Alapvetően át kell szabni az energetikai rendszerek működését, amihez nagyon sok szabályozási lépés és beruházás kell – mondta a Huawei Technologies által szervezett sajtóbeszélgetésen Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára. Egyrészt teljesíteni kell az Európai Unió 2050-es klímasemlegességi vállalását, de Magyarország magára nézve is tett ambíciózus vállalásokat.
A Huawei a PwC Magyarországgal készíttetett fehér könyvet, ami a legfontosabb energetikai kihívásokat és lehetőségeket vizsgálja háztartások, kis- és nagyfogyasztók, illetve a villamos átviteli- és elosztói hálózatot irányítók szempontjából. A dokumentum szerint a tiszta energiára való átállás felgyorsítása és az ellátásbiztonság fenntartása érdekében az energiaszektorra kritikus szerep hárul a következő évtizedben. Ez azért is sürgető, mert jelenleg az 5,2 millió hazai kisfogyasztó esetében a földgáz aránya eléri az 50 százalékot, amely jóval magasabb az EU-s átlagnál.
Steiner elmondása szerint a következő időszakban számos pályázati kiírás várható, egyben a megnyíló uniós pénzcsapokból jövő források jelentős részét is energetikai fejlesztésekre fordítja a kormány.
Ennek egyik elemeként a családok ingatlanonként akár 5 millió forint támogatást nyerhetnek el a zöldenergia termelésére és eltárolása alkalmas modern napelemes rendszerek telepítéséhez. A Napenergia Plusz Program újonnan bejelentett szakaszának megnyitását követő első 24 órában több mint 17 ezer előregisztrációs kérelem érkezett be a 75 milliárd forintos keretösszegű programban.
Változó források
A napenergia térnyerésével nyáron már voltak olyan időszakok, amikor az atom és a napenergia teljes egészében lefedték az ország áramigényét, sőt még exportáltunk is – mondta Szoboszlai Beáta, a PwC energiaipari és közműszolgáltatási tanácsadási igazgatója.
Ezért is értékelődnek fel a tárolókapacitások, amelyekből még bőven van hova fejlődni. Szoboszlai szerint az exportpiacaink szempontjából szerencsés helyzetben vagyunk, mivel nagyon jó nemzetközi összeköttetései vannak a magyar hálózatnak.
Ami nem változik, az az atomenergia meghatározó szerepe a hazai ellátásban. A Paksi Atomerőmű továbbra is nagyjából az ország áramigényének a felét biztosítja, a kormány pedig szeretné elérni, hogy a létesítmény üzemidejét újabb 20 évvel meg lehessen hosszabbítani.
Nem lesz olcsó mulatság
Iparági becslés szerint 2030-ig mintegy 400 milliárd euró beruházás szükséges az elosztóhálózat-üzemeltetők részéről, hogy az európai rendszer zavartalanul üzemelhessen a megváltozott fogyasztási és termelési szokások között is.
Xu Xiaobo, a Huawei Digital Power regionális kormányzati kapcsolatokért felelős igazgatója, elmondta, más országokban már vannak olyan támogatási struktúrák, amiket a magyar kormány épp bevezet. Ehhez kapcsolódhatnak a Huawei fejlett szoftveres és hardveres megoldásai, amelyek segítik az erőművek tulajdonosait és a hálózatüzemeltetőket rugalmasságuk fejlesztésében. Például a vállalat virtuális erőművi generátora egy olyan, az energiatárolóval rendelkező naperőművekhez kapcsolódó megoldás, amely a hagyományos erőművek generátoraihoz hasonló tulajdonságokkal vértezi fel az energiatárolós rendszereket – mondta Xu Xiaobo.
2026 közepéig többszáz milliárd forintot szán a kormány új hálózati elemek és a meglévők bővítésére, a hálózat digitalizációja is központba kerül, mérési központ fejlesztése, elosztói szabályozási képességhez kapcsolódó informatikai rendszerek és digitális hálózatmenedzsment bevezetése szerepel a tervekben. 2026 közepére mintegy 600 ezer okosmérőt szerelhetnek fel.
A beruházási terv finanszírozási összetételéről Steiner részleteket kérdésünkre nem kívánt elárulni, mivel egy nagyon komplex témáról van szó. Az már látszik, hogy az RFF2-ben elérhető pénzek szinte 100 százaléka energetika célra megy, ehhez jön majd még hozzá a költségvetési forrás, és a cégek saját beruházásai is, ami lehet hitelből, vagy tőkéből is. Ez most még annyi bizonytalansággal jár, hogy az államtitkár nagyságrendi arányokról sem akart spekulálni.
Előzetes letartóztatást, illetve házi őrizetet rendelt el a román legfelsőbb bíróság. 
