Jó hír: a gázimportkitettségünk csökkentésében több fontos előrelépés történt

Magyarország energiaszuverenitása úgy erősíthető meg, ha a magyar családok és vállalkozások igényeit minél nagyobb arányban az országhatáron belül kitermelt nyersanyagokkal, saját erőműveinkben előállított energiával szolgáljuk ki – olvasható az Energiaügyi Minisztérium lapunknak elküldött közleményében. Eszerint a nemzetközi energiaválság miatt még sürgetőbbé vált feladat teljesítésében, az importkitettségek csökkentésében több fontos előrelépést tettünk tavaly. 2024-ben földgázban megközelítette az 1,9 milliárd köbmétert, kőolajban pedig meghaladta az 1 millió tonnát a belföldi lelőhelyeken kitermelt energiahordozók mennyisége.

A 2023-as 1,765 milliárd köbméterrel szemben tavaly 7,3 százalékkal többet, 1,893 milliárd köbméter gázt hoztak felszínre Magyarországon. A belföldi fogyasztást a korábbi 10-11 milliárd köbméterről az elmúlt években nagymértékben, 8,5 milliárd köbméterre tudtuk leszorítani. A hazai szükségletek és a kimagasló kapacitású gáztárolóink maximális készletmennyisége közötti különbözet a bővülő kitermelés révén túlnyomórészt hazai forrásból fedezhető.

Ami a kőolajat illeti, húsz év után először múlta felül újra az 1 millió tonnát Magyarország, legutóbb 2004-ben volt erre példa. Az 1,056 millió tonnás eredmény 2020-hoz képest mintegy 20 százalékos növekedést mutat. A folytatás is biztató lehet, mert az Energiaügyi Minisztérium öt év szünet után írt ki újra koncessziós pályázatokat, összesen nyolc területre, szénhidrogén kutatására és kitermelésére. A tárca a januári benyújtás hiánypótoltatását követően ad hírt a jelentkezők számáról.

Öles léptekkel haladunk a zöldenergia hasznosításában is. Tavaly a belföldön megtermelt áram negyedét adták a napelemek, ez a legmagasabb arány egész Európában. A tiszta kapacitások felfutásának is köszönhető, hogy már 2023-ban elértük a korábban 2030-ra megcélzott 40 százalékos kibocsátás-csökkentést. Tavalyelőtt a fosszilis alapú villamosenergia-termelés 18 százalékkal esett vissza, míg a napenergiánál közel másfélszeres növekedést jeleztek az adatok. A Nemzeti Energia- és Klímaterv 2024-ben felülvizsgált változatában az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es bázisévhez képest már megfelezni tervezzük 2030-ra.

Lantos Csaba energiaügyi miniszter kifejtette: „Jó hír, hogy közel másfél évtized után újra erőművet épít az ország. A beruházás jelentősen előmozdítja az energiaszektor zöldítését, hozzájárul az időjárásfüggő megújulók rendszerbe illesztéséhez, a növekvő áramigények kiszolgálásához. A Mátrai Erőmű visontai telephelyén korszerű gázerőművet létesítünk, amelynek egységre vetített szén-dioxid-kibocsátása a meglévő lignites blokkokénak mindössze a negyede. A környezetkímélő fejlesztés lehetővé teszi a térségi foglalkoztatás megőrzését, a levegőszennyezés mérséklésével biztosít egészségesebb körülményeket, javuló életminőséget Észak-Magyarországon. Míg Európa erőműveket zár be, mi újak építésével cselekszünk a külső kitettségek csökkentése, az ellátásbiztonság garantálása érdekében.”

Nagy László, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága elnöke hangsúlyozta: „A magyar föld méhének kincsei napjainkban is több ezer család számára biztosítanak munkát és megélhetést, míg a kitermelt és feldolgozott nyersanyagok fontos alapanyagként szolgálnak a hazai építőipar számára, hozzájárulnak Magyarország energiaszuverenitásának megerősítéséhez, valamint szerepük elengedhetetlen a jövő iparágainak nyersanyaggal való ellátásában. Az ország határain belül elérhető energiaforrásnál nincs értékesebb, ezért a háború és szankciók alapjaiban változtatták meg a gondolkodásunkat az energiapolitikáról. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága ösztönző jogszabályi- és vonzó befektetői környezet kialakításával, az előremutató földtani kutatási adatok biztosításával járul hozzá az ország önfenntartásához.”