 1,5 százalékkal nőtt – közölte csütörtök reggel a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Mint írják, ezen belül az építési beruházások volumene 3,1 százalékkal volt több a III. negyedévi szintnél, míg a gép- és berendezésberuházásoké 1,3 százalékkal maradt el attól.
A KSH szerint a tavalyi év utolsó három hónapjában a megelőző év azonos időszakához képest:
- a beruházási tevékenység volumene 3,0 százalékkal mérséklődött. Ezen belül a teljesítményérték mintegy 60 százalékát képviselő építési beruházásoké 4,1 százalékkal, a 40 százalékát kitevő gép- és berendezésberuházásoké 1,1 százalékkal lett kisebb;
- a fejlesztések volumene a beruházási teljesítmény 53 százalékát megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében 3,8 százalékkal csökkent, a beruházások 18 százalékát realizáló költségvetési szerveknél 43 százalékkal volt több az egy évvel korábbi szintnél, ami elsősorban technikai ok következménye: 2023. január 1-jétől korábban néhány 100 százalékos állami tulajdonban lévő gazdasági társaság által ellátott feladatot központi költségvetési szerv vett át. Ennek következtében egyes gazdasági szervezetek gazdálkodási forma szerinti besorolása is megváltozott, korábban vállalkozásokhoz sorolt szervezetek kerültek át a költségvetési szervek kategóriába. Az átsorolás a vállalkozások beruházási teljesítményére jellemzően csökkentőleg, míg a költségvetési szervek beruházásaira növelőleg hatott. Az egyéb (50 fő alatti vállalkozások, egyéni vállalkozások, nonprofit vállalatok, valamint háztartások) kategóriába tartozók beruházási volumene 18 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi azonos időszakitól.
A KSH közlése szerint 2023 utolsó negyedévében tizenkilenc nemzetgazdasági ágból tizenkettőben csökkent a beruházási teljesítményérték. A nemzetgazdasági beruházások csaknem harmadát jelentő, ezzel a legnagyobb súlyt képviselő feldolgozóipar bővülésének dinamikája az elmúlt negyedévekben lassult; a negyedik negyedévben 3,1 százalékkal volt alacsonyabb a bázisidőszaki szintnél. Ez elsősorban a legnagyobb részarányú villamosberendezés-gyártás beruházási volumenének egy számjegyű csökkenésével magyarázható, amit a hosszabb ideje folyamatban lévő nagyszabású projektek fokozatos kifutása okozott. A második legnagyobb súlyt képviselő járműgyártás beruházási volumene ugyanakkor dinamikusan nőtt, amihez több hazai járműipari gyár fejlesztése is hozzájárult. Növekedés jellemezte továbbá a fémfeldolgozás, kohászat, a gép, gépi berendezés gyártása, valamint az elektronikai ipar alágak fejlesztéseit is, ezzel szemben több más alágban különböző mértékű csökkenés volt tapasztalható.
A második legnagyobb beruházónak számító, a nemzetgazdaság fejlesztéseinek 21 százalékát megvalósító ingatlanügyletek beruházási teljesítménye 5,6 százalékkal esett vissza a megelőző év azonos időszakához képest. A volumenváltozást elsősorban az egy évvel korábbi magas, főként lakásfelújítás célú teljesítményértéktől való elmaradás határozta meg.
A szállítás, raktározás beruházási volumene megközelítőleg az egy évvel korábbi szinten alakult, aminek egyik befolyásoló tényezője, hogy az állami infrastrukturális fejlesztések a megelőző évihez képest nem csökkentek.
A közigazgatás nemzetgazdasági ág rendkívül dinamikusan, 29 százalékkal növelte a beruházások volumenét, a központi közigazgatási szervek bővülő fejlesztéseinek következtében.
A kereskedelem nemzetgazdasági ágban regisztrált 21 százalékos visszaesés oka, hogy a megelőző év azonos időszakát élénkítő, kis- és nagykereskedelemben tevékenykedő vállalkozások egyaránt mérsékelték beruházási tevékenységüket a tárgyidőszakban.
Az energiaipar beruházási teljesítménye 7,0 százalékkal bővült, amiben lényeges szerepet játszott a villamosenergia-termelésben, illetve -ellátásban működő cégek fejlesztési ráfordításainak növelése.
A nemzetgazdasági beruházások 2023. IV. negyedévi 3,0 százalékos volumencsökkenését a közigazgatás, valamint az energiaipar (1,4, illetve 0,2 százalékponttal) részben ellensúlyozta. Ugyanakkor az ingatlanügyletek, a feldolgozóipar és a kereskedelem teljesítménycsökkenése (rendre mínusz 1,2, mínusz 1,0, mínusz 1,0 százalékponttal) egyaránt hozzájárult az alacsonyabb volumenhez.
Az egész tavalyi év siralmas lett
A tájékoztatás szerint 2023-ban a megelőző évhez képest
a nemzetgazdasági beruházások volumene 8,5, ezen belül az építési beruházásoké 15 százalékkal csökkent, ugyanakkor a gép- és berendezésberuházásoké 1,6 százalékkal nőtt.
Hozzáteszik, tavaly a beruházások 54 százalékát jelentő, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében 6,4 százalékkal maradt el, míg a költségvetési szerveknél 13 százalékkal bővült a beruházási teljesítmény. Ez utóbbinak elsősorban ugyanaz a technikai oka, mint amit már korábban kifejtettek.
Az év egészét tekintve öt nemzetgazdasági ág kivételével csökkentek a beruházások. A legjelentősebb beruházó ágak közül a teljesítményérték 32 százalékát realizáló feldolgozóiparban 4,5 százalékkal bővült, ezzel szemben a 20 százalékát képviselő ingatlanügyletek ágban 18 százalékkal visszaesett a beruházások volumene. A nemzetgazdasági beruházások 11 százalékát jelentő szállítás, raktározás területén 11 százalékkal csökkent a volumen. Ez a három nemzetgazdasági ág a beruházások értékének több mint hattizedét tette ki. A negyedik legnagyobb beruházó területnek számító kereskedelemben 14 százalékkal kisebb lett a volumen, ugyanakkor a közigazgatásé 4,5 százalékkal bővült. A hatodik legnagyobb részarányú mezőgazdaság fejlesztései 17 százalékkal visszaestek.
Az örmény-azeri békeszerződés döntő lépés a kapcsolatok normalizálása felé — jelentette ki António Costa az uniós tagországok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke pénteken. 
