|
| (Fotó: depositphotos.com) |
Míg általános klímacélként a világban az úgynevezett nettó nulla karbonszintet lőtték be, mely révén – ideális esetben – megvalósul az egyensúly a kibocsátott, illetve a légkörből kivont és szénelnyelőkben tárolt szén-dioxid mennyisége között, azok a cégek, melyek ezt megengedhetik maguknak, ennél jóval többet kívánnak tenni, és a kiegyenlítés helyett arra törekednek, hogy többletet produkáljanak. Ebben az esetben már nem is a szénlábnyom eltávolításáról beszélünk, sokkal inkább arról, hogy képletesen szólva az érintett cégek egyre inkább a föld felett fognak már „járni”.
A Microsoft ugyanakkor 2050-re egy, még a korábbinál is ambiciózusabb tervvel jelentkezett, a cég addig az időpontig sem villamosenergia-előállításra, sem más formában egyetlen grammnyi fosszilis energiahordozót sem kíván már felhasználni. A szén-dioxid-kibocsátást 2030-ig egyébként is több mint a felére kívánják csökkenteni, mind a közvetlen kibocsátásaik, mind pedig a teljes ellátási és értékláncuk szempontjából. Ezt részben a 2012 óta érvényben lévő, de tavaly jelentős mértékben megemelt úgynevezett belső szén-dioxid-díjból kívánják finanszírozni, amellyel nemcsak a közvetlen, hanem az ellátási és értékláncaik kibocsátásait is megterhelik.
A cég emellett beszállítóit és ügyfeleit is segíteni kívánja szerte a világon a szén-dioxid-lábnyom csökkentésében. Ezért egymilliárd dolláros éghajlati innovációs alapot hoznak létre a szén-dioxid-csökkentési, -megkötési és -kivonási technológiák globális kifejlesztése érdekében. A következő év elejétől a Microsoft a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését a beszállítói láncban történő beszerzési folyamatai kifejezett szempontjaként fogja érvényesíteni.
Az államok helyett a multik lépnek
Az ENSZ tavaly ősszel megtartott klímacsúcsa előtt számos multinacionális vállalat kötelezte el magát, hogy a korábbiaknál jóval nagyobb mértékben fog megújuló energiát felhasználni működéséhez, ezzel is kiváltva a szénalapú energiaforrásokat, csökkentve a saját ökológiai lábnyomát.
Az IKEA és a Google is jelentős megújulóenergia-kezdeményezéseket vállalt, az Amazon pedig ígéretet tett arra, hogy jóval az eredeti ütemezés előtt betartja a párizsi klímacélokat.
Mivel a nemzeti kormányok, köztük az Egyesült Államok és Brazília is elálltak a korábbi környezetvédelmi vállalásaiktól, az ENSZ egyre inkább kezd a vállalkozások felé fordulni.
Az IKEA holdingtársasága, az Ingka Group, amely az IKEA 423 kiskereskedelmi egységéből 367-et irányít, az elmúlt évtizedben 2,76 milliárd dollárt fektetett a nap- és szélenergia-rendszerekbe, hogy globális működését támogassa. A svéd cég környezeti nyilvántartása magában foglalja a napenergia-parkokba és szélerőművekbe történő beruházásokat. Ezek a fejlesztések az IKEA-t ritka globális fogyasztói márkává teszi a megújuló energiaforrások infrastruktúrájának birtoklása és üzemeltetése szempontjából – írja a quartz.hu. A társaság célja, hogy teljes ellátási lánca 2030-ra éghajlati szempontból pozitívvá váljon, vagyis addig elérje az úgynevezett karbonnegatív állapotot.
A Google még tavaly jelentette be, hogy a technológiai vállalat a megújuló energiák legnagyobb vállalati vásárlását tervezi. A beszerzés 1600 megawattnyi megállapodáscsomagból áll, és 18 új energiaügyletet fed, amelyek elsősorban az USA-t, Chilét és Európát érintik. Ezek az üzletek több mint 40 százalékkal növelik majd meg a Google teljes szél- és napenergia-megállapodásainak teljesítményét.
Az Amazon is elkötelezte magát, hogy 2040-ig eléri a nettó nulla szén-dioxid-kibocsátást, ugyanakkor rendszeresen mérni és jelenteni fogja a vállalat kibocsátását is. A terv részeként a társaság tízezer elektromos szállító furgont vásárol a Rivian járműgyártótól.
Frankfurtnyi YouTube
Naponta több mint egymilliárd órányi videót néznek az emberek a YouTube-on. A Bristoli Egyetem kutatói által készített tanulmány szerint ezzel egy év alatt közvetve körülbelül 11,13 millió tonna szén-dioxidot juttatnak a légkörbe. Ez megegyezik egy Frankfurt, vagy Glasgow-méretű város éves kibocsátásával.
