14. Zöld pénzügyek a csöpögő csaptól az atomerőműig

Számítások szerint közel 30 százalékkal több erőforrást (nyersanyagot, energiát) használunk fel, mint amennyit a Föld képes újratermelni. Az ember drasztikusan megváltoztatja a bolygó klímáját és folyamatosan pusztítja a természeti erőforrásokat.

Ennek hatásai már érezhetőek a mindennapi életben is, a kiszámíthatatlan, szélsőséges időjárási események gyakorivá váltak, a sarki jég olvadásával emelkedik a tengerek szintje, mély fekvésű országokat veszélyeztet. Romboljuk vízkészleteinket, talajaink termőképességét, növény- és állatfajok sokasága áll a kipusztulás szélén – írja többek között a WWF környezetvédő szervezet.

Ma már csak kevesen vitatják, hogy tenni kell valamit, méghozzá sürgősen, különben rövid idő múlva, már a mi életünkben is szinte lakhatatlanná válik a bolygónk. A 24. órában vagyunk – mások szerint a 24. óra utolsó perceiben.

Mi lehet a célunk?

A fő cél az, hogy csak annyi erőforrást használjuk el, amennyit a bolygó újra tud termelni, és ami nem okoz bajt saját magunknak és leszármazottainknak a jövőben. Fenntartható fejlődésre van szükség.

A fenntartható fejlődés

Egy régi ENSZ-definíció szerint:

A fenntartható fejlődés kielégíti a jelenben élők szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket.

Vagyis úgy biztosít jólétet, hogy közben a jövő generációit nem hozza reménytelen helyzetbe. Ebben kulcskérdés, hogy a szennyező “fosszilis” energiaforrásokat, amelyek a globális felmelegedés jelentős részét okozzák, mint a kőolaj, a szén, kiváltsuk energiatakarékos és megújuló energiával. Ezzel csökkenhet a széndioxid-kibocsátás, és így a globális felmelegedés elfogadható szintre korlátozható.

A fenntartható fejlődésnek azonban számos más célja is van (“SDG”-k), ezek között a klímavédelem csak az egyik. (Például a szegénység, az éhezés megszüntetése vagy az egyenlőtlenség csökkentése.)

Mi az az ESG?

A vállalatok és befektetések világában a fenntartható irányt gyakran az ESG és az SRI rövidítésekkel jelölik. Az ESG az angol Environmental, Social and Governance (Környezeti, Szociális és Irányítási) kifejezés rövidítése. Olyan vállalatokat, szervezeteket jelölnek vele, amelyek a környezetvédelemben, valamint társadalmi és vállalatvezetési téren felelősségvállalással tűnnek ki.

Így a környezetvédelmi kérdésekben például törekszenek arra, hogy:

• Kerüljék az üvegházhatású gázok kibocsátását, a levegő-, víz- és talajszennyezést.
• Újrahasznosított anyagokat (is) használnak a termelés során.
• Gondoskodnak a termékeikbe bekerült alapanyagok lehető legnagyobb mértékű újrahasznosításáról.
• Az erdőirtás kerülése és a biodiverzitás megőrzése is ide tartozik.

A vállalatok ma már jelentéseket készítenek arról, milyen ESG-elveket követnek és hogyan, illetve milyen környezeti hatása lehet a tevékenységüknek. A befektetésekkel foglalkozó szervezetek pedig arról, hogy hogyan veszik figyelembe az ESG-elveket. Fontos, hogy bár az ESG-befektetők figyelnek az EGS-re, de ezzel együtt is elsősorban a profitot tartják szem előtt.

Mi az az SRI?

Az SRI a Socially Responsible Investing (Társadalmilag Felelős Befektetés) rövidítése, és nem csak figyelembe veszi a döntéseinél a fenntarthatósági szempontokat, hanem tovább megy annál. Teljesen ki is zárja a káros tevékenységeket vagy befektetéseket. (Például olyan alapok, amelyek nem fektetnek szennyező iparágak, szénbánya– és olajbánya-vállalatok stb. részvényeibe.)

