Péntek reggel közölte a KSH a szolgáltatások külkereskedelmi forgalmára vonatkozó első negyedévi adatait.
Az első negyedévben a szolgáltatás-külkereskedelmi forgalom mind export, mind import oldalon mérséklődött: 3,6, illetve 2,6 százalékkal esett vissza az euróban számított érték.
„Az export ekkora értékcsökkenése mindenképpen kedvezőtlen meglepetést jelent, ennek szerepe lehetett a vártnál rosszabb első negyedéves GDP-adatban. Fontos megjegyezni persze, hogy a szolgáltatás-külkereskedelmi adatoknál a KSH volumenindexet nem közöl, így az egyenleg romlásában akár a cserearány kedvezőtlen alakulása is közrejátszhatott”
- fogalmaz lapunknak küldött elemzésében Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.
Az első negyedévben a szolgáltatások külkereskedelmi többlete továbbra is jelentős volt, 2,2 milliárd euró, ám ez éves alapon 141 millió eurós visszaesést jelentett. Az előző negyedévihez képest mind az export, mind az import értéke érdemben csökkent, ám ez nem meglepő, az első negyedév forgalma mindig alacsonyabb a negyedik negyedévinél.
Az egyes szolgáltatásfajták közül csak a turizmus tudta javítani az egyenlegét – ez a havi szálláshely-adatok alapján nem meglepő, a többlet itt 78 millió euróval 625 millió euróra nőtt, ami az export 2,6 százalékos értéknövekedéséből és az import 5,6 százalékos csökkenéséből fakad – ez utóbbi mindenképp meglepő, szerepe lehetett benne a bevásárlóturizmus csökkenésének (ez Magyarországon időközben bevezetett árrésstoppal is összefügghet), illetve a húsvéthatásnak, valamint március 15-e hétvégére esésének is.
Legnagyobb mértékben a szállítási szolgáltatások egyenlege romlott, 139 millió euróval, 650 millió euróra. Itt az export 0,6 százalékkal nőtt, az import 11,1 százalékkal lett magasabb. Az import oldal jelentős növekménye több szolgáltatásfajtára vezethető vissza: a tengeri, a légi, illetve a csővezetékes szállításra – az utóbbiban talán a megnövekedett energia export-import játszhatott szerepet.
Az üzleti szolgáltatások egyenlege 46 millió euróval 367 millió euróra csökkent az export 8,3 és az import 8,0 százalékos csökkenése mellett – ezt talán a világgazdasági bizonytalanságok magyarázhatják, hiszen a csökkenés a szolgáltatás alfajtáinak széles körét jellemezte.
A következő negyedévekben a szolgáltatás-külkereselemben a turizmus várhatóan továbbra is jól teljesít, miközben a többi szolgáltatási ágnál a nemzetközi üzleti környezet, illetve a szállításoknál az ipari teljesítmény lehet meghatározó.
A GDP-ben is meglátszott?
Molnár Dániel, a GFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője pedig azt emeli ki, hogy ugyan
„a KSH árindexet nem közöl, feltehető viszont, hogy az import és az export árak alakulása között nem volt jelentős eltérés, így pedig a nettó export romlásán keresztül a szolgáltatás-külkereskedelem is hozzájárulhatott a vártnál gyengébb első negyedéves GDP-hez.”
Import oldalon a turizmus visszaesett, 5,6 százalékkal, amely a magyarok külföldi utazásaihoz kapcsolódó kiadások mérséklődését mutatja, de csökkent az üzleti szolgáltatások behozatal is, 8,0 százalékkal, miközben a magyar cégek külföldön 11,1 százalékkal nagyobb értékben vettek igénybe szállítási szolgáltatásokat. Ez utóbbi jelent nagyobb meglepetést.
Az export esetében is az üzleti szolgáltatások húzták vissza a forgalmat, ezen csoportban a KSH 8,3 százalékos csökkenést regisztrált euróban számolva. A szállítási szolgáltatások kivitele ezzel szemben összességében stagnált, miközben a turizmus bővült 2,6 százalékkal. Utóbbit a Magyarországra érkező külföldi vendégek növekvő száma és költései hajtották, miközben a forint gyengülése visszafogta azt, ez látható abból, hogy forintban számolva a kivitel értéke egy év alatt 7,1 százalékkal nőtt ebben a kategóriában. Mérséklődött a bérmunka-szolgáltatási díj euró értéke is az exportban, itt az emelkedő hazai bérszínvonal nem tudta ellensúlyozni az árfolyam gyengülését és a kereslet visszaesését.
A fentiekből látható, hogy az egyenleg romlásában elsősorban az üzleti és a szállítási szolgáltatások játszottak szerepet, vagyis azok a területek, amelyek leginkább függenek a külső kereslettől, illetve legnagyobb mértékben kapcsolódnak az ipari termeléshez. Ezt a romlást pedig nem tudta ellensúlyozni a turizmus ágazat kedvező teljesítménye.
A szolgáltatás-külkereskedelem jelentős többlete a következő negyedévekben is fennmaradhat, sőt, a külső kereslet kedvező alakulása, az ipari teljesítmény élénkülése esetén ismét növekedési pályára is állhat, miközben a turizmus ágazat maradhat továbbra is a fő hajtóerő.
