Áramárak, gázárak – az erő veletek van!

A Wall Street következő nagy erőt mutató, nagy profittal kecsegtető tétje, hatalmi játéka az áramkereskedelem lesz – írja a The Wall Street Journal nehezen fordítható szójátéka (“power play”). Ugyanis az angol “power” szó elektromosságot, erőt és hatalmat egyaránt jelent. (Nem véletlenül bombázzák az oroszok rendszeresen az ukrán elektromosáram-termelés és elosztás berendezéseit.) A nagy nemzetközi fedezeti alapok (hedge funds) most azért küzdenek, hogy megnyerjék maguknak a villamosenergia- és földgáz legjobb árupiaci kereskedőit, szakembereit.

Ezek az alapok a villamosenergia- és földgázárak továbbra is magas volatilitása (áringadozása) miatt egyre inkább fejest ugranak az energiakereskedelembe, amihez szakemberek kellenek. Ezért hatalmas ösztönzőket kínálnak, mint magas belépési bónuszok, kiemelkedő nyereségrészesedések, céges autók sofőrökkel, hogy átcsábítsák a kereskedőket a közműszolgáltatóktól, bankoktól és rivális befektetési vállalkozásoktól.

Tízszereződő AI-áramigény

Egy texasi székhelyű, villamosenergia-kereskedelemre összpontosító fedezeti alapkezelő cég, az e360 Power kezelt vagyona például nagyjából megduplázódott 2022 eleje óta, körülbelül 470 millió dollárra nőtt. A HC Group londoni székhelyű, nyersanyagokra összpontosító fejvadász cégnél pedig ma a villamosenergia a legforgalmasabb szekció.

Az árampiaci fellendülés mögött ma két trend áll, az energiaigényes mesterséges intelligencia (AI) és az energetikai átállás miatti villamosítás térnyerése. A Nemzetközi Energiaügynökség előrejelzése szerint a mesterséges intelligencia energiafelhasználása a következő két évben megtízszereződik.

Kilőtt az áramtőzsdei forgalom

A villamos energiára kötött határidős ügyletek globális kereskedési volumene 2019 és 2023 között 35 százalékkal ugrott meg – derült ki a McKinsey tanulmányából. Egyes régiókban azonban sokkal nagyobb növekedést tapasztaltak, a skandináv forgalom például 14-szeresére lőtt ki, az Egyesült Királyságé pedig megháromszorozódott. A hatalmas fedezeti alapok persze felfigyeltek erre, specializált csapatokkal teszik meg tétjeiket.

Például a Citadel, amely 63 milliárd dollárt kezel, a korai belépők közé tartozott, és nemrégiben duzzasztotta fel a team méretét. A Millennium Management és a Balyasny Asset Management szintén növelte a részlegét, és a piac számos szereplőjétől, köztük közműszolgáltatóktól is elszippantott kereskedőket és elemzőket.

Tízmilliókat visznek haza

Fejvadászok és kereskedők szerint a legjobb “power traderek” (árampiaci kereskedők) jellemzően az alapjuk számára elért profit 12 és 30 százalék közötti részét viszik haza. Ami nagyjából megegyezik azokkal a profitrészesedésekkel, amelyeket a nagy fedezeti alapok általában is kifizetnek a portfólió-menedzsereknek.

Alex Watson, a francia EDF földgázkereskedője például hatalmas hozamot ért el, amikor a gázárak az orosz ellátási zavarok miatt az egekbe szöktek. Az európai és brit árak közötti különbségekre tett tétjei sok milliót hoztak a közműszolgáltatónak. A HC Group vezetője szerint a portfólió-menedzserek egy jó évben több tíz- vagy akár százmillió dolláros nyereségre is szert tehetnek.

Nem ritka a negatív áramár sem

Bobby Jain, a Millennium korábbi társbefektetési igazgatója ebben a hónapban indított egy új fedezeti alapot, miután 5,3 milliárd dollárnyi tőkét gyűjtött össze. szerzett. A Jain Global legalább tíz portfóliómenedzsert vett fel az árupiacra, amely az egyik legfontosabb eszközosztály lesz. Az árucikkeken belül az energia és a gáz lesz a leginkább fókuszban.

Mert az energia ára az egyik leginkább ingadozó árucikk.

Például a Brent olaj elmúlt 12 hónapban nagyjából 73 és 95 dollár között mozgott hordónként. Ha azonban úgy viselkedne, mint a villamos energia, akkor az ár a McKinsey szerint a negatív szintek és 850 dollár között ingadozhatna hordónként.

Korábban inkább kivonultak a piacról

Az energiapiacok volatilitása és összetettsége azonban egyaránt rejt magában hatalmas lehetőségeket és kockázatokat. Az évek során olyan vállalatok, mint a JPMorgan és az Électricité de France (EDF) is problémákkal szembesültek az energiakereskedelemben, az Enron pedig részben emiatt omlott össze. A rossz pozíciók gyorsan hatalmas veszteségeket okozhatnak.

Eközben a szabályozó hatóságok igyekeznek elkerülni a háztartások és a vállalkozások energiaszámláinak megugrását. A szigorúbb szabályozói ellenőrzés és a magas tőkekövetelmények miatt bő egy évtizeddel ezelőtt több befektetési bankház csökkentette energiapiaci jelenlétét. A fedezeti alapok számára azonban alacsonyabb a belépési küszöb – írta a lap.

(Egyébként minél több a piaci szereplő, aki alacsony árak mellett venni, magasabb árak mellett eladni próbál, annál inkább csitulnak a kilengések, nő a likviditás. Így a spekuláció szerepe összességében inkább pozitív lehet – a szerk.)

Új turbulenciák következnek?