Általában nem gondolunk az internethasználat környezeti hatásaira, a kutatók azonban rámutatnak, hogy a mai weboldalakat a természetüknél fogva pazarló módon fejlesztették ki, és jóval több energiát fogyasztanak, mint amennyi szükséges az azonos felhasználói élmény fenntartásához. Ez természetesen így van a YouTube-on is, ugyanakkor létezik néhány egyszerű módszer, ahogyan a YouTube környezetkímélőbb módon frissíthetné a felületét.
A YouTube közvetett karbonkibocsátása például jelentősen csökkenthető, ha a vállalat olyan funkciót alkalmaz, amely megállítja a videók lejátszását, ha egy böngésző lap, amelyet a felhasználó nem aktívan néz, felugrik. Ha a zenei videók 25 százalékát egy felhasználói böngésző háttérben játsszák le, akkor a YouTube 323 ezer tonna szén-dioxidot spórolhatna meg, ami 50 ezer autó éves kibocsátásának felel meg.
De mi a helyzet idehaza? Erről faggattunk három nagy hazai, a Budapesti Értéktőzsdén szereplő vállalatot.
Mol
A szén-dioxid-kibocsátás csökkentése a Mol 2030-ig szóló stratégiájának meghatározó eleme – közölte lapunk megkeresésére az immár regionális multivá vált hazai energetikai cég. Eszerint tíz éven belül a finomítójukban előállított üzemanyagok arányát egyéb termékek, például vegyipari alapanyagok javára 70-30 százalékról 50-50 százalékra csökkentik. A kevesebb üzemanyag kevesebb szén-dioxid-kibocsátást jelent a közlekedésben. Nyitnak az alternatív energiaforrások felé, és napelemparkokat építettek, illetve vásároltak, amelyekben mintegy 15 ezer háztartásnak elegendő energiát termelnek.
A Mol jelentős áramkereskedelemmel is rendelkezik, amelynek keretében több partnerét, illetve saját töltőállomásait is kizárólag megújuló energiaforrásokból nyert árammal látja el. 2012 óta elektromos autók is tankolhatnak náluk. Jelenleg a Mol 11 hazai töltőállomásán működik e-töltő, 2020-ban tovább bővül a gyorstöltőhálózat. Az év végéig 54 gyors és 5 ultragyors töltő felszerelését terveznek. Elindították a Mol Limót, amelyre már 50 ezren regisztráltak.
A körforgásos gazdaság megteremtése érdekében a Mol megvásárolta a német Auróra vállalatot, amely újrahasznosított műanyagfeldolgozással foglalkozik, valamint partnerségre lépett a szintén újrahasznosítással foglalkozó német APK-val. A Mol Zalaegerszegen épülő új gumibitumen üzemében 2020-tól a magyar gumiabroncshulladék közel 10 százalékából gumibitument tudnak gyártani, ami pedig a biztonságos, tartós utak alapanyaga.
Emellett a világ vezető technológiájával gyártanak vegyipari alapanyagokat, így például poliolt, amelyből új, könnyebb szigetelőanyagot lehet gyártani. A könnyebb és jobb szigetelőanyag pedig fenntarthatóbb közlekedést és fenntarthatóbb építkezést jelent.
Richter
A legnagyobb hazai gyógyszercég is elkötelezett aziránt, hogy csökkentse a működésének környezetre gyakorolt hatását. Ennek érdekében a környezetvédelmi szempontok beépülnek a kutatás-fejlesztésbe, a működési folyamatokba, valamint a beruházási döntésekbe. A környezeti kockázatok csökkentése érdekében Magyarországon környezetirányítási rendszert működtetnek és fenntartható, biztonságos energiaellátásuk érdekében rendszeresen felülvizsgálják az energiaellátási koncepciójukat. A környezetvédelmi szempontok érvényesülését a vállalat környezetpolitikája, belső szabályozások, nemzetközi, standardizált és tanúsított irányítási rendszerek, minőségbiztosítási rendszerek, valamint belső ellenőrzési vizsgálatok támogatják.
A Richter környezettudatossága túlmutat a karbonlábnyom kérdésén, hiszen alapvetően nem a gyógyszergyártás technológiai folyamataira, hanem azok energiaellátására jellemző a szén-dioxid-kibocsátás. A működésükhöz szükséges energia nagyobb részét nem maguk állítják elő, hanem szolgáltatóktól vásárolják, így az energiaellátás karbonlábnyomára kisebb a ráhatásuk. Ez persze nem jelenti azt, hogy ezen a területen ne lennének jelentős fejlesztéseik, hiszen az energia felhasználásának hatékonysága összességében csökkenti a tevékenység karbonlábnyomát.
