<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
10p

Van kiút az építőipari és az energiaválságból?

Klasszis Klub Live Lázár Jánossal, ifj. Chikán Attilával és más neves szakértőkkel - személyesen és online!

2023. június 14.

Jelentkezzen most!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Az amerikai elnökválasztás finisébe érve folytatjuk sorozatunkat, amely a két aspiráns programját elemzi. A regnáló elnök a megszólalásaiban saját programjának ismertetése helyett általában Joe Biden ígéreteit kritizálja. Ezek között valóban több olyan is van, amely az üzleti szféra számára nem túl szívderítő, kérdés, mit szólnak ezekhez a befolyásos befektetők.

Joe Biden, Obama egykori alelnök próbálja visszahódítani a demokraták számára a Fehér Házat, ám az elnökválasztáson olyan programmal indult, ami normál esetben inkább aggasztaná az üzleti élet szereplőit, hiszen győzelme esetén a vállalatok és a befektetők is magasabb adókra számíthatnak. Egy másik klasszikus iparág, az olajszektor szereplői is aggódhatnak, hiszen Joe Biden agresszív fellépést ígér a fosszilis üzemanyagokkal szemben. De a munkaadók sem lehetnek boldogok, hiszen támogatja, hogy erősebb pozícióba kerüljenek a szakszervezetek és bővítené az állami szerepvállalást az egészségügyben.

Ezt tartják a legnagyobb veszélynek a piacon

Az üzleti szféra számára a borús előjelek ellenére némileg ambivalens módon mégis elfogadható jelöltnek számít Joe Biden. Ennek egészen prózai okai vannak, a demokraták korábbi másik két erős elnökjelöltje, Elizabeth Warren és Bernie Sanders sokkal radikálisabb programot hirdetett, amely sokkal fájdalmasabb lett volna az érintetteknek. Ráadásul Bidenről van egy előzetesen kialakult kép, hiszen korábban Barack Obama alelnökeként szolgált, arról nem beszélve, hogy a két ciklust teljesítő exelnök nem csak formálisan, hanem tanácsadóként is támogatja egykori beosztottját. Az elemzők úgy látják, bár a terezett intézkedései érdeksérelemmel jár a tőzsdéknek és a nagyvállalatok számára, a gazdaságpolitikája talán még így is tervezhetőbb lesz, mint az egészen kiszámíthatatlan fordulatokban bővelkedő mostani Trump adminisztráció.

Választási sorozatunk előző részeit itt éri el:

A Trump-Biden csata: merre megy tovább az USA?

A Trump-Biden csata: új munkahelyek millióit ígérik

A szakértők megjegyzik, hogy ha Elizabeth Warren vagy Bernie Sanders lenne a demokrata jelölt, akkor az egészen más helyzetet teremtene, ám Biden egyik fontos politikai jellemvonása a pragmatizmus, így jelenleg az üzleti és pénzvilág abban bízik, hogy győzelme esetén egészséges kompromisszumok mentén hajtja végre választási ígéreteit. Mindez persze nem azt jelenti, hogy nincsenek olyan ígéretek Biden választási programjában, amitől ne tartanának az üzleti élet szereplői. A Pwc kutatása szerint, amelyet a Wall Street Journal idézett, a társasági adók emelése és az egészségügyi reform az, amit komolyabb aggodalmat okoz, ugyanakkor, ahogy az a lenti ábrából is látszik, számos olyan kérdés is van, amely esetében Trump intézkedéseit tartják a tevékenységükre veszélyesebbnek.

Persze a kritikusok egészen mást mondanak, így például Michael Strain, a jobboldali American Enterprise Institute gazdaságpolitikai tanulmányainak vezetője szerint Biden-nek impulzusai vannak, és nem ötletei. A pragmatizmus helyett pedig szerinte inkább arról érdemes beszélni, hogy az elnökjelöltnek nincsenek határozott elképzelései, az ideológiai horgony hiánya miatt pedig kiszámíthatatlan, hogy adott kérdésben milyen álláspontot képvisel majd. Más kérdés, hogy Donald Trump kritikusainak is az elnökkel szemben az az egyik fontos észrevétele, hogy kiszámíthatatlan, ha pedig beleáll egy döntésbe, azt akkor sem hajlandó elengedni, ha kiderül a tévedése.

Az elemzők szerint egyébként az üzleti élet képviselői a fent említett kockázatok ellenére is jobban támogatják a demokrata jelöltet, mint maga a párt balszárnya. Mindez annak ellenére igaz, hogy tavasszal az „igazi szocialistaként” elkönyvelt Bernie Sanders kiegyenlítettnek tűnő helyzetben lépett vissza Biden javára.

