Amerika választásra készül, november elején eldől, ki lesz az Egyesült Államok következő vendége. Donald Trump esélyei jók voltak még az év elején is az újraválasztásra, aztán beütött a járvány, ami felszínre hozta az amerikai társadalom társadalmi egyenlőtlenségében rejlő feszültséget. Kevesek kiváltsága a minőségi egészségügyhöz való hozzáférés, meghatározott társadalmi csoportok - a szegényebbek, kisebbségek - viszont korlátozottan férnek hozzá az ellátáshoz.
Ehhez jött hozzá a George Floyd-ügy, ami pedig a rasszizmus-antirasszizmus problémakörben nyitotta újra a társadalmi vitát, amely nem maradt meg a párbeszéd szintjén: Amerika-szerte tüntetéseken tiltakoztak a rendőri túlkapás ellen (időnként szélsőséges viselkedésbe torkollóan).
Trump kampányát ez a helyzet alaposan kikezdte, és csak egy rendkívüli fordulatban bízhat már, amely megfordítja a közhangulatot. Ez lehetne például a koronavírus elleni vakcina bejelentése, amit egy ideje már nagyon hajt az elnök, és érzékelhetően erre alapozza kampánya megmentését.
Magyar szempontból sem lényegtelen, hogyan dől el az elnökválasztás, mert egy demokrata siker az Orbán-adminisztráció pozícióját gyengítené meg: Amerika támogatása nélkül Európában sem lenne könnyű megvédenie álláspontját a jogállamisági vitákban. Ha pedig ezt még tetézi egy második közegészségügyi hullám, akkor a költségvetési források is beszűkülnek, amelyekkel meg lehetne alapozni a Fidesz számára kedvező választási eredményt.
A beszélgetést itt tudja meghallgatni:
Friedrich Merz német pénzügyminiszter azt mondta, hogy a genfi tárgyalásokon „néhány kérdés tisztázódott”, de sok minden bizonytalan még. 
