A jegybankok körében is terítékre került az elmúlt időszakban a klímaváltozás témaköre. Vannak ugyan központi bankok, amelyek egyelőre rendszeridegennek tartják a kérdést, mások, mint például a Magyar Nemzeti Bank komolyan kezdtek el ezzel foglalkozni, és nem csak a saját működésüket igyekeznek átalakítani, hanem már zöld eszközöket is bevezetnek.
A jegybankok a változások keretében az éghajlatváltozást számos helyen foglalják politikai döntéseikbe és mandátumukba. Van, ahol a bankrendszer számára stresszteszteket írnak elő annak érdekében, hogy képet kapjanak az éghajlatváltozás pénzügyi rendszerre gyakorolt hatásáról. A jegybankok részéről általánosan elfogadott álláspont, hogy a karbonsemleges működésre való átállás gazdasági és pénzügyi kockázatot jelent. A szabályozók pedig igyekeznek a bankokra és a biztosítókra vonatkozó előírásokat olyan módon is átalakítani, hogy azok a környezetszennyező, fosszilis tüzelőanyagokon alapuló technológiákat a jövőben ne finanszírozzák.
Miközben a tudósok évtizedek óta jelzik, hogy mekkora a baj, és a klímaváltozást meg kell állítani, a gazdasági szereplők- és a jegybankok számára is csak a legutóbbi időben lett ez prioritás. Az ugyanakkor nem egyértelmű, hogy mekkora nyomást fognak a központi bankok a piaci szereplőkre, elsősorban a kereskedelmi bankokra helyezni, azok mérlege ugyanis jelenleg is erősen terhelt számos környezetszennyező projekttel. A jegybankok a szabályozás átírásával mindenesetre felgyorsíthatnák az átmenetet a karbonsemleges gazdaságra.
Persze az olaj és a földgáz árának idei berobbanása jelezte, hogy annak is komoly kockázatai vannak, ha a szennyezőbbnek tartott energiák kitermelése hirtelen forrás nélkül marad, a megújulókból ugyanis ma még nem lehet a vállalatok és a lakosság igényeit teljes mértékben fedezni.
Politikusok vagy bankárok?
Egyébként maguk a jegybankok körében is meglehetősen ellentmondásos a klímavédelemmel kapcsolatos tevékenység. A többség ugyan elismeri, hogy a környezeti változások kihatnak a gazdaságra és a pénzvilágra, sőt azt sem vonják kétségbe, hogy a jegybankok „mandátumát” meghatározó inflációra is nagyon komoly hatást gyakorolnak. Ennek ellenére sok jegybankár ódzkodik attól, hogy az intézmények közvetlenül vagy a kereskedelmi bankok révén beavatkozzanak, és a zöldprojektek finanszírozását intézzék. Ők jellemzően arra hivatkoznak, hogy ezek a kérdések a politikusok kompetenciái, és nekik kell meghozni a stratégiai döntéseket, majd azokat akciótervekké alakítani.
Mások viszont úgy vélik, hogy igenis a jegybankoknak kell a folyamatok élére állni, számos olyan projekt van ugyanis, ahol piaci alapon nehezebb a finanszírozhatóság. Ha viszont nem kezdődik meg az átállás, akkor a klímacélokat soha nem fogjuk tudni elérni. Nem véletlen ültek asztalhoz a glasgow-i COP26-on a jegybankok képviselői is, más kérdés, hogy ezekről a megbeszélésekről sok konkrétum nem látott napvilágot.
Azt is fontos figyelembe venni, hogy nem minden intézmény halad egyforma sebességgel. Az egyik legfontosabb, az amerikai jegybank, a Fed például jelentős lemaradásban van. Igaz, az utóbbi időben, amióta a korábbi Fed elnök, Janet Yellen pénzügyminiszter, érzékelhető változások zajlanak az Egyesült Államokban is.
Megnőtt a jegybankok felelőssége
A COP26 tanácskozáson Barbados miniszterelnöke, Mia Mottley azt mondta, hogy a jegybankok kötvényvásárlási programja 25 ezer milliárd dollárral növelte a mérlegüket az elmúlt 13 évben. Ez egyrészt jó volt, hiszen ezek a programok hozzájárultak a gazdasági növekedéshez, vagy éppen a Covid-19 gazdasági hatásainak kezeléséhez. A másik oldalon viszont ez az irdatlan likviditás közrejátszott abban is, hogy a környezetszennyezés minden korábbinál súlyosabb károkat okozzon.
Nem véletlen, hogy a jegybankok tevékenysége kapcsán több kritikus hang is van. Ben Cushing, a washingtoni Sierra Club, a környezetvédelemmel foglalkozó csoport kampánymenedzsere például a Bloombergnek nyilatkozva azt mondta: egyértelmű, hogy az eddig tett intézkedések nem voltak elegendőek ahhoz, hogy megfelelően kezelni lehessen a pénzügyi ágazat jelentős negatív hozzájárulását az éghajlati válság súlyosbodásához. Szerinte gyors és határozott lépéseket kell tenni a Wall Street kockázatos és mérgező befektetéseinek megfékezésére, amelyek azzal fenyegetnek, hogy a klímaválságot pénzügyi válsággá változtatják.
Karoline Leavitt, a Fehér Ház sajtótitkára azt nyilatkozta, hogy a venezuelai olaj „hamarosan” megérkezik az Egyesült Államokba. 