Impact Investing

Az Impact Investing, azaz “hatást gyakorló befektetés” lényege, hogy az ilyen cégek, szervezetek, befektetők kifejezetten pozitív hatást akarnak gyakorolni, hozzá akarnak járulni a világ jobbá tételéhez. Tevékenységüket vagy befektetéseiket ezért kifejezetten olyan célpontokra irányítják, amelyek javítják a bolygó, az emberiség állapotát.

ESG kontra SRI kontra Impact

Röviden úgy foglalhatjuk össze, hogy

• az ESG-elveket követő szervezetek más szempontok mellett a fenntarthatóságot is figyelembe veszik,
• az SRI-szervezeteknél ez már döntő fontosságú, mindenképpen a káros tevékenységek teljes elkerülésére törekszenek,
• az impact investing-et követők pedig csak kifejezetten a jövő szempontjából is hasznos célokat, célpontokat választanak.

A zöld befektetések

Akikben tudatosult, hogy tennünk kell a Föld megmentése érdekében, azok közül egyre többen arra törekszenek, hogy a pénzük befektetésével ne támogassanak káros tevékenységeket. Vagy, kifejezetten hasznos célokra adják kölcsön a tőkéjüket, befektetésük zöld, fenntartható vagy felelős, ESG, SRI vagy Impact típusú legyen.

Befektetési alapok

A kisbefektetők számára a legkönnyebben talán befektetési alapokon, (esetleg befektetési típusú biztosításokon) keresztül valósítható meg olyan befektetési stratégia, amely a fenntarthatósági szempontokat is figyelembe veszi. Ugyanis az alapot kezelő szakemberek elvégzik helyettünk a befektetési célok elemzésének, kiválasztásának munkáját, amely az átlagember számára többnyire túl nehéz és időigényes lenne.

Ma már egyre több alap nevében vagy reklámjában találkozhatunk a zöld, az ESG, az SRI vagy az Impact kifejezésekkel, több tucatnyi tartozik a Bmosz adatbázisa szerint is az ESG kategóriába ("Impact" vagy "Minősített"). Hogy ez pontosan mit is jelent, mennyire szigorú elvek alapján történik az alapok kiválogatása, azt viszont érdemes közelebbről megnézni az alap részletes leírásaiban, hivatalos dokumentumaiban.

Közvetlen részvényvásárlás

Különböző pontrendszerek, “ratingek” léteznek már a vállalatok vagy a befektetési alapok felelős tevékenységének értékelésére. Ezek alapján viszonylag ésszerű erőfeszítéssel a magánbefektetők is tudnak választani a befektetések közül, vagy legalábbis ki tudják zárni azokat, amelyek nem rendelkeznek megfelelő minősítéssel.

Ezek hiányában a befektetőnek magának kellene megvizsgálnia az adott cég tevékenységét, az általa követett ESG– vagy SRI-elveket.

Zöld kötvények

A legelterjedtebb sztenderdek alapján az olyan kötvényeket tekintjük zöldnek, amelyeknél a befolyó tőke felhasználása az alábbi területekre irányul:

• megújuló energia
• energiahatékonyság
• szennyezés-megelőzés és kontroll
• környezetileg fenntartható mezőgazdaság és állattenyésztés
• szárazföldi és vízi biodiverzitás megőrzés
• tiszta közlekedés
• fenntartható vízgazdálkodás, szennyvízgazdálkodás
• klímaváltozáshoz való alkalmazkodás
• „ökohatékony” illetve körkörös gazdaság termékei, technológiái
• zöld épületek

A zöld kötvényeket jelenleg jellemzően intézményi befektetők, például az említett befektetési alapok vásárolják, de a jövőben elképzelhető, hogy a kisbefektetők körében is elterjednek.

Zöld betétek

Többnyire azt tekintik zöld betét formának, amikor a betétgyűjtő bank vállalja, hogy legalább a zöld betétállománnyal megegyező volumenű hitelt folyósít dedikáltan zöld projektekre.

