Az üzleti ingatlanokkal (irodák, bevásárlóközpontok, raktárak, hotelek) foglalkozó szektor vezető szereplői már jó pár éve erős kampányba kezdtek a fenntartható fejlődés érdekében. A fejlesztéseket ma már nagyban meghatározza a környezettudatosság és az értelmes takarékosság a különféle erőforrásokkal. Az amerikai elnökválasztás kimenetele azért fontos nekik, mert eldőlhet, hogy kapnak-e központi támogatást ehhez, vagy sem. Biden győzelme esetén biztosan, Trump diadala viszont nem lendítené előre ezt az ügyet – véli a Bisnow atlantai tudósítója.
A szakíró szerint a demokrata elnökjelölt agresszív fenntarthatósági programja azt eredményezné, hogy 4 millió amerikai épületet felújítanának, sok százezer, vagy akár milliónyi új munkahely jönne létre az ágazaton belül. Egyes szereplők persze tartanak a túlzott környezetvédelmi szigortól, de a többség nem, sőt kifejezetten jó időzítésnek gondolják a programot, hiszen a járvány már eddig is teljesen felforgatta az irodatervezési piacot és általában is előtérbe helyzete a környezetre jobban odafigyelő, egyben takarékos építészeit és műszaki megoldásokat.
Jó eredmények az első félévben
A szén-dioxid-kibocsátás páratlan mértékű csökkenését mérték 2020 első felében, nagyobbat, mint a 2008-as pénzügyi válság, az 1979-es kőolajválság, sőt a második világháború idején. Egy nemzetközi kutatócsoport által összegyűjtött adatok szerint 8,8 százalékkal, 1551 millió tonnával volt kevesebb - a szén-dioxid-kibocsátás 2020 első hat hónapjában 2019 azonos időszakához képest. A Nature Communication című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a legnagyobb kibocsátáscsökkentést a szárazföldi közlekedésben figyeltünk meg. Főként azért, mert az otthoni távmunka miatt világszerte 40 százalékkal csökkent a közlekedés CO2-kibocsátása. A lakóházak esetében is volt egy kicsiny, három százalékos csökkenés, mivel az igen meleg volt tél az északi féltekén és az otthon maradt emberek többségénél csökkent a fűtőanyag-felhasználás a járványügyi korlátozások idején.
Az ágazat zöldítését egyébként különféle finanszírozási módokkal is segítik a világban, Magyarországon a Nyugat-Európában már bevált úgynevezett zöld kötvények kibocsátásával.
„Rengeteg ingatlan tulajdonos és bérlő gondolja át a valós rövid és hosszútávú területigényét. Most kiváló lehetőség nyílik a kereskedelmi ingatlan szektor előtt, hogy újra kitalálja magát.” – mondta Elizabeth Beardsley, a U.S. Green Building Council nevű szakmai szervezet vezető tanácsadója.
Az épületfelújítás csak egy rész Biden 2 billió dolláros infrastruktúrafejlesztési és környezettudatos energiafelhasználást célzó programjának. Hidak, közúti és vasúti vonalak felújítása és bővítése és más tranzit lehetőségek kiterjesztése tartozik ide. A több évre szóló program megvalósításához sokkal több mérnök, tervező, építőipari és technológiai szakemberek kellenek. Vagyis nagyon sokak számára kitörési pont lehet ez a program –emlékeztet szakmai véleményekre a portál.
Biden egyik közeli munkatársa, Anica Landreneau arra utalt, hogy az épületek a széndioxid kibocsátás 50-75 százalékát adják az Egyesült Államokban. Ezek korszerűsítése tehát kulcskérdés, ám ha Trump folytathatja, akkor nem fognak életbe léptetni semmilyen környezetvédelmi szigorítást és ösztönzők sem lesznek. Globálisan jelenleg a kereskedelmi ingatlanoknak csupán 1-2 százaléka újul meg évente és ez rendkívül alacsony arány.
A nullához közeli széndioxid kibocsátás elérése érdekében Biden egy országos, mindenki által elfogadott és követendő épületenergetikai rendszert szeretne megalkotni. Olyat, ami felváltaná a mostani elnagyolt és csak a szövetségi államokra külön-külön érvényes kibocsátási értékeket rögzítő rendszert. A demokrata jelölt 46 milliárd dollárt költene az óvodák és iskolák felújítására és legalább egymillió szociális lakást építtetne olyan övezetekben, amik közel vannak a tömegközlekedési eszközök gócpontjaihoz. E nagyvonalú tervekhez szükséges pénzt részben azzal teremtené elő, hogy 21-ről 28 százalékra emelné a társasági adót.
Trump eddig nem sokat tett a fenntartható fejlődésért – állapítja meg a cikkíró. Mintegy 50 milliárd dollárt különített el különféle infrastrukturális és szennyvízfejlesztési célokra, ám az egyes kormányzók maguk dönthették el, mire költik az államuknak ebből az összegből jutó pénzt. Érvénytelenített ugyanakkor több környezetvédelmi szigorítást, s ezzel állítólag évei 570 millió dollárt takarított meg a központi költségvetésnek.
Jimmy Christianson, az építőipari fővállalkozók országos szövetségének alelnöke szerint jól szolgálná a fejlődést, ha végre lenne országosan érvényes, átlátható széndioxid kibocsátási rendszer. Természetesen azt is szeretnénk, ha tagvállalataink maguk is előjönnének különféle innovatív megoldásokkal.
Budapesten most kicsit több mint 100 darab zöld minősítéssel rendelkező irodaház és irodaterület van. Ennek több mint fele létező és már üzemelő épületekre elnyert minősítés (56 darab). A további minősítések megoszlanak 28 darab újépítésre elnyert, valamint a 18 darab irodakialakításra elnyert minősítés között - közölte a Colliers International nemzetközi ingatlan tanácsadó cég.
A minősített irodaterületek Budapesten összesen 1 500 000 m2 -t tesznek ki, ez a teljes modern irodaállomány 40 százaléka. A minősített épületek számának tekintetében azonban ez az arány (20 százalék) már nem mutat ennyire pozitív képet, illetve kizárólag újépítésű házakat figyelembe véve ez az arány már csak 4 százalék körül alakul.
A tanácsadó a következő években a zöld minősítésű házak arányát tekintve jelentős növekedéssel számol, hiszen 23 irodaház áll építés alatt 580 000 négyzetméterrel, melyek mindegyike valamilyen zöld minősítés megszerzésére törekszik.
A meglévő épületekre elnyert minősítések között a brit hátterű „BREEAM In-Use” a legnépszerűbb a tulajdonosok körében, mivel 56 épületminősítés közül 44 ebben a rendszerben történt. Új épületek esetében az amerikai „LEED for New Construction” az első 15 minősített házzal melyet 11 „BREEAM” és 2 „DGNB” követ. Az építés alatt álló irodaházaknál a következő a sorrend: „BREEAM” (13 darab), „LEED” (11 darab), „LEED + BREEAM” (1 darab) valamint „DGNB” (1 darab).
Közel 800 milliárd forintos veszteséggel zárta a 2024-es évet a Magyar Nemzeti Bank (MNB). 
Évi 2-3 százalékkal leértékelődő forint mellett vonzó a devizabefektetés
Infláció vagy növekedés? Mi aggasztja most jobban a szakértőket?
Trump visszatért – és vele jött a piaci felfordulás is
