Elnézést a szóhasználatért, de szarunk a szankciókra
– mondta a svédországi orosz nagykövet a svéd Aftonbladet-nak az orosz Russia Today szerint.
Szítják a feszültséget
A diplomata arra reagált, hogy az EU, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok is büntető-intézkedéseket helyezett kilátásba Oroszországgal szemben, amennyiben az orosz csapatok megtámadják Ukrajnát. Moszkva szerint nincsenek ilyen terveik.
Viktor Tatarintsev egyúttal azzal vádolta meg Washingtont és a NATO-t, hogy szítja a feszültséget Európában.
A NATO expanziója a legnagyobb fenyegetés Oroszország számára
- fogalmazott.
Oroszország jogi garanciákat szeretne kapni arra vonatkozóan, hogy a nyugati katonai szövetség nem fog tovább terjeszkedni Kelet irányába. A NATO ezt elutasítja a nyitott ajtók politikájára hivatkozva – tehát nyitva hagyja a belépés lehetőséget az arra esetlegesen aspiráló államok előtt.
Támadás szerdán?
A német Der Spiegel eközben azt írta: az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség és a hadsereg is tájékoztatta a NATO-tagállamokat, hogy új információik alapján már most szerdán elindulhat az orosz hadművelet Ukrajnával szemben. A támadás veszélyére hivatkozva az Egyesült Államok és számos nyugati ország már Ukrajna elhagyására szólította fel állampolgárait.
Nyugati források szerint Moszkva több mint 100 ezer katonát vont össze az ukrán határnál az elmúlt hónapokban.
Eközben ugyanakkor Rolf Mützenich, a német szociáldemokraták frakcióvezetője megértését fejezte ki Oroszországgal szemben.
Bizonyos aggályokat nem osztok, de teljesen meg tudom azokat érteni. (…) Nyilvánosan el kellene ismerni, hogy Oroszországnak is vannak jogos biztonsági érdekei
-mondta. Szerinte azonban ennek semmi köze Ukrajnához, hanem az Egyesült Államokkal áll összefüggésben, a fegyverkezés elkerülését célzó megállapodások összeomlásával.
Közvetít a német kancellár
Olaf Scholz német kancellár mindenesetre ma Kijevben, holnap pedig Moszkvában tárgyal a válságról.
Moszkvától sürgősen a deeszkaláció jeleit várjuk. Egy újabb katonai agressziónak nagyon súlyos következményei lennének Oroszországra nézve
-írta a szociáldemokrata politikus a Twitteren. A német ARD szerint Scholz Kijevben várhatóan a gazdasági-pénzügyi támogatás folytatására tesz ígéretet, de ismét elutasítja azt a kérést, hogy Németország szállítson fegyvereket az ukrán hadseregnek. Ehelyett azt vizsgálják, miként segíthetik Ukrajna védelmi képességének erősítését más katonai felszerelésekkel, például éjjellátó készülékekkel.
A berlini ukrán nagykövet, Andrij Melnyik az MTI szerint azt mondta: a német kancellár kijevi és moszkvai látogatása lehet az "utolsó esély" a béke megőrzésére, az Ukrajna elleni orosz támadás elkerülésére.
Korábbi jegyzetünket a témában itt olvashatják:
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a mínusz 0,48 pontos nyitás után emelkedett hétfő kora délutánig. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
