Palkovics László. Kép forrása: kormany.hu

Az államtitkár kiemelte: a kormány által előzetesen elfogadott felsőoktatási stratégia lényegi pontokon nem módosult. Annyi változott, hogy továbbra is alapvetően az érettségihez kötné a kormány a felsőoktatásba való belépést. Elvetették azt a német modellt, hogy a szakképzésből bizonyos felsőfokú képzésekbe érettségi nélkül, felvételivel, felkészítéssel be lehessen kerülni. Ugyanakkor az érettségit át kell majd tekinteni - jelezte.

Hozzátette: a stratégiához kapcsolódva változni fog a felsőoktatási törvény, annak rendeletei, módosul majd az államháztartásról szóló jogszabály vonatkozó része is. Ezeket januártól kezdődően az év közepéig szeretnék benyújtani - közölte.

Felmérik, hogy mit (nem) tudnak a gólyák

Jövő év szeptemberétől minden felsőoktatási intézményben bevezetik a kompetenciaméréseket a felsőoktatásba belépő hallgatóknál. Az még kérdés, hogy minden területen lesz ilyen vagy csak pilot-jelleggel, a metodikát az OFI bevonásával dolgozzák ki. Nagyon sok jó gyakorlat van, az intézmények jelentős része ma is mér valamilyen képességet- jelezte.

A mérésen nem lehet megbukni, aki gyengébben teljesít azoknak felzárkóztató tanfolyamokat szerveznek. Az a cél, hogy kiderüljenek a hiányosságok. Végzéskor szintén megnéznék, hogyan fejlődtek a hallgató adott képességei.

Oktatói bértábla készül

Palkovics László elmondta: megkezdődött az oktatói bértábla kidolgozása is, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetével közösen. Most végzik azokat a számításokat, amelyek alapján eldönthető, hogy a bérrendszert milyen formában lehet és kell átalakítani. Át kell tekinteni a jövedelmi viszonyokat, mert jelenleg elég rendkívüli helyzetek is előfordulnak - mondta, hozzátéve: az új rendszer várhatóan jövő év második felében, vagy 2016 elején léphetne életbe.

A felsőoktatás finanszírozásának átalakításáról szólva kifejtette: az ellátandó feladatok mellett a hallgatói létszám is csökkenni fog, de ennek ellenére az állami szerepvállalást nem szeretnék csökkenteni, forrásokat nem vonnak ki. Ugyanakkor a felsőoktatási intézményeket arra ösztönzik, hogy a közösségi típusú források, tandíjbevételek mellett például a kutatás-fejlesztés értékesítéséből származó források is jelenjenek meg.

Jöjjenek a bankok!

Hiányzik a rendszerből a mecénások, bankok támogatása is - tette hozzá. Egyik új intézkedésként említette, hogy a jövő évi adótörvények tartalmazzák, hogy az intézményi támogatások 50 százaléka levonható a társasági nyereségadóból.

Az államtitkár arról is beszélt, hogy a stratégia alapján megkülönböztetnek majd tudományegyetemeket és alkalmazott tudományok egyetemét, utóbbi a mai főiskoláknak feleltethető meg. Arról, hogy esetleg a főiskolák nevében is megjelenik-e ez, és átnevezik őket, még folynak egyeztetések.

A közösségi főiskola nem intézménytípus, hanem működési forma - fejtette ki az államtitkár, aki szerint a főiskola jelző nem is igazán szerencsés. Lényege, hogy közösség finanszírozza, és az adott régióban élők számára fontos képzéseket folytat, de ez akár a környező, akkreditált intézmények kihelyezett képzéseként is megvalósulhat. Ilyennek a kialakítása kezdődött meg Salgótarjánban, és jelenleg Békéscsabán is folynak tárgyalások, utóbbinál az önkormányzat adna támogatást.

Megnyirbálják a szakokat

Palkovics László kitért arra is, hogy tart a felsőoktatási szakok áttekintése, ezt minden intézménynél szeretnék jövő tavaszig megtenni területi alapon, munkaerő-piaci igények és a diszciplínák szerint. A 2016-ra vonatkozó képzéseket már ennek megfelelően hirdetnék meg. Előzetesen annyit tudott mondani, hogy nincs értelme negyven helyen közgazdászokat képezni, de hasonló helyzet a 16 helyen zajló turisztikai szakemberképzéssel, s nagyon szétaprózottak az agrárszakok is.

Az állam és a magánszféra közös finanszírozásában megvalósuló, úgynevezett PPP-konstrukciók kiváltásáról tartanak az egyeztetések, ezek lezárása elemi érdek, mert elviselhetetlen mértékben terhelik a felsőoktatási intézményeket és az államot egyaránt - mondta az államtitkár.