Előítéletből gyilkosság címmel budapesti keltezésű írásban foglalkozott a magyarországi romák helyzetével pénteki számában a Süddeutsche Zeitung.
Előítéletből gyilkosság címmel budapesti keltezésű írásban foglalkozott a magyarországi romák helyzetével pénteki számában a Süddeutsche Zeitung.
A német liberális napilap cikkének alcímében megállapította, hogy a romák és a magyar etnikum közötti viszony egyre rosszabb, aminek csak novemberben négy halálos áldozat a "szomorú bizonyítéka."
Az újság emlékeztetett arra, hogy a kapcsolatok a magyarok és "fekete" honfitársaik között eddig sem voltak jók, súrlódások és összetűzések korábban is voltak. A hivatalokban, illetve a munkavállalás terén a romákkal szembeni diszkrimináció "normális esetnek" számít. Újólag azonban halottak is vannak. A magyar közvéleményt azonban mindez aligha rázza meg - tette hozzá a Süddeutsche Zeitung cikkének írója.
A mindig is nehéz együttélés - amit a magyarok részéről a romák szidalmazása, az utóbbiak részéről pedig a nyomorból fakadó, erősödő lázadás jellemez - az utóbbi időben drámai módon kiéleződött - írta a lap, beszámolva a roma családok elleni támadásokról. Az újság szerint a feszültséget szélsőjobboldali csoportok és a nemzeti konzervatív média szítja. A lakosság hét százalékát kitevő romákkal szemben tudatosan terjesztett szemrehányás az, hogy kizárólag állami támogatásból élnek, azaz a válság sújtotta kisemberek által befizetett adókból, ami ellenük hangolja az embereket.
A Süddeutsche Zeitung szerint a roma kisebbség helyzete katasztrofális. Számos roma település szinte semmilyen infrastruktúrával nem rendelkezik, a 80 százalékos munkanélküliségi arány általánosnak számít. Ezért legtöbbjüknek munkanélküli segélyből vagy szociális támogatásból kell élniük. Néhány helyen azonban a hivatalok nem hajlandók kifizetni a szociális segélyt mindaddig, amíg az érintett nem végez rendszeres közhasznú munkát, ami - mint a bírálók hangoztatják - egyfajta kényszermunkának számít. A romák nem kapnak hitelt, különösen nem létfenntartásra - írta a lap, megjegyezve: a roma családoknak uzsorások ajánlanak fel kis összegű hiteleket, amiért olykor havi 250 százalékig terjedő kamatot kell fizetniük. Ily módon a családok egyre inkább kis bűnözői szindikátusok áldozataivá válnak.
A Süddeutsche Zeitung ezt követően beszámolt arról, hogy a "nacionalista" Jobbik Párt "félkatonai" csapata, a Magyar Gárda a romák által lakott településeken katonás felvonulásokkal, illetve romák elleni támadásokkal hallat magáról. Az újság "büntető jellegű" akciókat említ.
A német lap idézte Kállai Ernő kisebbségi ombudsmant, aki szerint a magyarok 70-80 százaléka "negatív" érzelmekkel viseltetik a romákkal szemben.A kisebbségekkel szembeni növekvő gyűlölet a magyarországi romákat jóval keményebben sújtja, mint a többi népcsoport bármelyikét - fogalmazott az ombudsman, aki szerint mindez a 30-as évek németországi hangulatához hasonlítható. Az antiszemitizmus, a homofóbia és a cigányellenesség a konzervatív értelmiség széles köreiben ismét szalonképessé vált - jelentette ki a lap szerint Kállai.
A magyar állam tehetetlenül szemléli a fejleményeket - állapította meg a lap, egyszersmind utalva arra, hogy a magyarországi törvénykezés semmiképp sem kisebbségellenes, sőt, a környező országokkal összehasonlítva példamutatónak számít. Az olyan "soviniszta" alakulattal szemben azonban, mint amilyen a Magyar Gárda, Budapest még nem találta meg az ellenszert. A fasizmus és a kommunizmus totalitárius korszakának az emléke miatt ugyanis a gyülekezési- és véleménynyilvánítási szabadság olyan tág törvényi kereteket élvez, hogy a hatósági beavatkozás jóval nehezebb, mint más országokban - írta a Süddeutsche Zeitung.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Sulyok Tamás köztársasági elnök aláírta az alaptörvény tizenhatodik módosítását és elrendelte a Magyar Közlönyben való kihirdetését – közölték az államfő Facebook-oldalán pénteken. Az aláírt módosítókat tartalmazó Magyar Közlöny nem sokkal péntek délután kettő óra előtt meg is jelent.
Frissültek a tényleges egyéni fogyasztásra vonatkozó adatok: a tavalyi számok alapján még Lettország előtt állt Magyarország, a friss adatok szerint már nem. A két tagállam holtversenyben osztozik a sereghajtó pozíción.
Csütörtökön 11 órától tartották a kormányszóvivői sajtótájékoztatót, amelyen ismét kormánydöntésekről, valamint az uniós pénzek hazahozatalának állásáról is szó esett.
A Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközből (RRF) 3680 milliárd forint jut Magyarországnak. Ennek a felhasználásáról hónapokon belül dönteni kellene, de a kormány talált módot arra, hogy ne kelljen kapkodni.
Magyarország hosszabb távon a közép-európai energiakereskedelem meghatározó szereplőjévé válhat, ha a tárolási és hálózati infrastruktúra fejlesztése lépést tart a termelés bővülésével – írta a GKI Gazdaságkutató Zrt. legújabb elemzésében.
Az Arab-öböl menti államok olajtermelése valószínűleg októberre helyreáll, de a Hormuzi-szoroson áthaladó szállítmányok mennyisége így sem haladja meg a háború előtti szint 70 százalékát – vélik az amerikai Goldman Sachs bank szakértői, akiket a Bloomberg idézett csütörtökön.
.jpg)
Előítéletből gyilkosság címmel budapesti keltezésű írásban foglalkozott a magyarországi romák helyzetével pénteki számában a Süddeutsche Zeitung. .jpg)
.jpg)
Az EU-csúcs után nyilatkozott. 
Lerántotta a leplet: ezzel zsebelte be az idei díjakat az Erste profija
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
