Újabb négy évet kap Donald Trump a Fehér Házban, vagy egy 78. évében járó veterán demokrata veszi át a világ talán legbefolyásosabb országának irányítását – ez a mai amerikai elnökválasztás kérdése.
De mit jelentene a jelenlegi elnök és mit a demokratapárti jelölt sikere a magyar kormány számára?
Nagy stratégiaváltás akkor sem várható, ha Joe Biden költözik a Fehér Házba, maximum politikai szinten lehet módosulás, mondta a Privátbankár.hu-nak Baranyi Tamás, a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) stratégiai igazgatóhelyettese, az amerikai történelem és külpolitika kutatója.
Amerika stratégiai érdekei nem változnak, akár Trump, akár Biden nyer
- fogalmazott. Szerinte az amerikai külpolitika amúgy sem Kelet-Európa körül forog, maximum Oroszország viszonylatában vagyunk fontosak.
Hozzátette:
az amerikai-magyar kapcsolatok javultak az elmúlt időszakban, ez azonban kevésbé a személyes vonzerőnek, inkább politikai okoknak köszönhető.
Gigantikus fegyverbiznisz
A szakértő szerint Kelet-Európa egyrészt az orosz fenyegetés miatt próbál jóban lenni az USA-val, másrészt pozitívan reagált arra az amerikai kérésre, hogy a NATO-tagállamok a GDP-jük minimum két százalékát költsék honvédelemre.
Ez jó visszhangra talált Washingtonban, az meg főleg, hogy a fejlesztésből az amerikai fegyveripar is profitál:
a magyar kormány egymilliárd dollár értékű légvédelmi szerződést köt az Egyesült Államokkal.
Ezzel Magyarország modernizálja légvédelmi képességeit, valamint lehetővé teszi az áttérést az örökölt, jelenlegi szovjet rendszerről.
A két ország közötti védelmi együttműködési megállapodást, amely a katonai kooperációt szabályozza, tavaly áprilisban írta alá Washingtonban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és John Sullivan amerikai külügyminiszter-helyettes.
A jó kapcsolatok ellenére egy újabb Trump-elnökség magyar szempontból kissé más lenne, mint az első, véli Baranyi Tamás. Egyrészt a Kínával szembeni amerikai fellépés erősödni fog, amely kényes helyzetbe hozhatja a térségbeli országokat, köztük Magyarországot, amelyeknek fontosak a kínai befektetések.
Másrészt - tette hozzá - a közelmúltban a Trump-adminisztráció is
kifejlesztett egy emberjogi diskurzust, amely finomabb, szelektívebb ugyan, mint a demokratáké, de mégis változás ahhoz képest, hogy korábban ilyenről nem volt szó.
Ami a gazdaságot illeti,
a szakértő szerint most könnyű üzletet kötni az USA-val.
Utalt ugyanakkor arra, hogy nagyrészt magántulajdonú cégek a partnerek, amelyek továbbra is gazdasági, nem pedig politikai szempontokat vesznek figyelembe. (Ez egyébként igaz a német befektetőkre is, ahogy erről korábban részletesen írtunk.)
A politika sérülhet, a gazdaság nem
Biden győzelme esetén is inkább csak a stílusban várható változás, véli a KKI stratégiai igazgatóhelyettese. Több kritika érkezhet Washingtonból a demokrácia állapota vagy az emberi jogi helyzet miatt, romolhatnak a politikai kapcsolatok, ugyanakkor a gazdasági viszonyokat nem érintené a váltás.
Biden globalista politikus, a szabadkereskedelem híve, és amúgy sem látok eszközöket arra, hogy nyomást gyakoroljon ezen a területen
- mondja Baranyi Tamás. Szerinte szimbolikus lépéseket tehet, támogathat például számára szimpatikus emberi jogi vagy médiaprojekteket (például a Szabad Európa Rádiót).
Ezzel együtt persze nem meglepő, hogy Orbán Viktor a jelenlegi elnök győzelméért szorít.
Erről október végén beszélt, amikor kitüntette David B. Cornsteint, az Egyesült Államok távozó budapesti nagykövetét, Trump régi barátját, aki korábban tökéletes partnernek nevezte a magyar kormányfőt.
Megértik egymást
Cornstein a kitüntetés átvételekor azt mondta, hogy
Orbán Viktor és Donald Trump kapcsolata nagyszerű, nagyon kedvelik egymást.
A magyar kormányfő pedig úgy fogalmazott:
Trump megválasztásával és Cornstein érkezésével minden megváltozott, Magyarország nyitottságot, őszinteséget és baráti közeledést érzett az Egyesült Államok részéről.
Trump „egyébként” 2019 májusában fogadta Orbán Viktort a Fehér Házban. Előtte utoljára 2005 őszén járt magyar miniszterelnök Washingtonban: akkor Gyurcsány Ferenc vizitált az akkori amerikai elnöknél, George W. Bushnál.
Az Orbán-Trump találkozón az amerikai elnök dicséretekkel halmozta el a magyar kormányfőt, aki szerinte – idézzük – „hatalmas munkát” végez, és „Európa-szerte” tiszteletnek örvend.
Hozzátette:
Valószínűleg hozzám hasonlóan kicsit vitatott, de nincs ezzel baj.
A két elnökjelölt adó- és kereskedelempolitikájáról itt, munkahelyteremtési céljairól itt, klímapolitikájáról itt, a piaci várakozásokról pedig itt írtunk, az alábbi videón pedig bemutattuk a két jelöltet, és azt, hogy miért élnek külön univerzumokban:
Kína és az Egyesült Államok sem akar háborút az indiai- és csendes-óceáni térségben – hangoztatta az Egyesült Államok hírszerzésének elnöke. 
Évi 2-3 százalékkal leértékelődő forint mellett vonzó a devizabefektetés
Infláció vagy növekedés? Mi aggasztja most jobban a szakértőket?
Trump visszatért – és vele jött a piaci felfordulás is
