Közel a felső határ
| Szüksgállapot esetén a migránsok belépését már az osztrák határnál visszautasítanák, és ettől csak emberi jogi okokból térnének el. |
Minél tovább várnak a szükségállapot bevezetésével, annál több elbírálandó kérelem torlódik fel - mondta Karl-Heinz Grundböck, a belügyminisztérium szóvivője a Der Standardnak. A hivatalos adatok szerint 15 ezer menedékkérelmet ebben az évben nyújtottak be, kilencezer pedig még tavaly érkezett a hatóságokhoz, de csak az idén indították el a 24 ezer kérelem elbírálásának folyamatát. Amennyiben a 13 ezer további, már idén benyújtott, de még meg nem vizsgált kérelmet is hozzáveszik, akkor hamarosan átléphetik a hivatalosan megállapított felső határt. Az osztrák kormány korábbi döntése szerint ugyanis 37 500 menekültkérelmet fogad be az ország ebben az évben.
A 13 ezer esetből 11 ezernél a belügyminisztérium számításai szerint azt is meg kell vizsgálni, hogy a dublini egyezmény értelmében melyik ország köteles a menedékkérelmet elbírálni. A minisztérium szerint az esetek többsége Magyarországot érinti.
|
Régóta megy a vita A hét elején Christian Kern osztrák kancellár kiállt a szükségállapot esetleges bevezetése mellett. Tervei szerint amennyiben a magyar és az osztrák fél megegyezik a menekültek visszaküldéséről, a szeptember hatodikai kormányülésen dönthetnek a menekültügyi szükséghelyzetre vonatkozó szövegről. Az osztrák politikai vezetés már hónapok óta vitázik azon, hogy - tekintettel a menekültek nagy számára - bevezessék-e a szükségállapotot, és ha igen, mikortól lépjen életbe. |
Hozzánk senkit nem küldtek vissza
A lap emlékeztet, hogy a hatályos rendelkezés szerint amennyiben az illetékes ország (az, amelynek területére először lépett be a schengeni határon keresztül a menedékkérő) nem fogadja vissza a menekülteket, akkor hat hónap eltelte után Ausztriában kell megkezdeni a kérelem elbírálását. A cikk megjegyzi, hogy az első félévben a dublini egyezmény értelmében 911 esetben toloncoltak ki embereket az országból. Grundböck ugyanakkor kijelentette, hogy Magyarországra eddig "gyakorlatilag senkit nem küldtek vissza".
A szóvivő elmondta: szükséghelyzet életbe lépése esetén a menekültek kérelmét megtagadhatják, de be kell fogadni azokat, akiket megítélésük szerint Magyarországon esetleg veszély fenyeget. Az újság megemlíti, hogy a tartományi bíróságok már elkezdték a felkészülést a panaszos esetekre. Egy másik újság, a Kleine Zeitung információira hivatkozva a lap azt írja, hogy Grazban 4-5 ezer hasonló esetre készülnek.
Szorosabb együttműködés a katonai fenyegetés hatására. 
