Nem látszik határozott irány a tőzsdéken szerdán, Franciaországban és Hollandiában például enyhe emelkedés, a németeknél és a briteknél csökkenés tapasztalható. Pedig csúnyán kezdődött az október kedden. Órákkal azután, hogy megírtuk, elmaradt a szeptemberi zuhanás a részvénypiacon és a kriptópiacon is, lefelé indultak a tőzsdemutatók. Az amerikai technológiai papírok Nasdaq indexe végül 1,4, az S&P 500 pedig 0,9 százalékkal ment le.

A hangulatnak biztosan nem tett jót az iráni rakétatámadás, az amerikai alelnök-jelöltek vitája ellenben konszolidált mederben folyt. Vegyes makroadatok érkeztek az Egyesült Államokból, a feldolgozóipari BMI a vártnál kisebb mértékben csökkent, az ISM feldolgozóipari indexe viszont stagnált a várt emelkedéssel szemben – foglalta össze az Equilor Befektetési Zrt.

A BUX index stagnál, a Mol, a Richter és a Telekom fél százalék körüli esését az OTP 0,9 százalékos emelkedése kompenzálni tudja. Az euró 398,60, de volt már 399,20 is a délelőtt során.

A dollár miatt süllyedt két hónapos mélypontra a forint?

A nemzetközi piacokon uralkodó bizonytalan hangulat nem kedvezett a forintnak, így közel két hónapos mélypontra esett az euróval szemben. Az EURHUF árfolyam tegnap már a 398-as szintet is átvitte, tehát egyre közelít a korábban ellenállást jelentő 399-400 közeli szintekhez – írta a K&H Értékpapír reggel.

Kedden egy egységet gyengült a forint az euró ellenében, ami a geopolitikai feszültségek miatt bekövetkező dollárerősödésnek tudható be – véli az Erste Befektetési Zrt. Az amerikai deviza felértékelődéséhez képest még visszafogottnak is nevezhető a magyar fizetőeszköz gyengülése.

Pénteken hazai ipari termelési adatok látnak napvilágot, addig a nemzetközi események markában van a magyar deviza.

Hideg tél jön

Európa idén hidegebb télre készül, a meteorológusok 80-85 százalékos valószínűséget adnak a La Niña-jelenség kialakulásának, amely már októberben hűvösebb időjárást hoz az Atlanti-óceán partvidékére. Ebben a hónapban Franciaországban, az Egyesült Királyságban és Skandináviában lesz a leghidegebb Európában, míg a Földközi-tenger keleti részén továbbra is extrém hőség várható – írta a Mining.com hírlevele.

Az európai gázkészletek jelenleg 94 százalékban fel vannak töltve, csak Dániában és az Egyesült Királyságban vannak jóval alacsonyabb szinten. Ám a hidegebb időjárás kilátásai felhajtják az európai földgáz (TTF) határidős ügyleteit. A novemberi kontraktus jelenleg 38 euró/MWh áron forog. Eközben az öreg kontinens LNG-importja (cseppfolyósföldgáz-behozatala) az év legalacsonyabb szintjére csökkent, szeptemberben 6,4 millió tonnát regisztráltak.

Összeül az OPEC

Az OPEC+ kartellnek nehéz dolga van, a miniszterek testülete október 2-án ül össze, hogy megvitassa az olajpiacok jelenlegi helyzetét. A Brent határidős jegyzései a napokban 71 dollár/hordó szintre csökkentek a líbiai olajembargó esetleges feloldásáról szóló híreire. A további nyersolajkínálattól való félelem pedig felülírta a Kínából érkező, a gazdasági ösztönzésről szóló fejleményeket.

Szerdán azonban a közel-keleti helyzet, az Izraelre kilőtt iráni rakéták miatt már 75,5 dollár a Brent olaj, 2,7 százalékos pluszban van.

Nem lesz nagyobb eszkaláció?

Szkeptikus a közel-keleti háború nagyobb eszkalációjával kapcsolatban az Erste Befektetési Zrt. elemzője. Feltételezi, hogy az amerikai elnökválasztás előtt az USA nem engedi Izraelt, hogy kiterjessze a libanoni háborút Iránra is. Egy ilyen esemény például emelkedő kőolajárat hozna magával, amit az amerikai választók a benzinkutakon azonnal megéreznének.

Nem lehet teljesen kizárni az izraeli válaszcsapást, de lehet, hogy Izrael a Hezbollah-ot támadja majd tovább, és arra “mondhatja, hogy ez a megtorlás”.

Szinte lehetetlen új bányákat nyitni

Kanadai bányászati szakemberek szerint sziszifuszi feladat az új bányák termelésbe állítása, közel 80 százalékuk mégis optimista az iparág ötéves növekedési kilátásaival kapcsolatban. Erre az eredményre jutott a KPMG nemrégiben kiadott, “Digging deep” (“mélyre ásva”) című felmérése. Az optimizmus drámai mértékben emelkedett a legutóbbi, 2022-es kutatás során mért 62 százalékhoz képest.

Az iparág szigorú megfelelési és szabályozási követelményekkel, a közösségi és környezetvédelmi kérdésekben észlelhető erős nyomással és a tőkéhez való hozzáférés problémáival kell szembenézzen. Eközben a világ kormányai tiszta energiára akarnak áttérni, amihez több kritikus ásványi anyagra lenne szükség.

Az új bányák fejlesztése szinte leküzdhetetlen nehézségekbe ütközik.

Hiány lesz nyersanyagokból?

A tőkéhez való hozzáférés, az engedélyezés a nagy problémák, az engedélyek megszerzéséhez szükséges idő hosszú és ez nem mutat javulást. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint is gond, hogy ha nem lesz több beruházás az új bányákba és a nyersanyag-újrahasznosításba, akkor hiányozni fognak a kritikus fémek és ásványi anyagok. A világ lítiumkészletei 2035-re a globális keresletnek csak 50 százalékát, a rézkészletek pedig csak 70 százalékát fedezik majd.

Az S&P Global friss tanulmánya is hasonló képet fest, eszerint a jelentős új rézlelőhelyek egyre ritkábbak világszerte, a régebbi lelőhelyek adták a tartalékok növekedésének nagy részét az elmúlt évtizedben. Az iparág ugyanis egyre kevésbé mer korai fázisú feltárásokba vágni.

Csúnyán esett az ether és a solana

A bitcoin mintegy négy, az ether és a solana hat százalékkal esett az utóbbi 24 órában, valószínűleg nem függetlenül az amerikai részvénypiac esésétől. A bitcoin alja 60 300 dollár körül volt. Az amerikai Bitcoin ETF-ekből 243 millió dollár távozott egy nap alatt, amire szeptember 3-a óta nem volt példa, és az Ethereum ETF-ekből is 49 millió ment ki.

A bitcoinra és más fontosabb kriptókra szóló longokból (emelkedésre játszó vételi pozíciókból) 450 millió dollárnyit likvidáltak a Coindesk szerint. A kriptovaluták származékos piacáról és más pénzügyi konstrukcióikról itt írtunk: