Nagy a baj? Igen, ma már teljesen bizonyos, hogy nagyon nagy a baj – mondta Ürge-Vorsatz Diana, a CEU egyetemi professzora, az ENSZ IPCC alelnöke a Klasszis ESG-konferencián. Az emberiség gyakorlatilag kilépett abból az éghajlatból, amelyhez évek tízezrei alatt hozzászokott, amelyhez optimalizálódott. A mostani nyár legutolsó adatai miatt még a klímatudósok is csak ülnek, és bámulnak, hogy mi is történik.
Az előző évtizedek adatai és az idei adatok között óriási a távolság, a grafikonok vonalai “lementek a térképről”, meredeken kilógnak a korábbi sávokból. Az átlaghőmérséklet idén sokkal melegebb volt az átlagnál, a legpesszimistább prognózisokat is felülmúlta, ami történt.
Nagyon-nagyon rossz a helyzet, nagyon ijesztő. A jó hír azonban az, hogy még mindig meg tudjuk állítani a klímaváltozást ezen a szinten, ahol vagyunk – hangzott el.
Véges Földön végtelen növekedés?
Visszafordítani már nagyon nehéz lenne, valószínűleg nem fogjuk tudni. De még meg tudunk állni, és ehhez gyakorlatilag semmi más nem kell, mint a nettó széndioxid-kibocsátás leállítása. Abban a pillanatban, amikor lecsökkentjük a kibocsátást nullára, leállna a felmelegedés is. Ez fontos, új tudományos felfedezés.
A jelentést 2018-ban adtuk ki, és eredmény, hogy három évvel később már a legtöbb országnak volt kibocsátási célja. Annyi országnak, amelyek együtt az összkibocsátás 90 százalékáért felelősek – mondta a professzor. Sok a “nettó nullás” fogadalom cégeknél, országoknál, csak az a baj, hogy a legtöbb esetben túl távoliak, későiek a célok.
Véges Földön nem tudunk végtelenül növekedni. Igazán tiszta energia nem létezik. A legtisztább energia az, amelyet nem is használunk fel.
Más fogyjon le helyettünk?
A karbonsemlegesítési programokról, mint amikor a benzinkútnál erre szolgáló kuponokat lehet vásárolni, a szakember véleménye eléggé lesújtó. Szerinte a programok 94 százalékának eredményessége megkérdőjelezhető. Másrészt az ilyen programok zseniálisak, mert erős pszichológiai hatásuk van. Az emberek a lelkiismeretüket meg tudják vele nyugtatni, hogy “mi mindent megtettünk, igaz”?
Még én is is rosszul érzem magam, hogy nem veszek, pedig tudom, hogy nem jók ezek a programok – mondta Ürge-Vorsatz.
Akárhogy csűrik, a nulla, az nulla
A karbonsemlegesítési programokat ahhoz hasonlította, amikor az orvos azt mondja a betegnek, hogy feltétlen le kell fogynia. Muszáj lesz éheznie. Akkor az nem megoldás, hogy másnak fizetek azért, hogy diétázzon, fogyjon le helyettem.
Ha mindenkinek le kell fogynia, akkor mindenkinek le kell fogynia. Nem segít az, hogy másoknak ezért fizetünk.
A kérdés komplexebb, hiszen vannak szektorok, amelyeknél egyelőre a szén-dioxid kibocsátás nélküli technológiák nincsenek meg vagy nem működnek jól, mint például repülés, a vas- és acélgyártás vagy a cementgyártás. Így muszáj hiteles és igazi karbonsemlegesítést alkalmazni a többi szektororra, és eltárolni a már kibocsátott széndioxidot. Valóban igazi nullára kell csökkenteni a kibocsátást.
Aki lemarad, az kimarad az üzletből?
Ha mindez túl borúsnak és negatívnak is tűnik, igenis valós – állítja a szakember. Ami a klímavédelem üzleti részét illeti, ha ilyen nagyok a bajok, akkor előbb-utóbb még sokkal fontosabb lesz ez a terület. Jönni fog az a következő fogyasztói generáció, amely meg fogja határozni a pénzügyi folyamatokat. Már el fogja várni, és nem fog félmegoldásokat lenyelni, nem fog továbbmenni a régi üzletmenet szerint.
Azok, akik ezt felismerik, beépítik az üzleti stratégiába ezt a gondolkodást, azok fognak nyerni. Amely cég pedig nem viszi be az igazgatótanács elé és nem építi be a témát, az előbb-utóbb le fog maradni – hangzott el.
Nincs az a pénz, ami megakadályozná a károkat
Nem érdemesebb-e inkább a megváltozott körülményekhez alkalmazkodni, felkészülni a változásokra a klímaváltozás lassítása helyett? Már 30 éve próbáljuk, és láthatóan nagyon nehezen megy, nagy áldozatokkal jár a széndioxid-kibocsátás mérséklése.
Ne vegyünk inkább terepjárókat, építsünk megfelelő utakat, csatornákat, klimatizált házakat, amelyek majd megvédenek minket az új világban? – merült fel a kérdés. A probléma azonban az, hogy az emberi faj egy bizonyos határon túl már nem fog tudni alkalmazkodni.
Néhány évtized múlva az emberiség jelentős részének még hűtőszekrénye sem lesz, nemhogy klímaberendezése.
Gigamigráció, megaviharok
A migrációs nyomás már most is nagy problémát jelent, később pedig nem lesz olyan politika, amely kezelni tudná, amikor még sokkal nagyobb tömegek indulnak meg.
A professzor szerint nincs az a pénz, tőke, amelynek segítségével az extrém felmelegedésre fel lehet készülni. Gyakorlatilag a teljes infrastruktúrát újra kéne építeni. Nincs az a vasúti sín, nincs az az út, amelyek a nagyobb hőmérsékletet kibírnák. Nincs az az épület, amely a várható nagyobb viharoknak ellent tud állni.
Az előadás a Privátbankár.hu-t is kiadó Klasszis Lapcsoport ESG-szemlélet a pénzügyi ökoszisztémában konferenciáján hangzott el.
Váratlanul meghalt a Strabag vezérigazgatója, Klemens Haselsteiner. 
