A tervezett változás több mindent érint, a Bankmonitor szakértői összeszedték a fontosabb pontokat. Többek között a lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény is módosulna. Három lényeges változás jöhet a lakástakarékoknál.
1. Üdülő is elfogadható lehet lakáscélként
Jelenleg gyakorlatilag a lakástakarék szerződés összegéből telek vásárlása, illetve, lakás, családi ház, vagy tanyai lakóingatlan vásárlása, építése, felújítása, bővítése, korszerűsítése finanszírozható meg. A jövőben az elfogadható célok közé bekerül az üdülő vásárlása, építése, korszerűsítése, felújítása és bővítése is.
Ezzel a lépéssel a lakástakarékok felhasználása könnyebbé válik, kevesebben veszíthetik el az állami támogatást.
Az állami támogatással, 2018. ősze előtt kötött lakás-előtakarékossági szerződések esetén a lakáscélt igazolni is kell, az azóta kötött, állami támogatás nélküli szerződéseknél elégséges nyilatkozni a felhasználásról.
2. Könnyebb lehet felvenni a lakástakarék mellé járó lakáskölcsönt az új szerződéseknél
Az ltp egy jó megtakarítási lehetőség, ami mellé akár kedvezményes kölcsönt is fel lehet venni. A hitel igényléséhez a jogszabály alapján az alábbi szabályokat kell jelenleg teljesíteni:
„Lakáskölcsönt csak kiutalt szerződésre és akkor nyújthat a lakástakarékpénztár, ha a megtakarítási idő elérte a módozat szerinti minimális megtakarítási időt, de legalább a 4 évet és a szerződéses összeg lakáscélú felhasználásra kerül.”
Fotó: Privátbankár/Mester Nándor
A tervezet értelmében az új, állami támogatás nélküli szerződéseknél nem kell feltétlenül kivárni a 4 évet, a pénztár akár rövidebb minimális megtakarítási idő meghatározásával is nyújthat kölcsönt. Nem tudni még, hogy fognak-e élni a pénztárak ezzel a könnyítéssel, de a tervezet megadná erre a lehetőséget.
3. Bővülhet a szerződők köre
A tervezet alapján a jövőben alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy és helyi önkormányzat is köthetne lakás-előtakarékossági szerződést, ahol a kedvezményezett a velük munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló természetes személy lehetne.
A tervezet alapján a változások a kihirdetést követő 8. munkanapon lépnének hatályba. Ezen intézkedéssel mind az állami támogatással kötött, mind az új támogatás nélküli ltp szerződések felhasználása könnyebbé válna.
Az anyavállalatnak nem fizetnek osztalékot. 
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
