Az Egyesült Államok nyugati partjain pusztító, példátlan intenzitású és kiterjedésű erdőtüzek mára beverekedték magukat az elnökválasztási kampány kiemelt témái közé. Trump elnök természetesen próbálja a rossz erdőgazdálkodást okolni a tüzekért, Joe Biden demokrata elnökjelölt pedig a maga részéről "klímagyújtogatónak" nevezi a Fehér Ház urát, amiért az nem hajlandó elismerni a globális felmelegedés szerepét a mostani katasztrófában.
Biden klímaterve szerint az USA-nak 2050-ig 100 százalékban nettó zéró karbon kibocsátóvá kell válnia. Azt is ígéri, hogy a zöld gazdaságra átállás több millió új állást fog létrehozni. A demokrata kormányzat természetesen visszatérne a Párizsi Klímamegállapodáshoz.
Nos, ezek a konkrét számszerüsített célok a kampányban jól hangzanak, mert begyűjthetik mind a környezetvédők, mind a kékgallérosok szavazatait, de Robert Stavins, a Harvard Kennedy School tanára szerint kormányra kerülve óhatatlanul olyan feszültségek keletkeznek a két tábor között, hogy a tervet borzasztó nehéz lenne végrehajtani. Az üvegházhatású gázok kibocsátása idén a világban a COVID-19 recesszió miatt mintegy 8 százalékkal fog esni – na, ezt a csökkenési ütemet kellene minden évben Bidennek tartani 2050-ig, ha az ígéretét tartani akarja!
Ursula von der Leyen, az EU Bizottság elnöke szerdán az üvegházhatású gázok kibocsátásának 55 százalékos csökkentését ígérte be 2030-ig – az 1990-es szinthez viszonyítva. A politikai kihívás nagyságát itt is mutatja, hogy a cseh ipari és kereskedelmi miniszter tegnap már "irreálisnak" nevezte a tervet, egyben megjegyezve, hogy a Bizottság jobban tenné, ha előbb egyeztetné a céljait a tagállamokkal és abból vonna le következtetéseket.
Külpolitika Biden alatt
Biden azt állítja, hogy neki nincsen különösebb külpolitika terve azon kívül, hogy "helyreállítsa az amerikai vezetést a világban". De az elnökjelöltet komoly meglepetések érhetik a COVID-19 járvány következtében megváltozott világban - kezdve mindjárt azzal, hogy a járvány kezelésének csődje miatt komolyan megroppant az USA tekintélye globálisan. Washington Biden vezetésével minden bizonnyal visszalépne az Egészségügyi Világszervezetbe. Arról már nem is szólva, hogy esetleg a Kereskedelmi Világszervezetbe is, hiszen az elmúlt napok fejleményei után esély van rá, hogy Trump még november 3-ai elnökválasztás előtt a WTO-ból is kivezeti országát.
Közel-Kelet
Biden a múlt héten kiemelte egy interjújában, hogy elnökként nem vonná ki az amerikai csapatokat Afganisztánból, Szíriából és Iránból - mindezt annak ellenére, hogy az amerikai polgárok háromnegyede azonnal hazahívná a katonákat Afganisztánból és Irakból. Biden ezt egy nappal azután közölte, hogy a Pentagon bejelentette: az Irakban állomásozó amerikai csapatok számát még ebben a hónapban 5200-ról 3000-re csökkentik, az afgán kontingenst pedig november végéig vágják meg 8600 főről 4500 főre. Biden visszatérne a nemzetközi iráni nukleáris megállapodáshoz (JCPOA), amelyből Trump egyoldalúan kilépett.
Eurázsiai tengely
Biden jóval keményebben lépne föl a putyini Oroszországgal szemben, mint Trump. Kínával szemben a kemény kurzus fenntartását ígéri. Akárcsak Trump, Biden "agresszív kikényszerítő lépéseket" fog tenni Kínával és minden olyan országgal szemben kereskedelmi téren, amelyeket deviza manipulátornak tart. De Trumppal ellentétben ezt multilaterális szinten kívánja megtenni.
Az EU új biztonsági stratégiáját már csak azért is sürgős megalkotni, mert az USA Grönland annektálásával fenyegetőzik. 
