Karabah-konfliktus: így oldaná meg Merkel

Ilham Aliyev azeri elnök és Angela Merkel német kancellár. Kép forrása: EPA

Bő húsz év után csaptak fel az indulatok áprilisban, amikor Örményország és Azerbajdzsán összekapott az azeri területen elterülő, de korábban örmény fennhatóságú Hegyi-Karabah sorsa miatt. Angela Merkel az azeri látogatása során hangsúlyozta, hogy az áprilisban kötött tűzszünet ingatagsága miatt mielőbb rendezni kell a helyzetet az elszakított terület sorsát illetően, amiben Németország mellett a minszki csoportnak, vagyis Oroszországnak, Franciaországnak és az Egyesült Államoknak is ki kell vennie a részét.

Szárazon tartják a puskaport

Bár megkötötték a fegyverszünetet, az indulatok nem csitultak: az azeri elnök agresszornak és provokátornak nevezte Örményországot, és többször utalást tettek arra, hogy készek feloldani a tűzszünetet. Ugyanakkor nem zárkóznak el egy esetleges békés megoldás elől, a bakui vezetés ugyanis kész a lehető legszélesebb autonómiát biztosítani Hegyi-Karabahnak, amennyiben sikerül harc nélkül megállapodni. Emellett elindítottak egy sor gazdasági reformot, hogy több lábra állítsák a mostanáig kizárólag az energiaiparra támaszkodó Azerbajdzsánt.

Déli nyitás: új szereplő a gázpiacon?

Az azeri államfő, Ilham Aliyev a találkozón emlékeztetett, hogy a tervek szerint három éven belül elkészül a Déli korridor nevű földgázvezeték, amely azeri gázt szállt majd Törökországon keresztül az Európai Unióba. Mint mondta, ezzel a 35 milliárd dolláros beruházással Azerbajdzsán "új tényező" lesz az energiaiparban, és "barátként" járul majd hozzá az energiabiztonság erősítéséhez. A német kancellár üdvözölte az áramlat kiépítését.