A zöld kötvényekhez mint jellemzően intézményi befektetőknek szánt forrásgyűjtési formához hasonló pénzügyi eszközről van szó, csak éppen a háztartási forrásokra alapozva. Egyelőre szintén nem terjedtek el Magyarországon, de elképzelhető a megjelenésük.

Zöld hitelek

A címkézett zöld hitelek néhány éve jelentek meg, ezen kölcsönökre is igaz, hogy a hitelcél megfelel valamely zöld célnak. Egy átlátható folyamattal, valamint adatszolgáltatással támasztják alá, hogy a finanszírozás tényleg a deklarált környezeti célokat szolgálja.

Zöld csapdák, dilemmák és ellentmondások

Mint minden új és kiforratlan dologban, a fenntartható, felelős, környezetbarát gazdálkodás és befektetés világában is sok a kérdőjel, ellentmondás, eldöntetlen szakmai, társadalmi vita. Itt felsorolunk néhány nagyobb problémát, állásfoglalás nélkül.

Mi az a “greenwashing”?

A “greenwashing” (“zöldre mosás” vagy "zöldre festés") egy olyan folyamat, amikor valamelyik vállalat vagy szervezet hamis benyomást kelt, félrevezető információkat ad arról, hogy a termékei, szolgáltatásai mennyire környezetbarátak. Megalapozatlan állításokkal elhitetik a fogyasztókkal, befektetőkkel vagy szervezetekkel, hogy a vállalat termékei környezetkímélőbbek, "zöldebbek" annál, mint ahogy a valóságban.

Például egy greenwashing-ot alkalmazó vállalat azt állíthatja, hogy termékei újrahasznosított anyagokból készülnek, vagy energiatakarékossági előnyökkel járnak. Az is előfordul, hogy a környezetvédelmi állítások egy része igaz, de eltúlozzák azokat vagy azok előnyeit a megtévesztés érdekében.

Hogyan ismerjük fel?

A greenwashing rendszerint kísérlet arra, hogy a környezetbarát termékek és szolgáltatások iránti növekvő keresletet profitszerzés érdekében kihasználják. Az igazán zöld termékek gyártói tényekkel és megfelelő részletességgel támasztják alá állításaikat. Érdemes alaposan tájékozódni, minden információt megismerni, ha ilyen gyanúnk van.

A greenwashing felismerésére azonban az átlagos fogyasztó vagy befektető nem mindig képes ésszerű ráfordítás mellett. Ezért itt is nagy lehet a szerepe a minősítő szervezeteknek, befektetés-elemzőknek, környezetvédő szervezeteknek, a sajtónak, esetleg a hatóságoknak.

A trükkös mosógépreklám esete

Ilyen megtévesztés például, ha egy környezetbarátnak titulált mosógép alacsony vízfogyasztását emeli ki a kommunikáció – miközben energia-felvétele jóval magasabb a hasonló termékekénél. Tehát összességében energetikai besorolása nem kedvezőbb más, hasonló kategóriás termékekéhez képest.

Előfordul az is, hogy olyan „zöld” jellemzőt tüntetnek fel a termék sajátosságaként, amelyet a jog egyébként is garantál a fogyasztók számára – például „freonmentesként” reklámoznak egy hűtőszekrényt, miközben Magyarországon ilyen termékből már egyébként is kizárólag ilyen hozható forgalomba. (Gazdasági Versenyhivatal, 2020, Zöld hirdetések)

Olaj nélkül még nem megy

A környezetvédelem egyik hátrányaként merül fel gyakran a sajtóban, hogy a túlságosan környezettudatos befektetők a tőkefelvételi lehetőségek szűkülését okozzák például a hagyományos energia-vállalatok számára. A közhangulat is ellenük fordult, ezért egyes iparágakban veszélyes mértékben elmaradnak a beruházások.

