Egy ugyancsak pénteken napvilágot látott nemzetbiztonsági jelentés emellett Kínát "stratégiai kihívásnak", Észak-Koreát "a korábbinál súlyosabb fenyegetésnek", Oroszországot pedig "komoly biztonsági kockázatnak" nevezi.
A második világháborús veresége óta pacifizmusát hangoztató országban még soha nem költöttek ilyen sokat katonai célokra, a tervek szerint öt évre számítva 43 ezer milliárd jent (124,5 ezer milliárd forint). Az összeget - melyet a 2023-as pénzügyi év kezdetétől folyósítanak - a tervek szerint egyebek között olyan rakéták fejlesztésére fordítanák, melyek akár Kínát is elérhetik. Emellett a kibervédelmet és a szállítási kapacitásokat erősítenék belőle, alkatrészeket vennének, illetve erősítenék az Egyesült Államokkal és más országokkal ápolt katonai-stratégiai kapcsolatokat.
Bár a japán alkotmány értelmében a japán haderő csak önvédelem esetén léphet akcióba, a nemzetbiztonsági stratégiában leszögezik: "minimális önvédelmi lépés az, hogy kiépítsék a hatékony ellencsapások képességét egy ellenséges területen".
Kisida Fumio miniszterelnök már korábban bejelentette, hogy az ország védelmi kiadásainak arányát öt év alatt fokozatosan a bruttó hazai termék (GDP) 2 százalékára emelik a mostani 1 százalékról, indoklása szerint az egyre jobban terjeszkedő Kína és a kiszámíthatatlan Észak-Korea miatt.
Ezzel Japán fordítaná az Egyesült Államok és Kína után a legtöbbet katonai célokra, jóllehet az még nem világos, miből finanszíroznák e kiadásokat. A kormányzó Liberális Demokrata Pártban (LDP) nincs egyetértés abban, hogy adókat emeljenek-e vagy kölcsönt vegyenek fel.
Tokió attól tart, hogy Oroszország Ukrajna ellen indított inváziója precedenst teremt Pekingnek egy Tajvan elleni támadáshoz, amely veszélyt jelentene a környéken lévő, Japánhoz tartozó szigetekre nézve is. A nemzetbiztonsági jelentésben egyúttal leszögezik: a Kína jelentette stratégiai kihívás még soha nem volt ilyen komoly Japán számára. A legtöbb közvélemény-kutatás azt jelzi, Japán lakossága támogatja a hadsereg megerősítését, néhány felmérés e támogatottságot 70 százalékosra teszi.
(MTI)
Az első nagy lengyelországi atomerőmű 2040-re épülhet fel, az előző kormány által kitűzött 2032-es időpont optimista volt. 
