Még 20 év Paksnak, és áramtárolás milliárdokért. Ez a hazai energetika jövője.

A grafikonok idénre “lementek a térképről”, a vonalak meredeken kilógnak a korábbi sávokból. Az átlaghőmérséklet sokkal melegebb volt a legpesszimistább prognózisoknál is. De még mindig meg tudnánk állítani a klímaváltozást ezen a szinten, ahol vagyunk.

A világ legfejlettebb országai között több olyan állam is van, amely viszonylag szegény energiahordozókban. Az utóbbi egy év energiakrízise pedig felgyorsította a változásokat. A hét legfejlettebb ipari ország (G7) energia-, klíma- és környezetvédelmi miniszterei vasárnap fontos döntéseket hoztak.

A Glasgow-i Klímacsúcs (COP26) kapcsán nagyon sok szakértő szólalt meg az elmúlt napokban, arról viszont kevesebb szó esett, hogy a zöldprojekteket nem csak ki kell találni, hanem végre is kell azokat hajtani. Ez pedig óriási összegeket emészt majd fel. Ugyanakkor a jegybankok az elmúlt években számolatlanul teremtették a pénzt, így meglenne a lehetőségük, hogy ezt folytatva biztosítsák a forrásokat a zöld átálláshoz.

A világban egyre több ország dekarbonizálja a gazdaságát, és ennek kapcsán a „zöld hidrogén” témája fokozatosan célkeresztbe kerül. Az orosz sajtónak sikerült megszereznie az Energiaügyi Minisztérium hidrogén stratégiáját. Káncz Csaba jegyzete.

A Magyar Nemzeti Bank V4-es online jegybankelnöki találkozót és emlékkonferenciát szervezett, amelynek fókuszában a zöldebb gazdaságba való átmenet állt. Mint kiderült, a jegybankárok tisztában vannak a téma súlyával, ám nem feltétlen örülnek annak, hogy a zöld gazdaságra át kell állni.

Elemzők szerint 2030-ra az összes vállalat csaknem egynegyede nettó zéró karbonkibocsátással rendelkezik majd. Az európai cégek élen járnak ezen a területen, de más térségek is egyre jobban felzárkóznak. 

A klímaváltozás kihívásaira reagáló szállítóhajó így az eredetileg tervezettnél hét évvel korábban készülhet el. Metanol hajtja majd.

A Microsoft januárban jelentette be, hogy 2030-ra, azaz tíz éven belül el fogja érni az úgynevezett karbonnegatív állapotot. Vagyis addig az időpontig a multinacionális vállalkozás a saját szén-dioxid-kibocsátását meghaladó mértékben fog olyan projekteket támogatni, amelyek révén több szén-dioxidot tudnak a légkörből kivonni, mint amennyit oda korábban juttattak. Megkérdeztük a legnagyobb hazai tőzsdei cégeket is, ők mit tesznek az egészségesebb, élhetőbb környezet érdekében.

Az EU 2050-re szóló klímavállalását négy ország vétózta meg - néhány extrém magyarázat mellett leginkább azért, mert sokallják a költségeit az energiatermelés karbonsemlegessé tételének. A magyar kormány a rezsiköltségek emelkedése miatt aggódik - pedig ha kiszámoljuk, ez mekkora terhet jelentene "Európa gazdasági motorjának", van ok a csodálkozásra. Inkább előbb, mint utóbb tudomásul kellene venni: a bolygót élhető állapotban tartani pénzbe kerül. Jegyzet.

A kelet-közép-európai országok között elsőként megkapta a karbonsemleges minősítést.