Az energiahatékonyság növelése érdekében az iparágban korábban széleskörűen használt energiapazarló technológiákat, gyártási mechanizmusokat átalakították, kivezették, energetikai ellátórendszereikben korszerű, jó hatásfokú berendezéseket használnak. Az energiatudatosság fejlesztése, a veszteségek csökkentése és az energetikai folyamatok nyomon követése érdekében folyamatosan fejlesztik energetikai mérőrendszerüket. Arra törekednek, hogy a megújuló energia részaránya is folyamatosan növekedjen az energiafelhasználásukban.
A kérdéskört átfogóan kezelve, minden olyan anyag kibocsátását igyekeznek csökkenteni, mely negatívan hat a globális felmelegedésre, így kiemelt figyelmet fordítanak az ózonréteget károsító anyagok felhasználására is. Hűtőgépeiben a Richter ma már csak olyan hűtőközegeket használ, amelyek megfelelnek a szigorú környezetvédelmi előírásoknak, továbbá folyamatosan csökkentik az oldószerkibocsátásukat is, ami szintén hozzájárul az üvegházhatás mérsékléséhez.
A karbonlábnyom kiszámítása a gyógyszeriparban igen bonyolult feladat, de a KÖVET (Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület), melynek a Richter is tagja, jelenleg egy pilot projektet folytat, melynek célja a karbonlábnyom meghatározása a gyógyszeriparban. A projekt lezárását követően a gyógyszercég is adaptálja a kifejlesztett módszert és így megfelelő benchmark rendszer áll majd a rendelkezésére e területen.
Magyar Telekom
A hazai nagyvállalatok közül elsőként, míg az európai vezető távközlési szolgáltatók körében az elsők között vált teljes mértékben karbonsemlegessé 2015-ben, s tavaly immár az ötödik karbonsemleges évét zárta.
A Telekom évről évre csökkenti a működése során felhasznált energiát, növeli az energiahatékonyságát, modernizálja a hálózatát és az adatközpontjait, valamint emeli a hibrid és az elektromos autók arányát a céges autóflottában. Számos infrastruktúrájának energiaellátását szél- és/vagy napenergia használatával oldja meg, illetve működése során előnyben részesíti a fenntartható infokommunikációs termékeket és szolgáltatásokat. A vállalat a magyarországi elektromos energiafelhasználását száz százalékban megújuló energiaforrásból vásárolja, a fosszilis energiafelhasználásból származó kibocsátását pedig zöld projektek támogatásával semlegesíti.
Az elmúlt két évben a saját termelésű zöld energiamennyiség növelése érdekében oktatási központjára telepített napelemrendszert a hazai távközlési óriás Budapesten és Szegeden, mely lehetőséget adott arra, hogy munkatársai körben elinduljon a közösségi napelem projekt és a programba ügyfeleit is bekapcsolta.
Az ExtraNet Zöld 1 GB adatbővítő szolgáltatást választó mintegy 80 ezer ügyfél folyamatosan nyomon követheti online az általuk támogatott napelemrendszer termelését, valamint választásukkal további napelemek telepítését ösztönzik, hiszen a Magyar Telekom a befolyó összegekből újabb napelemrendszerek telepítését tervezi.
A fejlesztéseknek köszönhetően 2010-hez képest 2018-ra a papírfogyasztásuk 66, a gázfogyasztásuk 60, a vízfelhasználásuk 25, míg az elektromosenergia-felhasználásuk 40 százalékkal csökkent. Munkatársaik közreműködése is nagyon nagy szerepet kapott a karbonsemlegesítés folyamatában. Kollégái 2018-ban 37 800 alkalommal döntöttek a környezetbarát utazás mellett, 2017-ig 63 ezer kilométert tettek meg telephelyeik között TeleBike kerékpárokkal, mindezzel 11 700 kilogramm szén-dioxid-kibocsátást váltottak ki.
A Budapest Airport pedig éppen pénteken kapta meg a Repülőterek Nemzetközi Tanácsától a karbonsemleges minősítést – 2018 után már másodízben –, amely azt jelenti, hogy a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér a működés során keletkező szén-dioxidot teljes mértékben kompenzálja. A Budapest Airport tavaly csatlakozott a NetZero by 2050 elnevezésű kezdeményezéshez is, amelynek keretében vállalta, hogy nullára csökkenti a repülőtér működéséből eredő szén-dioxid kibocsátását. Ám egy átfogó fenntarthatósági stratégia segítségével a vállalt határidő előtt, már 2030-ra el szeretné érni a szén-dioxid-kibocsátásmentes működést.
