A Magyar Nemzeti Bank (MNB) hivatalból indított piacfelügyeleti eljárása során vizsgálta, hogy egy magánszemély egyes tőzsdei ügyletei kapcsán sérültek-e a piaci visszaélések tilalmára vonatkozó európai uniós rendelet (MAR) bennfentes kereskedelemről szóló rendelkezései – közölte lapunkkal a jegybank.
A részletekre kitérve az MNB arról tájékoztatott, hogy az érintett nyilvános értékpapír-kibocsátó 2020 decemberében bennfentes információként azonosította és közzétette, hogy egészségipari nagyberuházást indít. Az MNB folyamatos felügyeleti tevékenysége keretében megállapította, hogy a kibocsátó a bennfentes információ keletkezésének időpontját tévesen határozta meg, annak valódi dátuma már jóval korábbi, 2020 augusztusa volt. Az MNB a jogsértéssel összefüggésben magát a kibocsátót 5 millió forint felügyeleti bírság megfizetésére kötelezte.
Bennfentesnek tekintendő ugyanis többek között minden olyan, az adott kibocsátó pénzügyi eszközével vagy magával a kibocsátóval akár csak közvetett módon kapcsolatba hozható pontos információ, amely nyilvánosságra kerülése esetén hatással lehet e pénzügyi eszköz árára – írja a jegybanki közlemény.
A tőzsdei céget érintő MNB-intézkedéssel összefüggésben megindított piacfelügyeleti eljárásban megállapítást nyert, hogy a természetes személy a kibocsátó által vezetett állandó bennfentesek jegyzékén szerepelt. A jegyzékhez a kibocsátó által fűzött kiegészítés szerint a tudomásszerzése dátumaként pedig már eleve a bennfentes információ fentiekben meghatározott, 2020. augusztusi keletkezésének napja szerepelt.
A magánszemély pár nappal a bennfentes információ keletkezését és az arról való tudomásszerzését követően vásárolt a kibocsátó részvényeiből a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT). Az eljárás során az MNB megállapította, hogy a magánszemély a Prémium tőzsdei kategóriájú részvények megvásárlását a bennfentes információ birtokában és felhasználásával hajtotta végre. A vonatkozó uniós rendelet azonban tiltja a bennfentes információ felhasználásával kötött ügyleteket, amelyek − ahogy ebben az esetben is − bennfentes kereskedelemnek minősülnek.
Az MNB enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy a kibocsátó a bennfentes információt nem megfelelő időben azonosította, így nem tájékoztatta időben a természetes személyt arról, hogy bennfentes információ birtokában van. A magánszemély ugyanakkor saját bevallása szerint is rendelkezik pénz- és tőkepiaci, illetve befektetési ismeretekkel, valamint ismeri a MAR szerinti bennfentes információ mibenlétét.
Ily módon az MNB megállapítása szerint még a kibocsátó mulasztása ellenére is tudnia kellett volna, fel kellett volna ismernie, hogy bennfentes információ birtokában hajt végre tőzsdei ügyleteket. Ráadásul egy állandó bennfentes jegyzéken szereplő személy vonatkozásában a jogszabály eleve vélelmezi, hogy mindenkor minden bennfentes információhoz hozzáfér az adott kibocsátó vonatkozásában.
Mindezek nyomán az MNB határozatában megtiltotta a magánszemélynek a bennfentes kereskedelmet tiltó rendelkezések ismételt megsértését, 8 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki és feljelentést tesz bennfentes kereskedelem gyanújával.
A jegybank a tényállás kapcsán hangsúlyozza: kiemelkedő jelentősége van annak, hogy egy tőzsdei cég mindenkor felelősen eljárva, megfelelő időben azonosítsa a bennfentes információt, különösen egy elhúzódó folyamat esetében. Annak is, hogy a bennfentes információ azonosításával egyidejűleg megfelelően értesítse a bennfentes jegyzékeken szereplő, azokra rákerülő személyeket arról, hogy bennfentes információ birtokában vannak és ezzel milyen kötelezettségek járnak (bennfentes kereskedelem tilalma, bennfentes információ jogosulatlan átadásának tilalma).
Ennek már csak azért is kiemelt jelentősége van, mert a Büntető törvénykönyv – MNB által kezdeményezett – idén januártól hatályos módosítása szerint a büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bennfentes kereskedelmet a tőzsdei cég bennfentes információhoz feladatkörénél fogva hozzáférő tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként követik el.
A részvény 1,4 százalékot esett. 
