A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat közzétette az áprilisra vonatkozó friss munkaerőpiaci adatokat, ami szerint áprilisban már 330 734 nyilvántartott álláskereső volt Magyarországon. Ez mintegy 50 ezer fővel több a márciusinál. A részletek szerint csak áprilisban 72 ezren jelentkeztek a munkaügyi hivataloknál és kérték regisztrációjukat álláskeresőként. A szerdán közölt adat egyébként hároméves csúcsnak felel meg, utoljára ennél több álláskereső 2017 márciusában volt Magyarországon, számuk meghaladta akkor a 350 ezret.
Megyei lebontás szerint arányaiban a legnagyobb mértékben Győr-Moson-Sopron megyében nőtt az álláskeresők száma, igaz, itt az alacsony bázis is hozzájárult ahhoz, hogy egy hónap alatt több mint a dupljára emelkedett a létszám, már 8686 regisztrált álláskereső volt a megyében. Vas megyében 40 százalékkal 7335-re nőtt a szám. Nagyjából harmadával ugrott meg az álláskeresők száma Komárom-Esztergom, Veszprém, Zala és Csongrád megyékben.
Iskolai végzettség tekintetében a legfeljebb általános iskolát végzettek 129,5 ezres létszáma az álláskeresőkön belül 39,2 százalékot jelentett a vizsgált hónapban. Középfokú iskolaivégzettséggel 180,6 ezer fő (54,6 százalék), felsőfokú végzettséggel 20,6 ezer fő (6,2 százalék) rendelkezett. A középfokú végzettséggel rendelkezők 48,4 százaléka végzett szakiskolát vagy szakmunkásképzőt, 26,2 százaléka szakközépiskolát, 4,4 százaléka technikumi, 21 százaléka gimnáziumi végzettséggel bírt.
Az álláskeresőkön belül nagyot ugrott az ellátás nélküliek száma, a márciusi 130 ezer után 152 ezren éltek gyakorlatilag a semmiből. Külön említésre méltó, hogy ezzel párhuzamosan a szociális ellátásra jogosultak száma gyakorlatilag stagnál az előző havi 68 ezres szinten. Az álláskeresési járadékra jogosulta száma 28 ezer fővel 110 ezer fölé emelkedett.
Tovább zuhant ugyanakkor az átlagos regisztrációs idő hossza, a márciusi 344 napról 315 napra mérséklődött, ami jócskán kilóg az elmúlt évek trendjéből, amikor is 360-380 nap között mozgott ez az időtartam.
11 éve nem volt ekkora leépítés Magyarországon
Áprilisban a rég nem látott mértékű leépítési hullámot visszaigazolják a számok. Az NFSZ adatai szerint 5254 fő volt érintett csoportos létszám-leépítésben, aminél magasabb havi számra a válság idején, 2009 márciusában volt példa (több mint 5800 dolgozótól váltak meg a cégek ilyen formában), vagyis a mostani adat 11 éves negatív rekordnak felel meg.
A tájékoztatás szerint leépítések elsősorban
- a szállodai szolgáltatás,
- az egyéb villamos berendezés gyártása,
- a lábbeligyártás,
- a közúti jármű, járműmotor alkatrészeinek gyártása,
- a légi személyszállítás,
- a számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység,
- a könnyűfémöntés,
- az egyéb elektronikus, villamos vezeték, kábel gyártása ágazatokat érintette.
Területi bontás alapján a leépítések főként
- Budapesten,
- Jász-Nagykun-Szolnok,
- Borsod-Abaúj-Zemplén,
- Somogy
- és Pest megyében történtek.
Megütötte a mélypontot a munkaerőpiac
A csoportos leépítések mellett más területen is elképesztő, 11 éves mélypontról árulkodik a statisztika. A munkaügyi hivatalokhoz áprilisban kicsivel több mint 15 ezer új munkaerőigényt jelentettek be, amiből közel 9300 államilag támogatott pozíciót jelent, tehát valamilyen bérgarancia- vagy közmunka-programhoz kötődő állást. Emellett, a piac önerejéből és saját szükségletei alapján alig több mint 6000 új munkaerőigényt jelentett a hivatalokhoz, aminél alacsonyabb volumenre 11 éve nem volt példa. Legutóbb 2009 januárjában, a válság idején szűkült be ennél jobban a cégek igénye, akkor alig több mint 2400 új állást jelentettek be.
Busás hitelkeret, iroda milliárdokért, de van még tovább is. 
