Az előrejelzésből kiderül, hogy az eurózóna gazdasága egy biztonságosabb időszak elé néz, a növekedés azonban lassú és elhúzódó lesz. A trendforduló Magyarországon is érzékelhető, 2013-tól visszafogott, de folyamatos GDP-bővülést mutat az Ernst & Young előrejelzése. A prognózis szerint a következő években fél-egy százalékkal haladhatja meg az eurózóna átlagát a magyar GDP-növekedés.
A cég tanulmánya szerint az eurózóna gazdasága 0,2 százalékkal csökken 2013-ban. 2014 és 2016 között azonban már enyhe növekedés várható 1,3 százalékos éves bővüléssel. Ehhez hasonló növekedésre lehet számítani az évtized hátralévő részében is. Az északi és a déli tagállamok közötti határvonal továbbra is megmarad, a mediterrán térségben legkorábban csak 2015-től várható növekedést.
Az Ernst & Young prognózisa szerint az eurózónában 2013 végén éri el csúcspontját a munkanélküliség, az állástalanok száma egész évben nőni fog, csaknem 20 milliónál tetőzve. Az álláskeresők aránya Görögországban lesz a legmagasabb, meghaladja majd a 28 százalékot. A jelentés szerint az eurózónában folyamatosan csökkenő inflációra lehet számítani, amely 2015-re elérheti az 1,3 százalékot. Ezzel párhuzamosan az Európai Központi Bank a következő öt évben várhatóan nem változtat a jelenlegi alapkamaton.
A cégek továbbra is várakozó álláspontra helyezkednek a következő időszakban, visszafogva a foglalkoztatásbővítést, a tőkebefektetéseket, valamint a vállalati felvásárlásokat és fúziókat. Ennek következtében 2013-ban 1,2 százalékkal csökken a befektetések aránya, a 2012-es 3,6 százalékos visszaesést követően. Az üzleti befektetéseket a továbbra is szűk hitelpiaci helyzet is visszafogja a közeljövőben. A bankok egyre szigorúbbá váló hitelezési hajlandósága leginkább a kis- és középvállalkozásokat érinti majd a tanulmány szerint.
Tbilisziben heves tiltakozás tört ki a törvényjavaslat miatt, amely előírná, hogy a szervezeteket, amelyeknek anyagi eszközei több mint 20 százalékát külföldről finanszírozzák, külföldi befolyásoló ügynökökként regisztráltassák. 