Ha például az olajcégek nem fektetnek be, akkor nem lesz elég olaj, illetve elviselhetetlenül drága lesz. Ez a gazdasági növekedés mérséklődését, az infláció megugrását okozhatja. (Ráadásul közvetve antidemokratikus olajmonarchiák, diktatúrák bevételeit növelheti.)

A másik tábor azzal érvel, hogy a magas ár visszavetheti a keresletet, ami jó, mert ezzel csökken a szennyezés. Az alternatív energia-források kifejlesztése, működtetése pedig gazdaságosabbá válik, az áttérés a megújuló energiára felgyorsul.

Környezetbarát technológiához környezetszennyező kell

Hiába vesz valaki zöldnek tekintett elektromos eszközt, például elektromos járművet, ha a szükséges áramot piszkos energiával állítják elő. Hiába vesz valaki alacsony fogyasztású vagy alternatív energiával működő eszközt, ha a készülék előállítása aránytalanul sok energiát és nyersanyagot emészt fel.

Erősen környezetszennyező vagy tájromboló például a lítium bányászata, ami Dél-Amerikában (Chile, Bolívia) erősödő tiltakozásokhoz vezetett. A minden elektromos eszközben, így elektromos autókban, szélerőművekben, napelem-berendezésekben is nélkülözhetetlen réz bányászata és szállítása pedig sok energiát emészt fel.

Kell nekünk atomerőmű, vagy sem?

Az atomenergia erősen megosztja az embereket, a mérnököket, környezetvédőket, közgazdászokat, politikusokat. Vannak, akik szerint a környezeti katasztrófák (mint a csernobili, fukushimai balesetek) veszélye, valamint a radioaktív hulladékok tárolásának megoldatlansága miatt minden atomerőművet be kéne zárni.

Mások szerint a kockázatok minimálisra csökkenthetők, és a megújuló energia nem tud olyan gyorsan elterjedni, hogy a Földet csak azzal megvédjük a túlmelegedéstől. Ezért az atomenergiára is szükség van még a következő pár évtizedben, legalább átmeneti jelleggel.

Egyes országok, mint Németország és Japán az erőművek teljes bezárása mellett döntöttek, mások újabbakat építenek. (Köztük Magyarország is, lásd Paks 2 projekt.) Heves viták után Európai Unió Bizottsága 2022 február elején egy rendelettervezetben az atomenergiát és a földgáz alapú energiatermelést környezeti szempontból fenntarthatónak minősítette.

Közbeszólt a háború

Az orosz-ukrán háború következtében az energiaellátási problémák kerültek előtérbe, és a környezetvédelem sajnálatos módon háttérbe szorult. Ismét nőtt például a kőszén felhasználása.

A háború következtében óriási mennyiségű füst, gáz, vegyi anyag, por és más szennyeződés kerülhetett ellenőrizetlenül a környezetbe. Az atomerőművek közelében dúló harcok nagyfokú kockázatot jelentenek, környezeti katasztrófával fenyegetnek.

Ha ESG, akkor túl drága?

Igaz-e a feltételezés, hogy a környezetkímélő termék, illetve a “zöld technológia” mindig drágább? Vagy hogy amely vállalat ilyenbe fektet, a végén könnyen csődbe megy? A természet fenntarthatóságával törődő új termék, technológia többnyire valóban költségesebb a cégeknek, mintha az addigi módon termelne.

De a cégek nemcsak társadalmi felelősségvállalásból fejlesztenek. Tudják, hogy az állami, sőt globális szabályok szigorodnak, és büntetés is járhat a környezetet terhelő működésért. A fogyasztói kereslet (ha lassan is) növekszik az egészségesebb, tisztább javak iránt. Ha rövid távon spórolnak is a fenntarthatósági szempontokon, hosszú távon ez visszaüthet, károkat okozhat nekik.

