Mozgalmas hét lesz a következő a parlament bizottságaiban, több miniszterre is meghallgatás vár, a szokásos éves menetrendnek megfelelően. Palkovics László innovációért és technológiáért felelős minisztert hétfőn hallgatja meg a Bánki Erik fideszes politikus vezette gazdasági bizottság, majd ugyanitt kedden Szjjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ad számot a tevékenységéről.
Különösen az utóbbi ígérkezik érdekesnek, mivel Szijjártó Péter portfoliójába olyan területek tartoznak, amelyek aktuálisan a legfontosabb nemzetközi események színterei. Ilyen a koronavírus elleni globális védekezésnek az eszközbeszerzésre vonatkozó része, de a magyar külpolitikának az amerikai elnökválasztás utáni újrapozícionálása is izgalmas kérdéseket és válaszokat szülhet a bizottsági ülésen. Emlékezetes, hogy a november 3-i választás előtt a magyar külügyminiszer egy kemény nyilatkozatban ment neki az akkor még jelölt, időközben elnökké választott demokrata Joe Bidennek, felhánytorgatva a családi ügyeiket Kelet-Európában.
Az Orbán-kormány egyébként sem rejtette véka alá, hogy Donald Trump győzelméért szorít. Ez a taktika négy éve bejött, most nem. Kérdés, hogy mennyiben befolyásolja az amerikai-magyar kapcsolatokat az új felállás - a korábbi cikkünkben megszólaló szakértő mindenesetre nem vár nagy felfordulást, a két fél alapvető gazdasági érdekei egybeesnek.
Természetesen legalább ilyen súlyú téma lesz a koronavírus-helyzet, és ezzel összefüggésben a gép- és oltóanyag beszerzések, logisztikai feladatok ismertetése. A lélegeztetőgépekből bőven a szükséges felett vásárolt a magyar kormány, több forrásból, hogy aztán már eladóként jelenjen meg a piacon. A vakcinakutatások végső fázisba fordulásával pedig már a megfelelő mennyiség lekötése, behozatala és szétosztása jelent feladatot.
Végül, de nem utolsósorban az európai uniós költségvetési és jogállamisági vitáknak is terepe nyílik majd kedden. Az Orbán-kormány - karöltve a lengyelekkel - egyértelművé tette, hogy nem fogadja el a két ügy összekötését, ezért vétózzák a tárgyalásokat a finanszírozási kérdésekről: a következő hétéves költségvetésről és a helyreállítási alapról (utóbbi egy hitel lenne, ami kifejezetten a járvány káros hatásainak ellensúlyozására szolgálna,) A magyar kormány azonban világossá tette, hogy adott esetben a piacról is képes magát finanszírozni, ha átmeneti időre elzárulnának az uniós pénzcsapok előtte. (Ebben a jegyzetben elemeztük, hogy hová vezethet mindez az uniós tagságunkat illetően.)
Palkovics László ehhez képest talán "érdektelenebb" meghallgatásra számíthat, de azért az ITM-nek is nagyon fontos szerepe van a járványhelyzet kezelésében. Rajtuk keresztül zajlik például a bértámogatási program, amivel a bevételeik apadása miatt nehéz helyzetben lévő társaságokat támogatja az állam. Ez a program még két hétig fut - már a második szakaszban járunk - de egyre nagyobb a bizonytalanság, hogy beüt-e egy harmadik hulláma a járványnak, ami még áfogóbb gazdaságmentő intézkedéseket igényelhet a kormánytól. Palkovics szavaiból talán arról is közelebbi információt kaphatunk holnap, hogy mit gondol a kormány a november 11-én bevezetett korlátozó intézkedések fenntartásáról, részbeni kivezetésérőll, szigorításáról az év hátralévő részében, ideértve a társadalmi hangulat szempontjából kulcsfontosságú karácsonyt is.
Még két másik bizottsági ülést érdemes megemlíteni a jövő hétről. Kedden ül össze a külügyi bizottság, hogy kiértékelék az amerikai elnökválasztás eredményét a nemzetközi és a magyar politika szemszögéből. A meghívó szerint az első napirendi pont címe: "A 2020. november 3-án lezajlott amerikai elnökválasztás értékelése - globális és regionális geopolitikai következmények, az eredmények hatása a transzatlanti kapcsolatok jövőbeni alakulására, magyar-amerikai és Közép-Kelet Európa-USA kapcsolatok várható alakulása", a meghívottak között pedig ott találjuk Menczer Tamást, a külügy államtitkárát, Ugrósdy Mártont, a Külügyi és Külgazdasági Intézet igazgatóját, valamint Dr. Magyarics Tamás egyetemi tanárt (ELTE), az NKE Amerikai Tanulmányok Kutató Központjának főmunkatársát. Ezen az ülésen is közelebb kerülhetünk annak megfejtéséhez, hogy milyen lépésekkel próbálja elsimítani a konfliktust az új amerikai vezetés és a magyar kormány között a bürokrácia.
Az Európai ügyek bizottsága előtt pedig hétfőn kerül sor egy nagykövetjelölt kinevezés előtti meghallgatására, zárt ülés keretében. Az előterjesztő Dr. Sztáray Péter András, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitára lesz. A meghívóból több nem derül ki. A második napirendi pontban pedg Várhelyi Olivér uniós biztossal, az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős tagjával,folytatnak a bizottsági tagok - immár nyilvános - eszmecserét "különös tekintettel az EU bővítési politikájáról szóló 2020. évi közleményre".
A botrány folytatódik.
