Bármikor kiújulhat az eurózóna körüli krízis, az Európai Központi Bank volt irányító közgazdásza, a bank egyik ex-vezére, a Center for Financial Studies nevű pénzügyi agytröszt elnöke szerint. Otmar Issing az alapblog.hu-nak adott interjúban mondta ezt, annak ellenére, hogy szerinte a zóna hosszabb távon nem szűkülni, hanem bővülni fog. A szakember szinte biztos benne, hogy Magyarország, Csehország, Lengyelország követni fogja Szlovákiát és a baltiakat. Szerinte más lehetőség nincs, különben az eurozóna tagjai „elhúznak” a többiek mellett, sebesebben és biztonságosabban tudnak ugyanis fejlődni az eurós tagállamok – persze csakis a normális időkben. A válságos periódusokban ez korántsem biztos - figyelmeztetett Otmar Issing.
Az euróval minden rendben
Az euró azonban mint fizetőeszköz a közgazdász szerint a legcsekélyebb mértékben sincs és nem is volt soha veszélyben. Árfolyama az indulástól kezdődően – minden értelemben – folyamatosan emelkedett, ma abszolút biztos helye van a nemzetközi pénzügyi rendszerben, a dollár mellett a második legfontosabb fizetőeszköz a világon. Egy nagyon erős, nagyon stabil deviza - hangsúlyozta.
Veszélyes terepen az EKB
Az Európai Központi Bank viszont az utóbbi időben – részben politikai nyomásra – kénytelen volt túl messzire menni a piaci beavatkozásaival. A közgazdász hozzátette ugyanakkor, hogy az euró fölött „anyáskodó” EKB ma a világ, mindenesetre Európa messze legtekintélyesebb, leghitelesebb intézménye. Meghatározó szerepet játszott a válságkezelésben is. Feladata - mondta Issing - nem egyéb, mint hogy őrködjön az árstabilitás fölött. Ennek a feladatnak az EKB mindig maradéktalanul megfelelt, csakhogy a válság kitörése nyomán – részben politikai nyomásra – szélesítenie kellett szerepvállalásait. Ez helyesnek bizonyult gyakorlati szempontból. De e beavatkozásoknak a legitimitása – a monetáris unió lefektetett jogi alapjait figyelembe véve – vitatható. Ez kétségtelenül veszélyeket hordoz magában - tette hozza a közgazdász.
Tbilisziben heves tiltakozás tört ki a törvényjavaslat miatt, amely előírná, hogy a szervezeteket, amelyeknek anyagi eszközei több mint 20 százalékát külföldről finanszírozzák, külföldi befolyásoló ügynökökként regisztráltassák. 
