A héten közzétették az Országgyűlés honlapján a 2021 első félévi jogalkotási programot, vagyis annak a menetrendjét, hogy a benyújtani tervezett törvényjavaslatokat milyen ütemezésben fogják tárgyalni ebben az időszakban a képviselők. A Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes jegyezte dokumentumban 27 előterjesztés szerepel.
Közülük talán a legfontosabb a 2022-es költségvetési törvényjavaslat, melynek vitáját a tervek szerint májusban kezdi el a parlament, a jóváhagyására pedig júniusban kerülhet sor. Ezzel párhuzamosan folyik majd az adócsomag vitája és jóváhagyása is.
Érdekesség, hogy míg a költségvetési csomagot közepes terjedelműnek tekinti a jogalkotási program készítője, az adócsomag nagy terjedelműnek van beállítva (három fokozat - kis, közepes, nagy - szerint sorolják be terjedelem szerint a javaslatokat).
Először 2015-ben fogadtatta el az első féléves parlamenti ciklusban a rákövetkező évi költségvetést a kormány a parlamenttel. Azt megelőzően decemberben adták áldásukat az előterjesztésre a képviselők. A harmadik Orbán-kormány azonban úgy döntött, hogy a "vállalkozások, adózók érdekében" még a nyári szünet előtt meg kell születnie az új büdzsének és adótörvényeknek, hogy maradjon elég idő a felkészülésre.
Ami persze nagy segítség - ha időközben nem változik meg a gazdálkodási környezet. Márpedig fél év hosszú idő, ami alatt sok minden történhet, ami kikényszerítheti az elfogadott számok és adózási jogszabályok módosítását. Nem is kell messze mennünk a legjobb példáért: a mostani évre a kormány 4 százalékos gazdasági növekedést és 3 százalékos inflációt tervezett, amiből jelen állás szerint 6,5 százalékos recesszió és 3,4-3,5 százalékos áremelkedés lesz. Ezek alapján a 2021-es tervszámok sem tekinthetők kőbe vésettnek: a nyár elején elfogadott költségvetési törvényben 4,8 százalékos GDP-vel számoltak, de a kormány ma már 3,5 százalékról beszél.
De voltak olyan évek is, amikor kellemesen csalódtak a József nádor téren: 2017 és 2019 között a tervszámot rendre meghaladta a GDP tényleges növekedése. Ez pótlólagos forrást jelentett a költségvetésnek azokban az években. Most viszont nem ilyen időket élünk, vége a békeéveknek, a koronavírus-járvány lenullázta a gazdaságokat, ami szűkítette a költségvetések mozgásterét. Ennek ellensúlyozására az eladósodás szolgál, vagyis a kiadások hitelből történő finanszírozása. Erre a pályára lépett a magyar kormány is, amikor egészen 9 százalékig engedte elfutni az államháztartási hiányt idén.
A 2021-es év hordoz annyi bizonytalanságot, mint az idei, bár legalább arra van remény, hogy a vakcina széles körű alkalmazásával felül lehet kerekedni a járványon. Erről bizonyosságunk azonban a szakértők szerint leghamarabb az első félév vége felé lesz, vagyis a 2022-es büdzsé tervezett májusi tárgyalásakor még biztos nem lehet tisztán látni a rákövetkező évben várható folyamatokat. Vagyis a júniusban rögzített számokra kevésbé lehet majd alapozni, a kiszámíthatóság gyengébb lesz, mint más években. Kétségünk azonban nem lehet, a parlament újra a nyári szünet előtt fog szavazni a büdzséről.
A jogalkotási programban még az alábbi törvényjavaslatok szerepelnek (a teljesség igénye nélkül):
- Egyes családtámogatási és nyugdíjbiztosítási tárgyú törvények módosítása
- A hatósági eljárásokat érintő egyszerűsítések érdekében szükséges módosítások
- Törvényjavaslat az ingatlannyilvántartásról
- A közbiztonság erősítése érdekében egyes rendészeti igazgatási tárgyú törvények módosítása
- Földügyi törvények módosítása
- A pálinkáról, a törkölypálinkáról és a Nemzeti Pálinka Tanácsról szóló törvény módosítása
Egy bevásárlószatyor ikonná tud válni, az Ikeánál például ez történt. Ráadásul a cég ezzel reklámozza flancosnak ígérkező új boltját, 
