Az ingatlan.com adatai szerint 2021-ben az ország 3155 településéből 2869-ben jelent meg friss kínálat több mint 400 ezer eladó lakóingatlan-hirdetés formájában. Ennél 2016-ban öt százalékkal kevesebb településen hirdettek meg lakásokat és házakat eladásra a tulajdonosok és ingatlanközvetítők. A kereslet is élénkült az online térben: tavaly több mint 5 millió érdeklődés érkezett 2957 település eladó lakásaira és házaira, ami négy százalékkal több települést és 10 százalékkal több érdeklődést jelent mint 2016-ban.
„Már majdnem minden település lakáspiacán megjelentek az eladók és vevők, amiben fontos szerepe van a 2019 nyarán bevezetett falusi csoknak. Mivel nem csak a nagyvárosokban és Budapesten összpontosul a lakáspiaci kereslet és kínálat, ez a lakásdrágulás ütemére is fékező hatást gyakorol. Ráadásul a kisebb településeken magasabb összegű állami támogatásra jogosultak a vevők, ami az alacsonyabb ingatlanárak miatt a gyakorlatban még többet ér” – értékelte a folyamatokat Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
A szakember azt is elmondta, hogy tavaly azért érkezett több településen érdeklődés az eladó ingatlanokra, mint ahány helységben friss kínálat jelent meg, mert a vásárolni szándékozók a 2021 előtt meghirdetett ingatlanokat is célba vették.
100 százalékos megyék
A fővárosban és Fejér megyében minden kerületbe és településre jutott friss kínálat és érdeklődés is eladó ingatlanokra 2021-ben. Pest, Komárom-Esztergom és Heves megyékben csak 1-2 helységben nem jelent meg friss kínálat. Keresleti oldalon Pest, Fejér és Komárom-Esztergom megyékben minden településen volt érdeklődő az eladó lakóingatlanokra 2021-ben. Tavaly 1-1 település kivételével szinte minden helységben mutatkozott vételi szándék a Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád, Heves és Tolna megyékben meghirdetett lakásokra és házakra.
Az ingatlan.com szakértője azt is elmondta, hogy az ország legtöbb települését érintő keresleti-kínálati élénkülés az állami támogatásoknak köszönhetően 2022-ben is kitarthat, különösen a nagyvárosok agglomerációs övezeteiben.
Kína szankciókat vezet be amerikai kongresszusi képviselőkkel, kormánytisztviselőkkel és civil szervezetek vezetőivel szemben. 
