A tervezett változás több mindent érint, a Bankmonitor szakértői összeszedték a fontosabb pontokat. Többek között a lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény is módosulna. Három lényeges változás jöhet a lakástakarékoknál.
1. Üdülő is elfogadható lehet lakáscélként
Jelenleg gyakorlatilag a lakástakarék szerződés összegéből telek vásárlása, illetve, lakás, családi ház, vagy tanyai lakóingatlan vásárlása, építése, felújítása, bővítése, korszerűsítése finanszírozható meg. A jövőben az elfogadható célok közé bekerül az üdülő vásárlása, építése, korszerűsítése, felújítása és bővítése is.
Ezzel a lépéssel a lakástakarékok felhasználása könnyebbé válik, kevesebben veszíthetik el az állami támogatást.
Az állami támogatással, 2018. ősze előtt kötött lakás-előtakarékossági szerződések esetén a lakáscélt igazolni is kell, az azóta kötött, állami támogatás nélküli szerződéseknél elégséges nyilatkozni a felhasználásról.
2. Könnyebb lehet felvenni a lakástakarék mellé járó lakáskölcsönt az új szerződéseknél
Az ltp egy jó megtakarítási lehetőség, ami mellé akár kedvezményes kölcsönt is fel lehet venni. A hitel igényléséhez a jogszabály alapján az alábbi szabályokat kell jelenleg teljesíteni:
„Lakáskölcsönt csak kiutalt szerződésre és akkor nyújthat a lakástakarékpénztár, ha a megtakarítási idő elérte a módozat szerinti minimális megtakarítási időt, de legalább a 4 évet és a szerződéses összeg lakáscélú felhasználásra kerül.”
Fotó: Privátbankár/Mester Nándor
A tervezet értelmében az új, állami támogatás nélküli szerződéseknél nem kell feltétlenül kivárni a 4 évet, a pénztár akár rövidebb minimális megtakarítási idő meghatározásával is nyújthat kölcsönt. Nem tudni még, hogy fognak-e élni a pénztárak ezzel a könnyítéssel, de a tervezet megadná erre a lehetőséget.
3. Bővülhet a szerződők köre
A tervezet alapján a jövőben alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy és helyi önkormányzat is köthetne lakás-előtakarékossági szerződést, ahol a kedvezményezett a velük munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló természetes személy lehetne.
A tervezet alapján a változások a kihirdetést követő 8. munkanapon lépnének hatályba. Ezen intézkedéssel mind az állami támogatással kötött, mind az új támogatás nélküli ltp szerződések felhasználása könnyebbé válna.
A parlament honlapján olvasható törvényjavaslat előadója Kátai-Németh Vilmos, szociális és családügyi miniszter. 