Joe Biden ígéretei nem izzasztották meg a befektetőket (Fotó: MTI/AP/Carolyn Kaster)
Joe Biden ígéretei nem izzasztották meg a befektetőket (Fotó: MTI/AP/Carolyn Kaster)

Nem eszik olyan forrón a kását

Egyes szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy a befektetők ugyan tartanak Joe Biden ígéreteitől, hiszen az adók emelése, az ambiciózus éghajlat-politikája, vagy az állami egészségbiztosítási rendszer kiterjesztése az ő költségeiket növelné (illetve a nyereségüket csapolná meg). Mindezeket azonban nem biztos, hogy végre tudja hajtani, ahhoz ugyanis, hogy a program valóban zöld utat kapjon arra lenne szükség, hogy a képviselőházban megőrizzék a demokraták az irányítást és a szenátusba is többségbe kerüljenek.

Ezek pedig azért sem egyszerűek, mert előbbiben a helyek harmadáról döntenek a szavazók, döntően olyan képviselői helyekről szavaznak a választók, ahol most demokrata képviselők vannak, így még akár az is előfordulhat, hogy a mostani szűk többségüket elvesztik. Talán még ennél is nehezebbnek tűnik a hatalomátvétel a szenátusban, így sok befektető és üzletember van azon az állásponton, hogy elég lesz akkor megijedni, ha tényleg megtörténik a demokraták teljes hatalomátvétele.

A közgazdászoknak egyébként is megoszlik a véleménye arról, hogy Biden tervezett intézkedései milyen hatással lesznek az amerikai gazdaságra. Egyesek úgy vélik, hogy a nagyobb állami szerepvállalás több fiskális ösztönzést jelent. Ezt támasztja alá az is, hogy a demokraták és vezetőjük Nancy Pelosi és Donald Trump nem azért nem tudott megállapodni az elnökválasztást megelőzően az újabb gazdaságösztönző programról, mert a kormányzat szándékát ellenezték volna, a vita tárgya inkább az volt, hogy a demokraták nagyobb csomagot akartak, illetve a preferált célcsoportokban volt még nézeteltérés.

Ha Biden nyerne és egy a korábbinál jelentősebb gazdaságélénkítő csomagot szavaznának meg, az a szakértők szerint a most vártnál nagyobb gazdasági növekedést hozhat, igaz az eladósodás mértéke is gyorsabban növekedne. Ezzel ellentétes vélemények is vannak, hiszen többen azt jósolják, hogy Joe Bidenék által tervezett adóemelések, amely a vállalatokat, a nagybankokat, a magas jövedelmű háztartásokat érintené visszafoghatja a megtakarításokat és a beruházásokat, ez pedig csökkenti a jövőbeni gazdasági kibocsátást.

Donald Trump amerikai elnök támogatóihoz beszél a Florida állambeli Orlando Sanford nemzetközi repülőtéren 2020. október 12-én. Illusztráció (Fotó: MTI/AP/Evan Vucci)
Donald Trump amerikai elnök támogatóihoz beszél a Florida állambeli Orlando Sanford nemzetközi repülőtéren 2020. október 12-én. Illusztráció (Fotó: MTI/AP/Evan Vucci)

Az üzleti szféra egy része Bident támogatja

Az elemzők arra is felhívják a figyelmet, hogy a kampánytámogatások vizsgálata jó fokmérője annak, hogy egy adott jelöltet kik támogatnak és pénzvilág vagy egyes vállalati szektorok miként viszonyulnak hozzá. Ugyan Donald Trump kampányában foglalkozik Biden „alkalmatlanságával” és azt is hangsúlyozzák, hogy a tervezett intézkedések milyen károkat okoznak az amerikai gazdaságnak, a vállalati vezetők nem félnek a demokrata jelölttől.

Erre számos példa van, az egyik legbeszédesebb, hogy Roger Altman, az Evercore Inc. befektetési bank alapítója és a Wall Street vezető demokratikus adománygyűjtője szerint a kampánytámogatások összeszedése tradicionálisan nehéz a pénzügyi szektor vezetői körében, ám visszatekintve több évtizednyit ennyire egyszerűnek még soha nem tűnt. Biden kampányára augusztusban és szeptemberben közel 750 millió dollárt gyűjtöttek össze, ami minden korábbi elnökjelölttel összehasonlítva rekordot jelent. A fenti összeghez a pénzügyi ágazat több mint 50 millió dollárral járult hozzá, ami ugyancsak kimagasló.

