Az államtitkár a The Times című konzervatív brit napilap hétfői kiadásában megjelent írásában hangsúlyozza: nem könnyű feladat az Ukrajna elleni orosz agresszióra adandó nyugati válaszlépések "kalibrálása".
Ukrajna nem tagja a NATO-nak, így nem részese annak a kollektív védelmi megállapodásnak, amely kötelezi a szövetséget Ukrajna szomszédjai, köztük Magyarország, Lengyelország, Románia vagy Szlovákia megvédésére
- fogalmaz a brit védelmi államtitkár az MTI szerint.
Heappey szerint nem lehet a jelenlegi helyzetre olyan diplomáciai megoldást alkalmazni, amely aláássa Ukrajna jogát annak eldöntésére, hogy szuverén országként milyen szövetséghez kíván csatlakozni.
Az államtitkár szerint azok a pénzügyi szankciók, amelyekkel Oroszország szembesülne az Ukrajna elleni invázió esetén, nem néhány hétig, hanem évekig tartanának, Moszkva hatalmas árat fizetne a katonai akcióért és a nemzetközi közösség páriájává válna.
James Heappey hangsúlyozta azt is, hogy
a berlini fal leomlása óta a NATO tevékenysége túlterjedt saját határain: a szövetség szerepet vállalt Afganisztánban és Irakban, részt vett a Balkán stabilizálásában Jugoszlávia felbomlása után.
Mindez azonban nagyon különbözik attól, hogy a NATO felajánlja kollektív biztonsági garanciáját olyan országnak, amely nem a szövetség tagja - fogalmaz cikkében a brit védelmi államtitkár.
James Heappey szerint ilyen felajánlás a szövetség szétforgácsolódásának "nagyon reális lehetőségével" járna, másrészt pontosan azt az ürügyet szolgáltatná, amelyre Vlagyimir Putyin orosz elnöknek szüksége van annak az érvelésének az alátámasztására, hogy ő csak az országának határát érő nyugati agresszióra válaszol.
Heappey hozzátette:
a jelenlegi rendkívül ingatag helyzetben alapvető fontosságú a rosszul kiszámított lépések vagy az eszkaláció kockázatának minimalizálása, mivel katasztrofális következményei lennének, ha az Egyesült Államok, Nagy-Britannia vagy bármely más NATO-tagország "belesodródna" az ukrajnai fejleményekbe.
A mostani helyzet máris azzal fenyeget, hogy Európának az 1990-es évek közepén lezajlott balkáni háborúk óta nem tapasztalt humanitárius kihívással kell szembenéznie. Egyetlen elvétett lépés elég ahhoz, hogy a helyzet olyan súlyossá váljék, mint 1945 óra még soha - fogalmaz cikkében a brit védelmi minisztérium államtitkára.
Eközben Alar Karis, Észtország államfője a BBC közszolgálati médiatársaság hírtelevíziójának nyilatkozva kijelentette:
sem Észtország, sem más NATO-tagország nem szembesül közvetlen katonai fenyegetéssel.
Hozzátette: jelenleg nincs semmiféle kezdeményezés NATO-haderő ukrajnai telepítésére.
Arra a kérdésre, hogy mennyire közeli lehet a háború kitörése Ukrajnában, illetve egyáltalán létezik-e ez a kockázat, Alar Karis úgy válaszolt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnökön kívül ezt senki nem tudja. A helyzet kétségtelenül súlyos, de rengeteg a találgatás - fogalmazott az észt elnök a hétfői BBC-interjúban.
Vadim Prisztajko, Ukrajna londoni nagykövete ugyancsak a BBC televíziónak nyilatkozva hétfőn cáfolta, hogy Ukrajna újragondolná NATO-csatlakozási szándékát. Prisztajko nem sokkal korábban a BBC rádiónak azt mondta, hogy Kijev hajlandó "rugalmasságot" tanúsítani ebben a kérdésben.
A nagykövet azonban pár órával későbbi újabb nyilatkozatában úgy fogalmazott: Ukrajna kész számos engedményre a háború elkerülése végett, és erről folyamatosan tárgyal Moszkvával, ennek azonban semmi köze a NATO-tagsághoz, amelynek célja szerepel az ukrán alkotmányban.
Prisztajko hozzátette:
Ukrajna nem NATO-tag, "és szerdáig nem is lesz az".
A nagykövet ezzel azokra a meg nem erősített értesülésekre utalt, amelyek szerint az amerikai hírszerzési szolgálatok szerdára valószínűsítik az Ukrajna elleni orosz támadást.
Kína szankciókat vezet be amerikai kongresszusi képviselőkkel, kormánytisztviselőkkel és civil szervezetek vezetőivel szemben. 
