<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
7p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Trump szerint a párizsi klímaegyezmény felejtős, a globális felmelegedés hoax, de mégsem az, a bolygót pedig védjük meg úgy, hogy az ne fájjon az olajiparnak. Biden őrült összeget költene klímavédelemre, csavarna egyet a szabályozáson, és likvidálná a nagy szennyezőket. Az elnökjelölteket bemutató sorozatunkban ezúttal a környezetvédelmi programokat vettük számba.

Fagyos az idő New Yorkban. Hol a francban van a globális felmelegedés?

 tette fel a költői kérdést Donald Trump 2013 áprilisában egy, az évszakhoz képest feltehetően túlzottan hideg napon.

A republikánus politikus, aki csaknem négy éve igazgatja a világ talán legnagyobb hatalmú államát, számos alkalommal rukkolt elő olyan kijelentésekkel, amelyek kétségbe vonták vagy gúny tárgyává tették a globális felmelegedés tudományos tényét.

Narancsszínű ég San Francisco felett  2020. szeptember 9-én: az égboltot is átfestette a kalifornai erdőtüzek füstje. EPA/JOHN G. MABANGLONarancsszínű ég San Francisco felett 2020. szeptember 9-én: az égboltot is átfestette a kalifornai erdőtüzek füstje. EPA/JOHN G. MABANGLO

A felmelegedés hoax. Vagy mégsem. 

Egy 2014-es kirohanásában például hoaxnak nevezte a jelenséget, megkérdőjelezve az ellene hozott intézkedések értelmét. Máskor nem létező dologként beszélt róla, vagy a kínaiakra fogta az egészet:

A globális felmelegedés koncepcióját a kínaiak találták ki saját érdekükben, hogy versenyképtelenné tegyék az amerikai gyártást.

Trump persze nem lenne Trump, ha nem állította volna már mindennek az ellenkezőjét is.

2009-ben például ő is aláírta azt a New York Times-ban megjelent egész oldalas hirdetést, amelyben üzleti szereplők támogatásukról biztosították a klímaváltozás elleni törvényeket, és az emberiséget sújtó katasztrofális következményekre figyelmeztettek az azonnali cselekvés elmaradása esetén.

2019 nyarán arról beszélt, hogy kormánya a lehető legtisztább vizet és levegőt szeretné.

2020 elején pedig arra az újságírói kérdésre, miszerint hoaxnak tartja-e a globális felmelegedést, azt válaszolta:

Nem, nem, abszolút nem. Semmi sem hoax. Semmi sem hoax ezzel kapcsolatban. Ez egy nagyon komoly téma. (…) A környezet nagyon fontos nekem.

Mindezt értékelhetjük úgy, hogy Trump korrigálta álláspontját, esetleg jobb belátásra tért, de vehetjük úgy is, hogy össze-vissza beszélt, és mindig azt mondta, amit az aktuális érdeke vagy hangulata diktált.

Búcsú Párizstól

A szavaknál persze fontosabbak a tettek: mit csinált vagy nem csinált az Egyesült Államok 45. elnökeként annak érdekében, hogy – amennyire tőle telik – megóvja bolygónkat a lassú, de biztos pusztulástól?

Nos, azt aligha lehet környezetbarát lépésnek tekinteni, hogy 2017 júniusában bejelentette:

az Egyesült Államok kilép a párizsi klímavédelmi egyezményből.

A megállapodás fő célja egyébként a globális felmelegedés mértékének visszafogása az üvegházhatású gázok csökkentése révén.

Trump arra hivatkozott, hogy az egyezmény gazdaságilag nagyon „unfair” országával szemben, és annak betartása 2,7 millió munkahelybe kerülhetne az USA-nak 2025-ig.

Igaz, az egyezmény értelmében

a kilépésre legkorábban annak érvénybe lépése után négy évvel, 2020. november 4-én kerülhet sor –  ez történetesen az elnökválasztás másnapja.

A kilépési procedúra egy évig tart, az amerikai elnök tavaly november elején megindította a folyamatot.

Jobbegyenes Kínának

Trump bő egy hónappal ezelőtt, az ENSZ Általános Közgyűlésén ismételten kritizálta az egyezményt: szerinte az egyoldalú, országa pedig tavaly minden más, a megállapodást aláíró országnál nagyobb mértékben csökkentette a káros gázok kibocsátását.

Egyúttal megint bevitt néhány ütést Kínának, mondván, hogy a távol-keleti ország kibocsátása csaknem a kétszerese az amerikainak:

Azokat, akik most Amerika kivételes környezetvédelmi eredményeit támadják, miközben ignorálják Kína féktelen szennyezését,  nem érdekli a környezet. Csak meg akarják büntetni Amerikát, és én ezt nem fogom hagyni         

 fogalmazott. A globális felmelegedésről ezúttal nem ejtett szót.

