Új akciótervet mutat be kedden Joe Biden, a Glasgow-i COP26 klímacsúcson, mely célja, hogy 2030-ig 30 százalékkal csökkenjen a globális metánkibocsátás a 2020-as szinthez képest. A tervet még szeptemberben jelentette be az USA, mostanra számos országot sikerült meggyőzni a csatlakozásról.
A paktumhoz 90 ország csatlakozott, köztük Brazília is, a tagországok összességében a világgazdaság kétharmadát teszik ki, és köztük van a 30 legnagyobb metánkibocsátó mintegy fele. Azonban olyan nagy metánkibocsátók maradtak távol a vállalástól, mint Kína, India és Oroszország. Emiatt kérdéses, mennyire lesz hatékony a stratégia.
Metánból mennyiségileg kevesebb kerül az atmoszférába éves szinten, mint szén-dioxidból, és annál rövidebb ideig is marad meg a légkörben, viszont a melegítő hatása azonos térfogattal és 100 éves időtartammal számolva a CO2-énak mintegy huszonötszöröse. Természetes úton is szabadul fel metán, páldául a lápvidékek kipárolgásaiból, de az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal szerint az éves szinten a légkörbe kerülő metán 50-65 százalékáért az emberi tevékenység - energiaipari szivárgások, földművelés, állattenyészéts - felel.
A január 20-án hivatalba lépő amerikai elnök tényleg véget akar vetni az ukrajnai háborúnak. 
