Az elnök visszatért
- így foglalta össze Sean P. Conley, a Fehér Ház orvosa hétfőn, hogy napról napra javul a Covid-fertőzött Donald Trump állapota.
Volt vírus, nincs vírus
Az amerikai elnök európai idő szerint múlt péntek reggel jelentette be, hogy ő és felesége, Melania is elkapta a koronavírust. Egy időre ugyan kórházba vonult, de hétfő este már visszatért a Fehér Házba. Orvosa szerint nincs láza, vérnyomása is csupán kicsit magas, véroxigénszintje pedig az egészséges tartományban van.
Az elnök kedden már arról írt, hogy az amerikaiak megtanulnak majd együtt élni a Coviddal, amely szerinte az emberek többsége esetében kevésbé halálos az influenzánál. (A posztot a Twitter figyelmeztetéssel látta el, a Facebook pedig simán törölte.) Videójában pedig arra kérte honfitársait, hogy ne féljenek a fertőzéstől.
Trump betegsége tehát amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan ment is, az elnök így ismét belevetheti magát a kampányba.
Esélyei egyelőre nem túl jók:
az országos közvélemény-kutatások szerint továbbra is mintegy 10 százalékpont a hátránya demokrata-párti riválisával, Joe Bidennel szemben.
De mit akar a két elnökjelölt? Mennyiben hasonlítanak és különböznek választási programjaik? Ezt néztük meg a Wall Street Journal (WSJ) elemzés-sorozata segítségével.
Adózás
Trump azzal kampányol, hogy
a 2017-es adóreform szellemében – ekkor csökkentette a cégek és magánszemélyek adóterheit – tovább mérsékelné az adókat.
Az adóreform ugyan növelte a költségvetés hiányát, de segítette a növekedést: az amerikai gazdaság 2018-ban már 3,2 százalékkal bővült a 2017-es 2,2 százalék után, 2019-ben pedig 2,3 százalék pluszt ért el.
Ezzel párhuzamosan a munkanélküliségi ráta tavaly szeptemberben 3,5 százalékra süllyedt, ami az elmúlt fél évszázad legalacsonyabb értéke. Fél évvel később azonban jött a vírusválság, amely elsöpörte ezeket az eredményeket.
A demokraták ugyanakkor azt állítják, hogy az adókönnyítés csak kis mértékben pörgette fel a gazdaságot – 2009 óta amúgy is növekedett a GDP –, viszont szükségtelenül nagy kedvezményt nyújtott a gazdagoknak.
Trumppal ellentétben
Biden növelné a nagyvállalatok és a jómódúak adóterheit, és ebből finanszírozna oktatási, egészségügyi és szociális programokat.
A társasági adót, amelyet Trump 35-ről 21 százalékra csökkentett, 28 százalékra emelné, a háztartások közül pedig azokat adóztatná meg a jelenleginél jobban, amelyek jövedelme meghaladja az évi 400 ezer dollárt (122 millió forintot).
Mivel nagyon megosztó témáról van szó, tervei végrehajtásához Trumpnak és Bidennek is szüksége lesz a Kongresszus egyértelmű támogatására.
Összességében elmondható, hogy
a republikánus győzelem további adócsökkentést, a demokrata siker pedig adóemelést eredményezne.
Kereskedelem
Trump 2016-os győzelme a II. világháború óta nem látott változást hozott az amerikai kereskedelem-politikában: az elnök az „America First” ideológia jegyében szövetségeket rúgott fel, és
számos vámot vezetett be a Kanadából, Mexikóból, az EU-ból és Kínából érkező termékekre – a távol-keleti országgal évek óta kereskedelmi háborúban áll.
A WSJ szerint ha újraválasztanák, akkor növelné a Pekingre nehezedő nyomást.
Az elnök továbbra is eszközként használja a kereskedelmet Kína megbüntetésére, akár emberi jogi, akár nemzetbiztonsági kérdésekről van szó. Eddig több mint 300 kínai céget tett feketelistára – köztük a Huawei leánycégeit vagy partnereit –, valamint kilátásba helyezte a „leválást” Kínáról, azaz a két gazdaság bizonyos fokú elkülönítését.
Biden ezzel szemben
megkísérelné helyreállítani a szövetségeket, újragondolná a vámokat, és más országokkal közösen lépne fel Kínával szemben.
Ennek keretében fenntarthatja, de akár el is törölheti a vámok egy részét.
Bár utóbbi lépésnek meglennének a maga előnyei – Kína cserében növelhetné a nyomást Iránon az atomprogram ügyében, vagy az eddiginél jobban együttműködhetne a klímaváltozás elleni harcban –, Bidennek számolnia kellene a törvényhozás ellenállásával, hiszen Kínával szemben a demokratapárti képviselők egy része is szigorú fellépést szorgalmaz.
Abban ugyanakkor
Trump és Biden is egyetért, hogy korlátozni kell a kínai tech óriások befolyását, mivel azok veszélyeztetik az amerikai riválisokat, ráadásul a kémkedés eszközei lehetnek.
Tavasszal például Biden is arról értekezett, hogy az Egyesült Államoknak keménynek kell lennie a távol-keleti országgal szemben, különben az – mint fogalmazott – továbbra is el fogja lopni az USA-tól és az amerikai cégektől a technológiájukat és a szellemi tulajdonukat.
(Folytatjuk.)
A versenyjogi hatósághoz fordulnak. 