Az utóbbi időben egyre több intézményi befektető, befektetési alap, nyugdíjalap, biztosító hoz létre ESG vagy SRI alapokat, koncentrál ilyen befektetésekre. Az ESG-szabályoknak való megfelelés divatos, egyre több esetben elvárás lett. Így a környezettudatos cégek részvényeit többen veszik, árfolyamuk magasabb lehet, könnyebben juthatnak ezáltal tőkéhez, hitelhez.

Hogyan védjük a bolygót mindennapi pénzügyeinkben?

Egyéni szinten mit tehetünk azért, hogy mindennapi fizetési szokásaink megváltoztatásával csökkentsük a papír-, a készpénz előállításából, selejtezéséből eredő környezetkárosító hatásokat? – teszi fel a kérdést az MNB írása.

1. Rezsiszámláinkat kérjük elektronikus formában a szolgáltatóktól!
2. Regisztrálhatunk a Díjnet felületére is, ahol egy helyen tekinthetjük át több közüzemi szolgáltatónk számláit.
3. Az online ügyfélszolgálatokon intézzük ügyeinket, például a mérőállások bejelentését, számlák elektronikus kiegyenlítését.
4. Nyissunk bankszámlát, ide érkezhet jövedelmünk, innen fizethetjük számláinkat, vásárlásainkat.
5. A készpénz helyett használjunk elektronikus fizetési formákat.

Az elektronikus fizetési formák:

1. Bankkártyás fizetés, vagy kártyahasználat okostelefonunkra letölthető alkalmazással
2. Érintésmentes fizetés mobiltelefon segítségével
3. Számláinkat is kiegyenlíthetjük bankkártyás fizetéssel a szolgáltatók weboldalán.
4. Bankszámlánkról fizethetünk utalással, vagy csoportos beszedéssel
5. Különböző applikációk (mint például iCsekk) segítségével QR kód beolvasásával

A készpénzmentes fizetések bővültek 2021. január 1-től, mert minden, online pénztárgépet üzemeltető kereskedőnek biztosítania kell az elektronikus fizetés lehetőségét. (Bankkártyás fizetés, azonnali átutalás, vagy egyéb QR-kód alapú fizetési technika.)

A Pénziránytű Alapítvány "Zöldiránytű" alkalmazása a középiskolás diákok mindennapjaihoz kötődő hasznos információkat, tanácsokat és az ismereteket tesztelő játékokat tartalmaz a fenntarthatóság témakörében.

A dupla haszonnal járó sharing economy

A megosztáson alapuló közösségi gazdaság (sharing economy), mint az autómegosztás, szállásmegosztás kétszeres haszonnal jár. Egyrészt a családok, polgárok bevételeit növeli, másrészt a Föld erőforrásainak hatékonyabb kihasználásával védi a bolygót. (Kevesebb benzin fogy, kevesebb autót kell gyártani, szállodát felépíteni stb.) Az MNB azt a tanácsot adja, hogy gondoljuk végig, mi az, ami rendelkezésünkre áll, aminek segítségével kiegészíthetjük a bevételünket.

• Bérbe adhatnánk-e a lakásunkat, annak egy szobáját, vagy a garázsunkat?
• Van-e kihasználatlan pincénk, tárolóhelyiségünk, amelyet más boldogan használna raktárnak?
• Van-e olyan ingóságunk, amelyet valaki kikölcsönözhetne? (Például kerti szerszámok, barkácseszközök, kerékpár, síléc, kempingfelszerelés, roller.)
• Látunk-e lehetőséget alkalmi munkára? (Kisállatgondozás, gyermekfelvigyázás, kertgondozás, stb.)
• Vállaljunk korrepetálást, magánoktatást, egyszerűbb szerelési munkákat.

Az interneten számos platform segíti a kereslet és a kínálat egymásra találását. Ne felejtsünk el utánajárni az adózási és egyéb szabályoknak.