Ám nem biztos, hogy ez után is lehetséges a korábbi extraprofitok megismétlése. Az áram- és gázpiacok megőrültek 2022-ben és 2023-ban az ukrajnai invázió miatt.

Ha a jó oldalon álltál, akkor eszement hozamokat értél el. Néhányan százszor annyit kerestek, mint általában – mondta a Vitol árutőzsdei kereskedő cég vezetője.

Azóta a piacok nyugodtabbak, legalábbis eddig, és szinte lehetetlen ugyanannyi pénzt keresni valamilyen kirívó esemény nélkül, mint turbulenciák idején. De sokan úgy vélik, hogy a megugró energiaigény, az évtizedes, elavult hálózati infrastruktúra és a tiszta energia folyamatos kiépítése további furcsa eseményeket, szélsőséges volatilitást eredményezhet – írta a The Wall Street Journal. A szénerőművek bezárása miatt a villamosenergia-rendszerek sebezhetőbbé váltak a szélsőséges időjárással szemben.

Napon belül is többszöröződhet az árfolyam

Az egyik népszerű árampiaci stratégia az, hogy kora reggel, amikor alacsony a kereslet, olcsón vásárolnak áramot, és a csúcskereslet idején, például a késő délutáni órákban adják el. Az időjárás változásai is drámai áringadozásokat okozhatnak.

Például egy váratlan vihar a nap közepén csökkentheti a naperőművek által termelt energiát, ami hirtelen felhajtja az árakat.

A szélsőséges volatilitásra kiváló példa, ami június végén Németországban történt, és “áramtőzsdei baleset” néven emlegetik a sajtóban. De nem pusztán a tőzsdei kereskedés hibája volt, az egész német árampiac kiszolgáltatottságát jelezte. Az EPEX Spot tőzsdén egy hiba miatt az egekbe szökött az elektromos áram ára, a “dinamikus villamosenergia-tarifával rendelkező fogyasztók” számára egy időre megsokszorozódtak.

Az áramtőzsdei baleset

Az EPEX Spot ugyanis úgy számolta ki a következő napi szállítások árát, mintha nem lenne import és export az országok között. Ezt úgy nevezik, hogy a “piacok szétválasztása”. Emiatt a szokásosnál is sokkal nagyobb eltéréseket mutató árak alakultak ki Európában, különösen Németország tűnt ki rövid időre nagyon magas árakkal.

Az európai villamosenergia-piacon az algoritmusok a digitális kereskedési platformokon először belföldön egyeztetik a keresletet és a kínálatot, majd közzéteszik az árakat. Egy második számítási lépésben kiszámítják az országok közötti import- és exportmennyiségek hatását is. A villamos energia szállítása olyan országokból történik, ahol nagyon alacsony az ára, olyan országokba, ahol magas.

Egymásra vannak utalva az európai országok

Ha az import- és exportkapacitások, az “országok közötti villamosenergia-autópályák” elegendőek, akkor az eredmény egy harmonizált európai villamosenergia-ár lesz. Ha viszont ebben szűk keresztmetszetek vannak, akkor a különböző országok árai különböző szinteken maradnak. Június végén az import és export nem került be a számításba. Ilyenkor a számítást egyszerűen megismétlik, de ebben az esetben a hibát nem sikerült időben javítani.

Ez egy egyszeri esemény volt, korlátozott hatással. De megmutatta, mennyire függünk a szomszédos országoktól az import és az export terén – idéz egy árampiaci szakértőt az N-Tv.de.

Szaporodhatnak az anomáliák

A hosszú távú forgatókönyvek azonban azt mutatják, hogy a jövőben pontosan ilyen ingadozásokkal kell számolnunk, ha továbbra is rendkívül magas szinten bővítjük a fluktuáló megújuló villamosenergia-termelést. Ugyanakkor nem teremtünk ugyanilyen mértékben import- és exportkapacitásokat a szomszédos országok felé – mondta a szakértő. Vagy ha túl kevés tartalék erőművet építünk, amelyek szükség esetén be tudnak ugrani.

Ez a villamosenergia-tőzsdei szoftverhiba egyfajta időutazásra vitt minket ebbe a hosszú távú forgatókönyvbe.

Az egyik válasz ezekre az ingadozásokra éppen a dinamikus villamosenergia-tarifák rendszere, amelyek célja, hogy az ügyfeleket arra ösztönözzék, hogy akkor használják az áramot, amikor sok nap- és szélenergiát termelnek. Például a mosógépet ilyenkor nem ajánlatos este elindítani, hanem időzítővel a következő déli órára kell beállítani. Ha ezt mindenki így tenné, az árcsúcsok nagymértékben tompulnának.

(Az ábrán a németországi áramár napon belüli ingadozása 2024. július 10-én (11-ei szállítással), mintegy 18,43 és 4,44 euró között, ami több, mint négyszeres különbség.)

Akkumulátor? Hidrogén? Atomerőmű?

De még fontosabb, hogy olyan tárolórendszerre van szükség, amely alacsony árak mellett eltárolja az áramot, majd drágább árak mellett visszatáplálja a hálózatba. A szakértő megoldásként említi az akkumulátoros tárolórendszereket és az elektrolízisüzemeket, amelyek hidrogént állítanak elő, majd magas árak esetén hidrogénből állítanak elő villamos energiát.

A 2040-es és 50-es években a németországi villamosenergia-igénynek már a fele képes lehet reagálni az áringadozásokra. De egyes vélemények szerint a megújuló energiatermelés magas aránya Németországban így is csak akkor tartható fenn, ha a szomszédos országok nukleáris vagy széntüzelésű energiával segítik az ingadozások kiegyenlítését.

Import és export nélkül magasabb lenne az árszínvonalunk, és néha szélsőséges ingadozásokkal kellene számolnunk – tették hozzá.