A Wall Street Journal (WSJ) szerint az amerikai károsgáz-kibocsátás az elmúlt 15 évben erősen visszaesett, miután az ország a széntüzelésű erőművekről egyre inkább a földgázalapú energiatermelésre állt át.

A WSJ szerint Trump kampányában a klíma nem szerepel a prioritások között, abban csupán néhány környezetvédelmi témáról esik szó.

Ezek egyike a tengerek és óceánok megtisztítása: az elnök még 2018-ban csatlakozott a Mentsük meg a tengereinket nevű nemzetközi kezdeményezéshez, amely keretében „kimerik” a szemetet a nagy vizekből Mexikóval és Kanadával együttműködésben – erről az átdolgozott észak-amerikai szabadkereskedelmi egyezmény rendelkezik.

Biden: a valaha volt legagresszívebb terv

De mit és mennyiben változtatna Joe Biden, ha ő kerülne a Fehér Házba?

A demokratapárti elnökjelölt akut krízisnek tartja a klímaváltozást, és benn tartaná az országot a párizsi klímaegyezményben. Szerinte fontos, hogy az USA a nemzetközi klímavédelem élére álljon, és arra sarkalljon más országokat, hogy azok is csökkentsék tovább a károsanyag-kibocsátást.

Másrészt hatalmas állami forrásokat, mintegy kétezermilliárd dollárt szánna a klímaváltozás elleni küzdelemre.

Ha az a megtiszteltetés ér, hogy elnökké választanak, nem fogunk lacafacázni, hanem történelmi befektetéseket teszünk majd

 ígérte idén júniusban.

Klímavédelmi programja, amely egyben gazdaságfejlesztési program is,

2035-ig – kormányzati segítséggel – nullára csökkentené az energiatermelés, 2050-re pedig az egész ország károsgáz-kibocsátását.

Ennek érdekében elektromos autókba és károsgáz-mentes tömegközlekedési eszközökbe „ültetné” az amerikaiakat  az autóiparban a jelenleginél is hatékonyabb szabályozást szeretne , valamint javítaná az úthálózatot és az infrastruktúrát.

Biden a környezet- és klímavédelmi szempontokhoz (is) igazítaná stratégiáját a gazdaságban, az infrastruktúrában, a közlekedésben vagy éppen a külkapcsolatokban. A célok elérését pénzügyi ösztönzőkkel, a szabályok szigorításával és új törvényekkel segítené.  

Az utolsó elnökjelölti vitán pedig azt mondta, hogy

a szennyező, nagy olajipari vállalatokat idővel megújuló energiát előállító cégekkel kell felváltani.

Kampánycsapata később azt közölte, hogy az olajszektornak nyújtott támogatások megszüntetéséről beszélt.     

A WSJ szerint Biden klímavédelmi programja a „legagresszívebb” terv, amivel egy elnökjelölt valaha előrukkolt.

Trump: nem kell annyi szabály

Trump szerint Biden stratégiája túl drága, árt az amerikai gazdaságnak (a környezetvédelmi vállalások révén), drágábbá teszi az áramot, és kivégzi az olajipart.

(Biden) végeredményben azt mondja, hogy le fogja rombolni az olajipart. Emlékszel majd erre a mondatra, Texas? Emlékszel majd erre, Pennsylvania, Oklahoma, Ohio?

– tette fel a kérdést az utolsó elnökjelölti vitán.  

Míg Biden fokozott állami beavatkozást szeretne, addig Trump tartózkodna ettől. Szerinte, ha kevesebb a szabály, akkor több pénz marad a vállalatoknál, amelyek így több munkahelyet teremthetnek.

Emberei az elmúlt években azon dolgoztak, hogy a

szabályozás a szén-, olaj- és gázipar szereplőinek érdekeit figyelembe véve változzon, újraválasztása esetén pedig bebetonozhatják ezeket a változásokat.

Jelenleg több tucatnyi ilyen módosítás ügye van bíróság előtt a környezetvédő szervek és a demokrata vezetésű államok által indított perek miatt.

A WSJ szerint az is valószínűsíthető, hogy Trump újraválasztása esetén összességében korlátok közé szorítja majd a környezetvédelmi szabályozások kiterjesztését.

A két jelölt elképzelései tehát nagyon eltérnek – az energiaipari cégek, az autógyártók és a szakszervezetek egyaránt nagy változásra számítanak, ha új lakója lesz a Fehér Háznak.