A környezettudatos vásárló, fogyasztó

Mégis, mit tehetnek a bolygóért a kispénzű fogyasztók, akinek nincsenek nagy befektetései? Mit vegyünk, mit ne, hogyan válogassunk? Erről számos listát találunk az interneten. A Greenpeace listája 30 elemű, ennek egy részlete:

1. Mondj nemet az eldobható műanyagokra

Magyarország már korlátozza az eldobható műanyag zacskók használatát. De az eldobható PET-palackok is súlyos problémát jelentenek.

2. Ha teheted, használd a közösségi közlekedést

Energia- és helytakarékosság szempontjából a közösségi közlekedés a leghatékonyabb módja annak, hogy naponta milliók jussanak el A-ból B-be.

3. Bringázz, gyalogolj

Az EU-ban az üvegházhatású gázok kibocsátásának több mint negyede a közlekedésből származik. A belső égésű motorok növelik a városok légszennyezettségét, a szennyezett levegő károsítja az emberi egészséget, növeli a különböző vírusoknak való kitettséget.

4. Ha utazol, tedd azt fenntartható módon

Ha teheted, a repülőút helyett válaszd a vonatot, az úti célra érkezve pedig tömegközlekedj, bringázz, rollerezz és gyalogolj.

5. Válassz tartós, javítható termékeket és követeld ezeket a gyártóktól

A rövid életű tárgyak villámgyorsan növelik a hulladékhegyeket.

6. Egyél kevesebb húst

A nagyüzemi hús előállítása ugyanis az erdőirtások egyik legfőbb okozója a világon.

7. Válaszd az ökológiai gazdálkodásból származó élelmiszereket

Vásárolj helyben termelt élelmiszereket, melyek a természettel összhangban működő ökológiai gazdálkodásból származnak.

8. Segítsd a beporzókat

Ha van kerted vagy gazdálkodsz, akkor kerüld a méhgyilkos vegyszerek használatát.

9. Műveld a kertedet fenntartható módon

Hazánknak kiváló adottságai vannak az ökogazdálkodáshoz.

17. Vezesd környezettudatosan háztartásodat

• Amikor fogat mosol, zuhanyzol vagy mosogatsz, ne folyasd feleslegesen a vizet.
• A lakásodat energiatakarékos LED-fényforrásokkal szereld fel
• Ha új háztartási gépre van szükség, válassz jó energiahatékonyságút.
• Ha nem tudod hőszigetelni a lakásodat, vagy kicseréltetni a nyílászárókat, takarékoskodni akkor is tudsz: ha egy fokkal csökkented a lakás hőmérsékletet, akkor mintegy hat százalékkal kevesebb energiát fogsz a fűtésre fordítani.
• Gyűjtsd szelektíven a szemetet, tájékozódj, mit hova dobj

Nem mellesleg ezek a háztartási megoldások nemcsak a bolygót védik, hanem a pénztárcádat is.

Miként járulhatsz hozzá egy élhető világhoz?

Egy másik lista az Erste Bank közreműködésével foglalja össze, mit tehetünk a mindennapokban:

