Alapvetően át kell szabni az energetikai rendszerek működését, amihez nagyon sok szabályozási lépés és beruházás kell – mondta a Huawei Technologies által szervezett sajtóbeszélgetésen Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára. Egyrészt teljesíteni kell az Európai Unió 2050-es klímasemlegességi vállalását, de Magyarország magára nézve is tett ambíciózus vállalásokat.
A Huawei a PwC Magyarországgal készíttetett fehér könyvet, ami a legfontosabb energetikai kihívásokat és lehetőségeket vizsgálja háztartások, kis- és nagyfogyasztók, illetve a villamos átviteli- és elosztói hálózatot irányítók szempontjából. A dokumentum szerint a tiszta energiára való átállás felgyorsítása és az ellátásbiztonság fenntartása érdekében az energiaszektorra kritikus szerep hárul a következő évtizedben. Ez azért is sürgető, mert jelenleg az 5,2 millió hazai kisfogyasztó esetében a földgáz aránya eléri az 50 százalékot, amely jóval magasabb az EU-s átlagnál.
Steiner elmondása szerint a következő időszakban számos pályázati kiírás várható, egyben a megnyíló uniós pénzcsapokból jövő források jelentős részét is energetikai fejlesztésekre fordítja a kormány.
Ennek egyik elemeként a családok ingatlanonként akár 5 millió forint támogatást nyerhetnek el a zöldenergia termelésére és eltárolása alkalmas modern napelemes rendszerek telepítéséhez. A Napenergia Plusz Program újonnan bejelentett szakaszának megnyitását követő első 24 órában több mint 17 ezer előregisztrációs kérelem érkezett be a 75 milliárd forintos keretösszegű programban.
Változó források
A napenergia térnyerésével nyáron már voltak olyan időszakok, amikor az atom és a napenergia teljes egészében lefedték az ország áramigényét, sőt még exportáltunk is – mondta Szoboszlai Beáta, a PwC energiaipari és közműszolgáltatási tanácsadási igazgatója.
Ezért is értékelődnek fel a tárolókapacitások, amelyekből még bőven van hova fejlődni. Szoboszlai szerint az exportpiacaink szempontjából szerencsés helyzetben vagyunk, mivel nagyon jó nemzetközi összeköttetései vannak a magyar hálózatnak.
Ami nem változik, az az atomenergia meghatározó szerepe a hazai ellátásban. A Paksi Atomerőmű továbbra is nagyjából az ország áramigényének a felét biztosítja, a kormány pedig szeretné elérni, hogy a létesítmény üzemidejét újabb 20 évvel meg lehessen hosszabbítani.
Nem lesz olcsó mulatság
Iparági becslés szerint 2030-ig mintegy 400 milliárd euró beruházás szükséges az elosztóhálózat-üzemeltetők részéről, hogy az európai rendszer zavartalanul üzemelhessen a megváltozott fogyasztási és termelési szokások között is.
Xu Xiaobo, a Huawei Digital Power regionális kormányzati kapcsolatokért felelős igazgatója, elmondta, más országokban már vannak olyan támogatási struktúrák, amiket a magyar kormány épp bevezet. Ehhez kapcsolódhatnak a Huawei fejlett szoftveres és hardveres megoldásai, amelyek segítik az erőművek tulajdonosait és a hálózatüzemeltetőket rugalmasságuk fejlesztésében. Például a vállalat virtuális erőművi generátora egy olyan, az energiatárolóval rendelkező naperőművekhez kapcsolódó megoldás, amely a hagyományos erőművek generátoraihoz hasonló tulajdonságokkal vértezi fel az energiatárolós rendszereket – mondta Xu Xiaobo.
2026 közepéig többszáz milliárd forintot szán a kormány új hálózati elemek és a meglévők bővítésére, a hálózat digitalizációja is központba kerül, mérési központ fejlesztése, elosztói szabályozási képességhez kapcsolódó informatikai rendszerek és digitális hálózatmenedzsment bevezetése szerepel a tervekben. 2026 közepére mintegy 600 ezer okosmérőt szerelhetnek fel.
A beruházási terv finanszírozási összetételéről Steiner részleteket kérdésünkre nem kívánt elárulni, mivel egy nagyon komplex témáról van szó. Az már látszik, hogy az RFF2-ben elérhető pénzek szinte 100 százaléka energetika célra megy, ehhez jön majd még hozzá a költségvetési forrás, és a cégek saját beruházásai is, ami lehet hitelből, vagy tőkéből is. Ez most még annyi bizonytalansággal jár, hogy az államtitkár nagyságrendi arányokról sem akart spekulálni.
Tbilisziben heves tiltakozás tört ki a törvényjavaslat miatt, amely előírná, hogy a szervezeteket, amelyeknek anyagi eszközei több mint 20 százalékát külföldről finanszírozzák, külföldi befolyásoló ügynökökként regisztráltassák. 
