Egy esetleges második Donald Trump-elnökség – amelynek esélye nagynak számít – jelentősen befolyásolhatja az árupiacokat a Citi elemzői szerint. A befektetési bank azt írta befektetőinek, hogy a fizikai nyersanyagpiacok számára a legkritikusabb változás Trump alatt az amerikai importra kivetett jelentős vámok bevezetése lehet.
Trump miatt szárnyalhat az arany
Ezeket a vámokat azonban legalább 12 hónapig nem léptetnék életbe egy jogszabályokban előírt eljárás és az azt követő jóváhagyási időszak miatt. Ez lehetővé teszi az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed és az Európai Központi Bank számára a kamatcsökkentést, ami jót tesz a nemesfémeknek (vonzóbbá teszi azokat, a dollárt pedig kevésbé, a két eszköz árfolyama általában egymással ellentétesen mozog - a szerk.). Ezért a Citi “bullish” (optimista, emelkedést vár) a nemesfémekre a következő 6-12 hónapra.
3000 dollár lesz egy uncia?
A Citi szerint az arany ára ebben az időszakban 2700-3000 dollár/uncia lehet, az ezüsté pedig 38 dollár/uncia. (A jelenlegi árak 2370 és 28 dollár körül vannak, de nemrég még 2400, illetve 30 dollár felett voltak.) Az elemzők úgy vélik, hogy az USA és Kína közötti kereskedelmi háború eszkalálódásának esélye a befektetőket kockázatmérséklésre (fedezeti ügyletekre) ösztönözheti, ami további támogatást adhat a nemesfémeknek.
Mit lép erre Kína?
Megjegyzik azonban, hogy az erősebb dollár viszont korlátozhatja a nyersanyagok emelkedését. (Trump nemrég már kifejtette, hogy a magasabb kamatok híve, ami a dollárt erősíti).
Kína várhatóan a szabályozás enyhítésével reagál majd a lehetséges vámokra, és valószínűleg az energetikai átmenetre összpontosít majd, ami előnyös lesz az olyan fémeknek, mint a réz és az alumínium. Annak ellenére, hogy ellenérvek is vannak, a Citi fenntartja a két fémre vonatkozó magas árelőrejelzését (12 ezer dollár/tonna a rézre és 2800-3000 dollár/tonna az alumíniumra 2025 második felében).
Arra számít ugyanis a befektetőház, hogy Kína a vámokat jelentős ösztönző intézkedésekkel ellensúlyozza a megújulóenergia- és az elektromosenergia-szektorokban. (A réz jelenleg 9040, az alumínium 2290 dollár körül van, tehát jóval lejjebb, mint a fenti célárak.)
Nyomott olajárak várhatók
A Citi 2025 második felére vonatkozó becslései az olajárakra pesszimisták, összhangban a világkereskedelem csökkenésére vonatkozó várakozásokkal. Az elemzők szerint az Iránnal szembeni szankciók esetleges újbóli szigorítása Trump részéről valószínűleg kevéssé lenne hatásos. Más intézkedései pedig inkább némileg lefelé nyomhatják le a nyersolaj árát.
A bank szerint egy esetleges ukrajnai tűzszünet, valamint az USA és Szaúd-Arábia közötti erősebb kapcsolat is növelheti az olajkínálatot, ami további nyomást gyakorolna az árakra.
Brazíliát hozhatják helyzetbe
A mezőgazdaságban egy kereskedelmi háború az amerikai szója- és kukoricakínálat elszigetelésével csökkentheti a növények belföldi árát (az USA-n belül ugyanis túlkínálat alakulhat ki). Ez a Citi szerint főként Brazília termelőinek kedvez.
Donald Trump újraválasztása az árupiac fragmentálódásához (részekre töredezéséhez) vezethet – mondta Paul Bloxham, az HSBC ausztrál, új-zélandi és globális nyersanyagokkal foglalkozó vezető közgazdásza a Reuters szerint. A piac kínálati zavarokkal nézhet szembe, ha ő nyeri a november 5-i választásokat.
A vámok növelik az árakat
A nyersanyagpiacok ugyanis már eddig is strukturális kínálati korlátokkal és emiatt magas árakkal küzdenek, emellett geopolitikai feszültségekből eredő bizonytalanságokkal szembesülnek. A globális kereskedelmi protekcionizmus erősödése további globális makrogazdasági kockázat, amelyre figyelni kell.
Ez növelné a nyersanyagpiacok nagyobb mértékű fragmentálódásának kockázatát, és a nyersanyagárakat emelő ellátási zavarokat okozna.
(A vámok áremelő hatásairól már a közgazdasági egyetemek első évfolyamain tanítanak.)
Jön az árupiaci szuperbika?
A geopolitika, az éghajlatváltozás és az energetikai átmenet együttesen egy globális nyersanyagpiaci „szuper-árrobbanást” (“super-squeeze”) eredményezhet – mondta Bloxham. Az HSBC májusi statisztikai modellje szerint a nyersanyagok a „gyenge bika” fázisból a „szuperbika” fázisba lépnek át, a már így is megemelkedett árak ellenére. A bankház szerint a nyersanyagárak valószínűleg nem térnek vissza a korábbi trendhez, és „tartósan magasabbak maradnak”.
Bloxham arra számít, hogy a nagy termelők, különösen azok, amelyek az energetikai átmenet anyagaiban, például a rézben érintettek, előnyben lesznek. Elmondta továbbá, hogy a latin-amerikai gazdaságok, valamint az Egyesült Államok, Ausztrália és Indonézia is potenciális nyertesek.
A kormányzás a kulcsa mindennek?
Az árupiacon az UBS is az aranyat kedveli, mivel a befektetők a geopolitikai kockázatok, az infláció és az államháztartási hiányok elleni fedezetként tekinthetnek rá – írja a Business Insider.
A Morgan Stanley azonban azt hangsúlyozta, hogy az arany választások utáni hozamai nagyban függenek a kormányzás módjától. A vezető nemesfém választások utáni 12 havi hozama csak “egységes kormányzat” (angolul unified government) esetén pozitív. Ez akkor következik be, amikor az elnök és a kongresszusi többség azonos párt tagja.
Fel fog menni a földgáz ára?
Az energiapiacon a Goldman Sachs kedveli a cseppfolyósított földgázt (LNG). Arra számít, hogy a Trump-kormányzat nagyobb mértékben fogja engedélyezni az LNG-exportot, miután a Biden-kormányzat megpróbálta korlátozni azt (ennek jelentős része Európába irányul).
A bank úgy véli továbbá, hogy az olaj- és gáziparnak kedvezni fog Trump elnöksége, mivel a fejlesztést befolyásoló akadályok enyhülnek a szövetségi földterületeken, valamint a tengeri bányászati jogok kiterjesztésével is. Valamint a finomítókra és a metánkibocsátásra vonatkozó korlátozásokat is visszavonhatják.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Az orosz hadsereg egy rakétával és 62 drónnal támadta Ukrajnát szerdára virradóra, a légvédelem 33 drónt lelőtt, Kijevben kilencen megsebesültek – jelentette szerda reggel az ukrán légierő. 