A vállalati szféra messze nem egységes, még ha a jelöltek ezt szeretnék elhitetni a közvéleménnyel. Egy-egy szektor azonban hangsúlyosan kiáll a jelöltek mellett. A Center for Responsive Politics (CPR) nevű szervezet kutatása szerint az értékpapír- és befektetési ágazatban működő cégek és cégvezetőktől érkező donáció 80 százalékát Biden kapta meg, fordított viszont az arány, ha a bányászati és olajipari vállalatokat nézzük ott a kampánypénzek négyötödét Trump kapta. Törésvonalat jelent egyébként a cégek mérete is, a CPR szerint a kisvállalkozók inkább Trump hívei, míg a nagy, mulitnacionális társaságok vezetői egyértelműen Biden mellett teszik le a voksukat.

A tehetős rétegek bizalmát a demokrata jelölt igyekszik is megszolgálni, amikor olyan kijelentéseket tesz, amely a párt radikálisabb szárnyában már-már szentségtörésnek számít. Így a párton belül komoly nézeteltérést okoztak Biden azon kijelentése, amelyek szerint „A gazdag emberek ugyanolyan hazafiak, mint a szegények”, „senkit sem akarok megbüntetni, csak azért, mert az átlagnál vagyonosabb”, „Senki életszínvonala nem változik. Semmi sem változik alapvetően”.

Ki fizeti a révészt?

Hiába a szép szavak, ha Joe Biden meg akarja tartani a kampányígéreteit, akkor rengeteg pénzre lesz szüksége. Többre, mint amit a költségvetési hiány szerény növeléséből elő lehetne teremteni, így mindenképpen növelni kell majd a büdzsé bevételeit. A magát független ellenőrző szervezetnek mondó Committee for a Responsible Federal Budget szakértői szerint a választási program megvalósítása a következő egy évtizedben 7-12 ezer milliárd dollárt emészthetnek fel. Ilyen kiadások mellett pedig a már többször emlegetett adóemelések elkerülhetetlennek látszódnak.

A Wall Street Journal írása szerint rosszul járhatnak a pénzintézetek, amire a jelölt egyik Phoenix-ben tartott kampánya utal. Joe Biden ott azt hangoztatta, hogy világ vállalati fővárosából, Delaware-ből származom és nem vagyok a vállalkozások ellen. Tudom ugyanis, hogy ők építették ezt az országot, nem a Wall Street rablóbárói vagy vezérigazgatói. Később – vélhetőleg érzékelve a kijelentés élét és kockázatait - a beszéd szerkesztett változatában a rablóbárókat bankárokra cserélték.

A két demokrata jelölt Sanders és Biden - előbbitől pánikoltak, utóbbit elfogadják a befektetők (Fotó: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo)
A két demokrata jelölt Sanders és Biden - előbbitől pánikoltak, utóbbit elfogadják a befektetők (Fotó: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo)

A vállalkozók ennek ellenére nem érezhetik magukat páholyba, hiszen Joe Biden 1972-es első szenátusi kampánya óta közel áll a szakszervezetekhez. A mostani elnökjelölti kampányába is komoly pénzzel szálltak be a munkavállalói érdekképviseletek. Ugyanakkor Marc Perrone a United Food and Commercial Workers International Union (Egyesült Élelmiszeripari és Kereskedelmi Dolgozók Nemzetközi Szakszervezete) elnöke azt hangsúlyozta, hogy szerinte a mai világban az a normális, ha a politika nem csak a munkaadókat, hanem a munkavállalókat is képviseli, és köztük közvetítve törekszik a konszenzusos döntések meghozatalára. Arról nem is beszélve, hogy egyes elemzők szerint a demokraták progresszív szárnyához képest Biden nem kívánja különleges státuszba emelni a szakszervezeteket és a munkavállalókat.

Van egy másik pont is, ahol az elnökjelölt elveti a párt másik két erős jelöltjének, Elizabeth Warren és Bernie Sanders ötletét, ez pedig a vagyonadó. Az említett két politikus azt szorgalmazta korábban, hogy a leggazdagabb amerikaiak vagyonuk egy százalékát fizessék évente adóként. Ezt azonban Biden kategorikusan elutasítja, igaz attól már nem zárkózik el, hogy más módon szedjenek be pénzt tehetős emberektől. Ilyen például a tőkenyereség után fizetendő adó, amelynek kulcsát megemelhetik a munkajövedelmekre kivetett szintre. Hasonló a helyzet a gazdagok vagyoni hagyatékával, amelyet ismét adóztatni szeretnének.