• Tájékozódj! Szerezz információt a körülötted lévő világról, ellenőrizd az állítások valódiságát! Olvass a problémákról és a megoldási lehetőségekről is! Add tovább a tudásodat!
• „Nem mindegy! Ha nincs is tökéletes megoldás, keresd mindig a jobbat. Jelezd a cégeknek: fontos a fenntartható és etikus működés. Ha többen mondjuk, komolyan veszik.” (www.tudatosvasarlo.hu) Fejezd ki támogatásod a kérdéssel érdemben foglalkozó döntéshozóknak!
• Amennyiben szexuális életet élsz, tedd azt felelősséggel! Védekezz! Később is ráérsz családot alapítani.
• Fogyassz észszerűen! Beszerzés előtt gondold át: valóban szükséged van rá? Muszáj megvásárolni? Ki tudod kölcsönözni vagy kölcsön tudod kérni esetleg valakitől?
• Ha már nem használod, add el, cseréld el vagy adományozd el!
•  A pénzed szavazat. Te döntöd el, mit és kit támogatsz. Nem kell támogatnod a kizsákmányolást, a gyermekmunkát, környezetszennyezést, a káros és felesleges dolgok tömeges gyártását.
• A kevesebb több! A mennyiség helyett a minőségre figyelj! (…) Vásárolj tartós és javítható eszközöket, ruhákat! Részesítsd előnyben a természetes alapanyagokat!
•  Légy takarékos! Tekerd le a fűtést és vegyél fel egy pulóvert! Légkondis hűtés helyett előbb húzd be a függönyt, kapcsolj ventillátort.
• Autózás helyett bringázz.
• Írj listát! Vásárlás előtt írd össze, mire van szükséged. A nagy üzletek profi módszerekkel csábítanak felesleges pénzköltésre. Ne hagyatkozz a “polctrükkökre”.
• Helyben, helyit: Vásárolj közvetlenül a gazdától, piacon vagy helyi kisboltban. Kutasd fel a jó helyeket. Támogasd a helyi termelőket, kisiparosokat, gyártókat. Ha nincs helyi, válaszd a hazait! Ezzel a hazai gazdaságot támogatod. (Oktatási Hivatal, 2021, Zöld Föld)
• Válaszd a szezonális élelmiszert. Ha teheted, válassz vegyszermentes élelmiszert. A csúnya élelmiszer is lehet finom, sőt!
• Mondj nemet a csomagolásra! Vigyél magaddal táskát vagy szatyrot, ne fogadj el zacskót. Válaszd a csomagolásmentes vagy fenntarthatóan csomagolt árut, a visszaváltható, illetve újrahasznosított csomagolást.
• Egyél klímabarát módon! A hús és tejtermékek lényegesen jobban terhelik bolygónkat a növényi élelmiszereknél. Egyél több zöldséget, kevesebb húst, iktass be hetente vega vagy vegán napokat!
• Olvasd el a címkét! Keresd a fenntartható és etikus termékeket tanúsító hiteles címkéket. Ne tévesszen meg a zöld szín és a sok kamu logó.
• Erőszakmentes jólét. Válassz olyan termékeket, amelyeket állatok kínzása nélkül tesztelnek és természetes élőhelyeik károsítása nélkül készítenek el.
• Használd, amíg bírja! Kerüld az eldobható dolgokat, ezek tömeges előállítása és kidobása energiapazarlással és környezetszennyezéssel jár. Vegyél használtat, ha lehetséges, és ha elromlott, javíttasd.

Mi a környezetvédelmi termékdíj? Mire fordítják?

A környezetvédelmi termékdíjat az állam szedi, legfontosabb célja, hogy a termékek előállítása, forgalmazása, felhasználása során okozott környezeti veszélyeztetések, illetőleg károk megelőzéséhez, csökkentéséhez pénzügyi forrásokat teremtsen. E veszélyek és várható terhelések csökkentése, illetve a pénzügyi források megteremtése érdekében a termék első belföldi forgalomba hozója, az első belföldi forgalomba hozó első vevője, a bérgyártató, a saját célú felhasználója, vagy készletre vevője köteles a termék tömegére megállapított díjat fizetni.

Az egyes termékek funkciójuk betöltése során használatukkal, valamint elhasználódásuk után – általában hulladékként – terhelik vagy veszélyeztetik a környezetet. A termékdíjas szabályozás célja, hogy ösztönzőleg hasson a szennyezőanyag kibocsátásának csökkentésére, elősegítse a természetes erőforrásokkal való takarékos gazdálkodást, illetve a hazai és nemzetközi előírásokon alapuló hulladékgazdálkodási célkitűzések megvalósulását.

Kapcsolódó írásainkat lásd: Diákverseny felkészítő anyagok - tartalomjegyzék

Források:

WWF1 , WWF 2, Pénziránytű tankönyvek, MNB-tájékoztató 1, MNB-tájékoztató 2, Wikipedia 1, Wikipedia 2, Investopedia 1, Investopedia 2, Greenpeace, Korábbi írásunk a zöld pénzügyekről