Változatlanul Joe Bidennek áll a zászló a Fehér Házért zajló versenyfutásban: a demokratapárti elnökjelölt mintegy 10 százalékponttal vezet Donald Trump előtt a legfrissebb országos közvélemény-kutatások szerint.
Bár az egyes eredmények között nagy a szórás – egy hétvégén publikált országos felmérés például 6, egy másik 13 százalékpontos pluszt mutatott Biden javára –, a demokratapárti politikus előnye általában jelentősnek látszik.
Trump fellángolásai – augusztusban csökkenni látszott a hátránya – tehát nem bizonyultak hosszúéletűnek, és kisebb csodára lenne szüksége ahhoz, hogy november 3-ig megfordítsa az eredményt.
Lesz-e csoda?
Az elnök korábban abban bízott, hogy még a választás előtt nagy bejelentés lesz a koronavírus ellenes vakcináról.
Bár múlt pénteken valóban történt egy bejelentés (az amerikai Pfizer gyógyszergyár novemberben kéri a vakcina engedélyezését, de az már nem kerül forgalomba a választások előtt), ez a hír önmagában aligha fogja feje tetejére állítani a vetélkedést.
Trump egyetlen reménye az maradt, hogy az előrejelzések tévednek: a választáson tömegesen jelennek majd meg az eddig "rejtőzködő" republikánusok, esetleg tömegesen állnak mellé a jelenleg még bizonytalan szavazók.
Egyszer már sikerült rácáfolnia a közvélemény-kutatókra, akik 2016-ban szinte végig az akkori riválisa, Hillary Clinton győzelmét jósolták.
Akkor végül mégis a kőgazdag vállalkozóból lett politikus költözhetett be a Fehér Házba, miután sikerült megnyernie az úgynevezett billegő államok többségét. (Ezek azok az államok, ahol a republikánus és a demokratapárti jelöltek általában hasonló eséllyel indulnak – a szerk.)
Trump hátránya idén januárban és márciusban, tehát a vírusválság kitörése előtt volt a legkisebb Bidennel szemben, azóta – kisebb ingadozásokat leszámítva – csak nőtt a különbség.
Azt már lehetetlen megmondani, mi lett volna, ha nincs koronavírus, az viszont egyértelműnek tűnik, hogy
a járvány, valamint a karantén és az általa okozott gazdasági mélyrepülés jelentősen rontotta Trump, mint regnáló elnök esélyeit.
Júniusban a szavazók csaknem háromötöde vélte úgy, hogy nem kezelte jól a járványt.
A Gallup indexe, amely azt jelzi, hogy jól végzi-e az elnök a munkáját a megkérdezettek véleménye alapján, szintén arra utal, hogy a krízis betett Trumpnak.
A mutató a válság amerikai mélypontja környékén, májusban zuhant be, július óta ugyanakkor folyamatosan emelkedik:
Több tízmillió munkahely a tét
Az tehát még nyitott kérdés, hogyan hívják majd az USA következő elnökét, azt viszont nagyjából be lehet lőni, hogy mi várható tőlük.
Arról már írtunk, hogy milyen adó- és kereskedelem-politikát követnének a következő négy évben, most pedig – a Wall Street Journal (WSJ) elemzése segítségével – azt nézzük meg, hogyan teremtenének új munkahelyeket.
Utóbbi kérdés azért is kiemelkedően fontos, mert a munkaerőpiac még nem tért magához a koronavírus-ellenes karantén okozta sokkból – a GDP 31,4 százalékkal zuhant a második negyedévben az előző három hónaphoz képest, márciusban és áprilisban pedig 22 millióan vesztették el állásukat –, és bár a korlátozások eltörlésének köszönhetően komoly visszapattanás történt – augusztusra a munkahelyek mintegy felét sikerült visszaállítani –, a második hullám újabb Armageddont okozhat.
A vírusválság már eddig is több munkahelyet égetett fel, mint a nagy 2008-as pénzügyi válság.
Az aligha meglepetés, hogy mindkét jelölt több millió új munkahelyet ígér, a WSJ szerint ugyanakkor más-más stratégiát követnének.
Mit akar Trump?
Trump deregulációt és további adócsökkentést szeretne – azaz a megszokott republikánus receptet követné –, Biden viszont újabb fiskális stimulusokkal operálna.
A jelenlegi elnök 10 millió új állást ígér 10 hónap alatt, és egymillió új kis céget hívna életre. Azzal kampányol, hogy az újabb adócsökkentések segítségével az Egyesült Államokban lehet tartani a munkahelyeket.
Judd Deere, a Fehér Ház egyik tisztviselője szerint
az elnök adó-, kereskedelmi és deregulációs politikája eddig működött – a munkanélküliségi ráta tavaly szeptemberben 3,5 százalékra süllyedt, ami az elmúlt fél évszázad legalacsonyabb értéke –, és működni fog a jövőben is.
Sok republikánus úgy véli, hogy a gazdaság további kormányzati stimulusok nélkül is képes talpra állni, ezért felesleges arra további forrásokat szánni.
Mit akar Biden?
Ezzel szemben Biden és a demokraták amellett érvelnek, hogy
további kormányzati segítségre van szükség, amíg relatív magas szinten van a munkanélküliség.
Támogatnák a kormányzati és önkormányzati szerveket, hogy ne bocsássanak el dolgozókat, a járvány ideje alatt pedig kiterjesztenék a munkanélküliek segélyezését.
A demokratapárti jelölt emellett adókedvezményekkel segítené a munkahelyteremtésben a cégeket – például azokat, amelyek bővítik amerikai bázisaikat. Büntetné viszont azokat a vállalatokat, amelyek külföldön gyártott termékeiket a hazai piacra importálják. (Utóbbi lépéssel kvázi Trump vitorlájából fogná ki a szelet, igaz, az amerikai elnök első ciklusában pedig azt erőltette, hogy az amerikai vállalatok hozzák haza a termelésüket.)
Összességében mindkét jelölt azzal csábítana haza cégeket – és hozna vissza munkahelyeket –, hogy a külföldinél kedvezőbb adózási feltételeket kínálna számukra.
(Folytatjuk.)
Elfogadta Trump meghívását a két társházigazda államfő, de vajon szóba kerülnek a vitás ügyek is? 