És persze a globális klímavédelem szempontjából sem mindegy, hogy ki lesz végül a befutó.

Az már más kérdés – tesszük hozzá –, hogy a szép ígéretekből mi válna valóra, és végül mennyiben írnák felül azokat befolyásos lobbik.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Hamarabb juthatnak be a műtőbe a betegek
MTI | 2021. szeptember 25. 09:22
Ennek érdekében bő 12 milliárd forintot különítenek el a költségvetésben.
Makro / Külgazdaság Mérsékelt kormányzati jelenlét a gazdaságban - ezért javított a besorolásunkon a Moody's
Privátbankár.hu / MTI | 2021. szeptember 25. 08:59
A kulcsintézmények megbízhatóságával, a kormányzati intézkedések erőteljes kiszámíthatóságával indokolta a hitelminősítő Magyarország felminősítését.
Makro / Külgazdaság Idén tényleg gazdag lesz az idősek karácsonya? A Hét Videója
Baka F. Zoltán - Izsó Márton | 2021. szeptember 24. 18:44
Valóban, eddig soha nem látott pénzt kapnak a rendes nyugdíjon felül a jogosultak év végén, de nagy az aránytalanság.
Makro / Külgazdaság Bizonytalan koalíciós politikát hozhat a vasárnapi német választás
Káncz Csaba | 2021. szeptember 24. 14:51
Három párt esetén a kormányalakító tárgyalások az eddigieknél is bonyolultabbak lesznek, hiszen a három formáció bel- és külpolitikájában érzékelhető távolságok vannak. Párizsban növekszik a félelem a hárompárti koalícióval meggyengülő Németországtól. Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság Varga Mihály: rekordmagas lehet a gazdasági növekedés 2021-ben
Privátbankár.hu | 2021. szeptember 24. 13:02
A pénzügyminiszter szerint az újraindítás célja nem a 2019-es szint, hanem a koronavírus kitörése előtti lendület elérése.
Makro / Külgazdaság Törlesztési csődközelben a China Evergrande
Privátbankár.hu | 2021. szeptember 24. 11:32
Közelebb került egy esetleges törlesztési csődhöz a China Evergrande, a második legnagyobb kínai ingatlanfejlesztő csoport, miután elmulasztotta egyik dollárkötvényének kamatait kifizetni a csütörtöki határidőre.
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor a korábban elvett nyugdíjat még a választások előtt visszaadná
Privátbankár.hu | 2021. szeptember 24. 08:25
A miniszterelnök még nem látja a pontos megoldást, de mindent megtesz azért, hogy a 13. havi nyugdíjakat a tervezettnél gyorsabban kifizessék, és az érintettek még a választások előtt megkapják a pénzt.
Makro / Külgazdaság Fontos bejelentést tett Varga Mihály az adóvisszatérítésről
Privátbankár.hu / MTI | 2021. szeptember 24. 07:24
Döntött a kormány a családi adóvisszatérítés részleteiről - jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter péntek reggel a közösségi oldalára feltöltött videóban.
Makro / Külgazdaság Hajléktalan tüntetők foglalták el a tőzsdét Brazíliában
MTI | 2021. szeptember 24. 06:54
Több tucat hajléktalan tüntető rövid időre elfoglalta csütörtökön a brazíliai Sao Paulo, Latin-Amerika legnagyobb tőzsdéjét, hogy elítéljék az országban egyre növekvő egyenlőtlenséget.
Makro / Külgazdaság Választ Németország – Újabb kritikát kapott az Orbán-kormány
Wéber Balázs | 2021. szeptember 24. 05:34
A német választások kimenetele teljesen nyílt, de akár az SPD, akár a CDU-CSU nyer, csak kisebb pártokkal összefogva alakíthat majd kormányt, mondta Thomas Petersen, az Allensbach Közvéleménykutató Intézet projektvezetője a Privátbankár.hu-nak adott interjúban. A kommunikációs szakember szerint a német politika „hollandosodik”: két nagy erő helyett féltucatnyi, közel azonos erősségű párt alakíthatja a politikai életet. Szerinte Magyarország szempontjából szinte mindegy, hogy ki nyeri a német választást, a kormányzásra esélyes pártok külpolitikája ugyanis hasonló. A szakember, aki múlt héten tartott előadást Budapesten a Mathias Corvinus Collegium egyik intézetének meghívására, aggódik a magyarországi fejlemények miatt. Úgy érzi, hogy a rendezvényen megpróbálták eszközként felhasználni. Mint mondta, nyilvánvaló, hogy a magyar kormány hatalmas pénzeket fordít propagandára.
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
depositphotos