Januárban 151,3 milliárd forintos többlettel zárt az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt úgynevezett központi alrendszere. A bevételek 519,8 milliárd forinttal, 23,1 százalékkal, a kiadások 567,3 milliárd forinttal, 27,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit - jelentette részletes tájékoztatójában kedden a Pénzügyminisztérium (PM).
A központi költségvetés 84,4 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok 34,3 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 32,6 milliárd forintos többletet értek el. Tavaly januárban 198,8 milliárd forint volt a központi alrendszer többlete.
Az idei évre 3152,7 milliárd forint deficitet irányzott elő a törvény a tavalyi 5101,5 milliárd forinttal szemben. A költségvetési törvény eredetileg 5,9 százalékos uniós módszertan szerinti GDP-arányos hiánycéllal számolt, a kormány alacsonyabb, 4,9 százalékos hiánycél elérését tűzte ki. Ennek érdekében mintegy 755 milliárd forintnyi beruházás átütemezésére került sor, ezzel az ország a tervezettnél hamarabb visszatérhet az egyensúlyi pályára - jelezte a minisztérium tájékoztatója.
A Pénzügyminisztérium ugyan nem ír róla, ám feltételezhető, hogy a februárban megtett kormányzati képések, legyen szó a 13. havi nyugdíjról vagy az szja visszatérítésről komoly rést ütnek majd a költségvetésen. A lépések előzetesen megismert költségvonzata miatt jó eséllyel kijelenthető, hogy februárban az államháztartás minden idők legnagyobb második havi hiányát fogja produkálni.
A nemzeti vagyonkezelő árverési oldalán bukkantak fel tömegesen a spórolási indokkal bezárt postahivatalok épületei. 
