A Magyar Nemzeti Bank szervezésében magas szintű, jegybanki konferenciára került sor a Visegrádi Együttműködés létrejöttének 30. évfordulója alkalmából 2021. július 15-én. Az „Átmenet egy zöldebb gazdaságba – Kihívások és lehetőségek” című rendezvényen a V4 tagállamok jegybanki vezetői, illetve a régió vezető pénzügyi-gazdasági szakemberei vettek részt. A pandémiás helyzetre tekintettel online tartott konferencia központi kérdései a fenntartható gazdaságpolitika növekvő jelentősége és a zöld gazdasági fordulat voltak. A rendezvényt Matolcsy György, az MNB elnöke nyitotta meg, aki kiemelte a V4 történetének mérföldköveit.
A konferencia nyitó ünnepségén beszédet mondott Peter Kažimír, a szlovák jegybank (Národná banka Slovenska) elnöke, Jiří Rusnok, a cseh jegybank (Česká národní banka) elnöke, Marta Kightley a lengyel jegybank (Narodowy Bank Polski) alelnöke is. A szakmai program két paneljének résztvevői a jegybankok klímaváltozás elleni küzdelemben betöltött szerepéről és a COVID-19 válságot követő zöld megújulás témájában folytattak beszélgetést.
A konferencia apropóját a Visegrádi Nyilatkozat aláírásának 30. évfordulója adta, amely 1991-ben új szintre emelte az évszázados múltra visszatekintő együttműködést. A rendezvényre emellett már a magyar V4 elnökség időszakában került sor, amelyet 2021. július 1-jén vett át Magyarország Lengyelországtól. A V4 országok együttműködése egyre több szakpolitikában, így a jegybankok közötti együttműködésben is tetten érhető, továbbá az MNB elkötelezett a regionális együttműködés támogatása és a V4 országok közötti kapcsolatok erősítése mellett is. A jegybank a Visegrádi Együttműködés 30. évfordulójának tiszteletére egyedi emlékérmét bocsátott ki, amelyen a V4 földrajzi megjelenítése mellett az emblematikus Visegrádi Fellegvár is látható.
Megnyitó beszédében Matolcsy György, az MNB elnöke arról beszélt, hogy a régió számos nehézséggel nézett szembe az elmúlt évtizedekben, amely a piacgazdasági átmenettel kezdődött. Ennek során Magyarország a jegybank elnöke szerint rossz döntést hozva sokkterápiát alkalmazott, ami komoly gazdasági visszaeséssel és óriási munkanélküliséggel járt. A régiónkra is kihatott az 1997-es ázsiai válság, majd azt alig egy évvel követően a szomszédunkban, Oroszországban jöttek a bajok, hiszen az ország gyakorlatilag fizetésképtelenné vált.
Az EU-s csatlakozásunk 2004-ben pozitív lépés volt, ám az akkori kormányzat Matolcsy szerint gazdasági összeomláshoz vezető döntéseket hozott, amely a Lehmann Brothers csődjét követően be is következett. A hitelválságban a V4 országok közül Magyarország egyedüliként kénytelen volt az IMF pénzügyi segítségét kérni. 2010 után szerinte helyes úton indult meg a konszolidáció, amely révén Magyarországon és a régióban is látványos gazdasági növekedés jött.
Az egymást váltó jobb és rosszabb időszakokat követően most megfelelő vágányon vagyunk a történelmi sikert jelentő felzárkózásban. Ugyanakkor ezúttal sem ér véget ez a történet, hiszen a jövőben is számos kihívás elé néznek a V4-ek. Az egyik legfontosabb a fenntarthatóság, ami nem választás kérdése Matolcsy György szerint, hanem mindenki számára kötelező lecke, hogy sikeresen lebonyolítsuk a zöld átmenetet.
A konferencia kerekasztal beszélgetésén az MNB alelnöke Kandrács Csaba arról beszélt, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem közös felelősség, amely alól a pénzügyi szektor sem húzhatja ki magát, már csak azért is, mert a zöld átmenet óriási beruházásokat igényel. A magyar jegybank igyekszik példaértékű módon előljárni, mind a szabályozást, mind saját működését illetően.
Cezary Kochalski, a lengyel jegybank monetáris tanácsának tagja arról beszélt, hogy az elmúlt években számos krízissel szemben kellett a központi bankoknak felvenni a harcot. Most nem egy hirtelen jött veszély fenyeget, de a klímaváltozás ellen is küzdeni kell.
Ľudovít Ódor a Szlovák Nemzeti Bank alelnöke megjegyezte, hogy önmagában az a tény, hogy nem személyesen találkoztak a mostani konferencián, hanem virtuálisan, azzal is csökkentették a karbonkibocsátást. Szerinte a központi bankok egyszerűen nem hagyhatják figyelmen kívül a környezeti változásokat, és az ilyen típusú kihívásokat, hiszen a klímaváltozásnak végső soron a gazdaságra is komoly hatása van. Így pedig végső soron a nemzeti bankoknak is van tennivalója a karbonkibocsátás vagy a fenntarthatóság erősítése kapcsán.
Marek Mora, a Cseh Nemzeti Bank alelnöke szerint fontos kérdés, hogy mi ebben a helyzetben egy központi bank feladata. Hiszen alaphelyzetben az ár- és a gazdasági stabilitás áll a jegybankok fókuszában. A klímaváltozás esetén a kockázatok akár a gazdaságban, akár a pénzügyi szektorban kockázatokat hordoz. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy véleménye szerint arra is érdemes figyelni, hogy a folyamatok mennyiben veszélyeztetik a központi bankok függetlenségét. Ennek ellenére úgy látja, hogy a jegybankoknak is van feladata és felelőssége a fenntarthatósági célok elérésében.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 1426,54 pontos, 0,97 százalékos emelkedéssel 148 969,39 ponton zárt kedden.
