Az államtitkár a The Times című konzervatív brit napilap hétfői kiadásában megjelent írásában hangsúlyozza: nem könnyű feladat az Ukrajna elleni orosz agresszióra adandó nyugati válaszlépések "kalibrálása".
Ukrajna nem tagja a NATO-nak, így nem részese annak a kollektív védelmi megállapodásnak, amely kötelezi a szövetséget Ukrajna szomszédjai, köztük Magyarország, Lengyelország, Románia vagy Szlovákia megvédésére
- fogalmaz a brit védelmi államtitkár az MTI szerint.
Heappey szerint nem lehet a jelenlegi helyzetre olyan diplomáciai megoldást alkalmazni, amely aláássa Ukrajna jogát annak eldöntésére, hogy szuverén országként milyen szövetséghez kíván csatlakozni.
Az államtitkár szerint azok a pénzügyi szankciók, amelyekkel Oroszország szembesülne az Ukrajna elleni invázió esetén, nem néhány hétig, hanem évekig tartanának, Moszkva hatalmas árat fizetne a katonai akcióért és a nemzetközi közösség páriájává válna.
James Heappey hangsúlyozta azt is, hogy
a berlini fal leomlása óta a NATO tevékenysége túlterjedt saját határain: a szövetség szerepet vállalt Afganisztánban és Irakban, részt vett a Balkán stabilizálásában Jugoszlávia felbomlása után.
Mindez azonban nagyon különbözik attól, hogy a NATO felajánlja kollektív biztonsági garanciáját olyan országnak, amely nem a szövetség tagja - fogalmaz cikkében a brit védelmi államtitkár.
James Heappey szerint ilyen felajánlás a szövetség szétforgácsolódásának "nagyon reális lehetőségével" járna, másrészt pontosan azt az ürügyet szolgáltatná, amelyre Vlagyimir Putyin orosz elnöknek szüksége van annak az érvelésének az alátámasztására, hogy ő csak az országának határát érő nyugati agresszióra válaszol.
Heappey hozzátette:
a jelenlegi rendkívül ingatag helyzetben alapvető fontosságú a rosszul kiszámított lépések vagy az eszkaláció kockázatának minimalizálása, mivel katasztrofális következményei lennének, ha az Egyesült Államok, Nagy-Britannia vagy bármely más NATO-tagország "belesodródna" az ukrajnai fejleményekbe.
A mostani helyzet máris azzal fenyeget, hogy Európának az 1990-es évek közepén lezajlott balkáni háborúk óta nem tapasztalt humanitárius kihívással kell szembenéznie. Egyetlen elvétett lépés elég ahhoz, hogy a helyzet olyan súlyossá váljék, mint 1945 óra még soha - fogalmaz cikkében a brit védelmi minisztérium államtitkára.
Eközben Alar Karis, Észtország államfője a BBC közszolgálati médiatársaság hírtelevíziójának nyilatkozva kijelentette:
sem Észtország, sem más NATO-tagország nem szembesül közvetlen katonai fenyegetéssel.
Hozzátette: jelenleg nincs semmiféle kezdeményezés NATO-haderő ukrajnai telepítésére.
Arra a kérdésre, hogy mennyire közeli lehet a háború kitörése Ukrajnában, illetve egyáltalán létezik-e ez a kockázat, Alar Karis úgy válaszolt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnökön kívül ezt senki nem tudja. A helyzet kétségtelenül súlyos, de rengeteg a találgatás - fogalmazott az észt elnök a hétfői BBC-interjúban.
Vadim Prisztajko, Ukrajna londoni nagykövete ugyancsak a BBC televíziónak nyilatkozva hétfőn cáfolta, hogy Ukrajna újragondolná NATO-csatlakozási szándékát. Prisztajko nem sokkal korábban a BBC rádiónak azt mondta, hogy Kijev hajlandó "rugalmasságot" tanúsítani ebben a kérdésben.
A nagykövet azonban pár órával későbbi újabb nyilatkozatában úgy fogalmazott: Ukrajna kész számos engedményre a háború elkerülése végett, és erről folyamatosan tárgyal Moszkvával, ennek azonban semmi köze a NATO-tagsághoz, amelynek célja szerepel az ukrán alkotmányban.
Prisztajko hozzátette:
Ukrajna nem NATO-tag, "és szerdáig nem is lesz az".
A nagykövet ezzel azokra a meg nem erősített értesülésekre utalt, amelyek szerint az amerikai hírszerzési szolgálatok szerdára valószínűsítik az Ukrajna elleni orosz támadást.
Az elnök nem is volt ott. 
