A statisztikai hivatal szerint idén az első kilenc hónapban a gazdaság teljesítménye 7,1 százalékkal (a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 6,8 százalékkal) meghaladta az előző év azonos időszaki szintet. A második becslés nyers volumenindexe az első becslésben közölt III. negyedévi adathoz viszonyítva nem változott.
Részletezve azt írták, hogy az ipar teljesítménye 2,5, ezen belül a feldolgozóiparé 2,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához mérten. A feldolgozóipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben a villamos berendezés, illetve a fémfeldolgozási termék gyártásának növekedése járult hozzá az ipar bővüléséhez. Az építőipar hozzáadott értéke 20,1 százalékkal bővült, a mezőgazdaságé 3,8 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest.
A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 6,8 százalékkal lett nagyobb. A legerőteljesebb növekedés a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás (21,6 százalék), az információ, kommunikáció (15,2 százalék), illetve a szállítás, raktározás (12,4 százalék) nemzetgazdasági ágban történt. A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység hozzáadott értéke 8,7 százalékkal nőtt.
A művészet, szórakoztatás, egyéb szolgáltatás teljesítménye 6,5, a kereskedelemé 5,9 százalékkal emelkedett. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 6,3 százalékkal bővült. A közigazgatás hozzáadott értéke 0,2, a humán-egészségügyi, szociális ellátásé 5,8 százalékkal növekedett, elsősorban a magán- (nem pénzügyi vállalatok és a háztartások szektorába tartozó) egészségügyi szolgáltatók teljesítményének köszönhetően. Az oktatás teljesítménye 1,0 százalékkal csökkent.
A bruttó hazai termék 2021. III. negyedévi növekedéséhez a szolgáltatások 3,8, az építőipar 1,0, az ipar 0,5 százalékponttal járult hozzá. A szolgáltatásokon belül leginkább (0,8 százalékponttal) a kereskedelem, gépjárműjavítás, szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás növelte a GDP-t.
A háztartások tényleges fogyasztása 5,0 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakihoz képest. A tényleges fogyasztás összetevői között a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 5,2 százalékkal nőtt. A háztartások Magyarország területén realizálódó (hazai) fogyasztási kiadása 5,6 százalékkal nagyobb lett az egy évvel korábbinál. A hazai fogyasztási kiadások volumene a tartósság szerinti csoportok mindegyikében növekedett, a szolgáltatásoké 10,4, a féltartósaké 5,2, a tartós termékeké 3,1, a nem tartósaké 0,3 százalékkal.
A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában – folyó áron – passzívum keletkezett, 292 milliárd forint értékben. Az import volumene (5,6 százalék) nagyobb mértékben bővült, mint az exporté (1,4 százalék). Az áruforgalomban a kivitel 1,2 százalékkalkisebb lett az egy évvel korábbinál, míg a behozatal 4,3 százalékkal növekedett. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve az idegenforgalmat is) exportja 13,0, importja 13,3 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest.
Az alpesi állam új vámtarifarendszerről állapodott meg Amerikával. 
