Háromszáz milliárd dollár kárt okoztak a természeti katasztrófák, aminek csak a harmada volt biztosítva. Ugyanakkor 30 ezer milliárd dollárt fognak a millenáris generáció tagjai örökölni a következő néhány évtizedben – ismertetett megdöbbentő statisztikákat Ács Barnabás, a Londoni Értéktőzsde (LSEG) globális megoldások értékesítési igazgatója, a fenntartható finanszírozás és befektetések szakértője a Privátbankár.hu ESG-konferenciáján.
Ugyanakkor 2050-ig 275 ezer milliárd dollárnyi befektetés lehetőség lesz a klímával kapcsolatos területeken.
Mi vagyunk az első generáció, amely érzi a klímaváltozás hatását, de az utolsó, amely képes is tenni valamit ez ellen – idézte Barack Obamát az előadó.
Nem a ti problémátok, mindannyiunké
A vállalatok és pénzügyi intézmények előtt álló ESG-kihívásokról beszélt Jürgen Verschaeve, a KBC Asset Management befektetési igazgatója. Szerinte az EGS-nek az intézmények legfelső vezetésének struktúrájába is szervesen kell integrálódnia.
Az ESG itt van, és velünk marad – hangzott el.
Nincs olyan, hogy a bankoknak kell ez a munkát elvégezniük, nincs olyan, hogy a vállalatoknak kell, nincs olyan, hogy az egyéneknek, vagy a kormánynak. Ezt a munkát mindannyiunknak el kell végeznünk – tette hozzá. A dolgaink összefonódnak, integrálódnak.
A munka fele ESG
Aki azt hiszi, hogy például vállalatként elszigetelheti magát ettől az egész zűrzavartól, nos, gondolja át újra, nem fog működni – mondta az előadó. A szabályozás is egy irányba terel minket, gazdasági szereplőket.
A KBC Groupnál naponta érintkezünk a részvényeseinkkel, és ma már a kérdéseik mintegy fele az ESG-témakörrel kapcsolatos. Mintegy 80-100 szakemberünknek is az idejük több mint felét az ESG-ügyek teszik ki – sorolta a szakember.
Fegyver, olaj, green washing
De vannak bizonyos dolgok, amelyek ellenünk dolgoznak, mint a kérdéskör átpolitizáltsága, az olajvállalatok és a fegyverek. Az ESG-kompatibilis befektetési politikák többnyire kizárják az ezekbe történő invesztíciókat. De tavaly a háború miatt jött az első nagy szembesülés azzal, hogy milyen nehéz befektetési szempontból a kellő szigorúságot betartani.
Egy másik probléma a green washing (“zöldre mosás”, zöldnek álcázás), amikor úgy tesznek, mintha zöldek lennének, de nem azok. Sokan azt hitték, hogy az ESG-t könnyű megvalósítani, de nem az. Sok erőfeszítést igényel, vállalati szinten is.
A legrosszabb dolog, amit tehetsz, ha megpróbálsz úgy tenni, mintha zöld lennél, ez nem segíti a vállalkozásodat, sőt nagy károkat okozhat a cégednek – hangzott el.
A jövő elválik a múlttól
Az egyik példa arra, hogyan változik a világ, a biztosítási szektor. A biztosítási díjak kiszámításának normál módja a múlt adatai alapján történik. Ezt csinálják az aktuáriusok, akik a biztosítói üzletág matematikai részét számolják ki. De egyre több országban változnak a klimatikus események, például Spanyolországban már 20 százalékkal több a tűz a forróság miatt, mint a múltban.
A biztosítóknak így muszáj emelni az áraikat, különben a profitjuk rosszabb lesz. De a biztosítóknak húsz évre előre kell gondolkodniuk, mert ha ezt nem teszik meg, valószínűleg alulárazzák most a termékeiket, és forráshiányos állapotba kerülnek.
Már nem csak a pénzről van szó
Sok vállalatnál viszont ez nem megy, képtelenek 2030-ra vagy akár csak 2025-re is célokat kitűzni. Kihívás az is, hogy eddig a vállalatvezetők a pénzügyi jelentéseken keresztül számoltak be a tevékenységükről a részvényeseknek. Új mérőszámokra lesz szükség, a részvényeseket már más dolgok is érdeklik, mint a pénzügyi paraméterek.
De hogy mit is mutassunk meg, arról még nincs egyetértés, új számviteli szabályozásra is szükség lesz. Addig az egyik vállalat így fog jelentést tenni, a másik meg úgy. De lassan további szabványok fognak kialakulni.
Kisbefektetők és az ESG
Aki befektetési termékeket vett, az valószínűleg ismeri a kötelező kérdőívet a kockázat és a hozam egyensúlyáról. Ehhez is hozzá kell adni még egy dimenziót, a fenntarthatóságot. A pénzügyi tanácsadóknak pedig egy bankban, biztosítótársaságnál vagy brókercégnél kötelessége elmagyarázni ezt a problémát az ügyfélnek.
Néha az emberek hajlandóak egy kicsit többet fizetni, hogy egyensúlyt teremtsenek a pénzügyi eredményeik és a nem pénzügyi eredményeik között – hangzott el.
Ez a szemlélet egyre inkább előtérbe fog kerülni a jövőben. A zöld projekteket úgy is tekinthetjük, hogy általuk valami jót tehetünk. Sőt abból a szempontból is, hogy mi az, amit szeretünk.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