Az elmúlt hetek tőzsdei mozgása alapján egyébként a piacok annak ellenére sem tartanak Biden megválasztásától, hogy a legfrissebb közvéleménykutatások azt mutatják komoly előnnyel vezet. Az úgynevezett billegő államokban, ahol hol az egyik, hol a másik nagy párt szokott diadalmaskodni, és amelyeket az előző választáson minimális többséggel Donald Trump vitt, most szinte minden esetben Biden győzelem várható. Ha pedig ezek láttán nem remegett meg a befektetők keze a Wall Streeten, az azt jelzi, hogy a pénzvilág nem tart Joe Biden várható elnökségétől.

Makro / Külgazdaság Orbán Viktor megkönnyebbült Erdoğan győzelmén
Dobos Zoltán | 2023. június 2. 08:56
A magyar kormányfő péntek reggeli rádióinterjújában arról beszélt, a 2024-es költségvetés elhúzódó háborúra épül, amibe Brüsszel nem szólhat bele. Orbán Viktor szerint az infláció ellen harcolni kell, és „elment az esze” annak, aki azt mondja, Magyarország háborúban áll Oroszországgal. Ha pedig a török választásokat az ellenzék nyerte volna, akkor szerinte már a nyáron egy-két-hárommillió menekült érkezne a magyar határra.
Makro / Külgazdaság Netrisk: mennyibe kerülnek az utasbiztosítások?
Privátbankár.hu | 2023. június 2. 08:22
Az utazási kedv fokozódásával kezd magára találni az utasbiztosítási piac a Netrisk.hu összesítése szerint.
Makro / Külgazdaság Lehet, hogy éppen ma kellene eurót váltania
Privátbankár.hu | 2023. június 2. 07:57
370 forintnál drágább euróval indul a péntek is.
Makro / Külgazdaság Már orosz földre is hullanak a bombák, menekítik a gyerekeket, a nőket és az idősöket
Privátbankár.hu | 2023. június 2. 07:35
Legalább kilenc civil megsebesült a belgorodi ágyúzásban. Háborús hírek.
Makro / Külgazdaság Nem csődölt be Amerika, de nyakig eladósodhat
Privátbankár.hu | 2023. június 2. 06:40
Az amerikai szenátus csütörtökön elfogadta a Joe Biden elnök által támogatott kétpárti törvényt, amely felemeli az államadósság 31 ezer milliárdos felső határát, és ezzel elkerüli az ország a fizetésképtelenséget.
Makro / Külgazdaság Romániából sokkal több ukrán érkezett Magyarországra, mint Ukrajnából
Privátbankár.hu | 2023. június 2. 06:18
Magyarország területére 2023. június 1-jén 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 5958 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 9158 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
Makro / Külgazdaság Zelenszkij béke-csúcstalálkozót szervezne, csak az időpont nem látszik még
Privátbankár.hu | 2023. június 1. 19:49
Összefoglalónk az orosz-ukrán háború 463. napjáról.
Makro / Külgazdaság „Itt az ideje keményen játszani" – így buktatná meg az EP a magyar elnökséget
Wéber Balázs | 2023. június 1. 19:31
Az Európai Parlament a jogállamisági és az uniós pénzek körüli aggályok miatt kétli, hogy Magyarország méltó lesz az uniós elnökség betöltésére 2024-ben. Mivel azonban azt megakadályozni aligha tudja, számos eszközzel próbálja majd megnehezíteni a magyar elnökség dolgát.
Makro / Külgazdaság Már most aggódnak: Kína és Oroszország bezavarhat a 2024-es EP-választásokba
Privátbankár.hu | 2023. június 1. 17:32
Az Európai Bizottság nagyon is tudatában van a választási folyamatokkal kapcsolatos információs manipuláció és beavatkozás veszélyének, ez a téma fontos és időszerű - jelentette ki Vera Jourová értékekért és átláthatóságért felelős uniós biztos csütörtökön az Európai Parlament plenáris ülésén.
Makro / Külgazdaság Veszélybe került a magyar soros elnökség - máris megszólalt Novák Katalin
Privátbankár.hu | 2023. június 1. 16:08
Csütörtökön az európai parlamenti (EP) képviselők megszavazták a Magyarországot elítélő állásfoglalást.
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Professzionális online sales és marketing vezetőt keresünk!

Részletek

hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG