Még mindig többségben vannak az eladott lakásoknál, családi házaknál, nyaralóknál az energiafaló ingatlanok - derül ki az ingatlan.com legfrissebb összeállításából, amely a saját és a Lechner Tudásközpont adatai alapján megnézte a tavaly eladott lakó- és szállásjellegű ingatlanok energetikai besorolását.
Enyhén javult a forgalomképes ingatlanok energiahatékonysága
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője azt mondta, hogy az energiatanúsítvány teljesen objektív, jogszabályokban leírt kritériumok alapján határozza meg egy-egy ingatlan energiafogyasztását. A legjobb osztályzat az AA++, a legrosszabb pedig a JJ, előbbiek “minimális energiaigényűek”, utóbbiak “kiemelkedően rosszak”. “Az adatok értékelésénél fontos tisztázni, hogy nem ugyanazok a lakások kaptak osztályzatot 2018-ban és 2019-ben, de az látható, hogy az összes adásvételre vetítve minimális mértékben nőtt az energiatakarékosabb lakások szerepe” - mondta Balogh László.
Tavaly több mint 166 ezer lakásról, 2018-ban pedig közel 171 ezer lakásról készült energiatanúsítvány vagyis alig csökkent a számuk. A múlt évben az érintett lakások 48 százaléka kapott EE-s (átlagosnál jobb) vagy annál kedvezőbb osztályzatot, szemben a 2018-as 46 százalékkal. Mindez azt is jelenti, hogy a jelentősebb energiafogyasztású, FF-es (átlagos) vagy annál rosszabb kategóriába sorolt ingatlanok még többségben vannak, igaz, tavaly 52 százalékos volt az arányuk az egy évvel azelőtti 54 százalékkal szemben.
A zöldebb ingatlanokat többre értékelik az eladók és a vevők is
A kínálati árakból látható, hogy a tulajdonosok magasabb áron adják az energiatakarékosabb lakásokat. Az BB-s vagy annál is jobb kategóriába sorolt budapesti lakások átlagos kínálati négyzetméterára 818 ezer forint, a CC-s lakásoknál ugyanez 727 ezer forint, míg a DD-s vagy annál rosszabb osztályzatú lakásoknál 700 ezer alatti átlagos négyzetméterár jött ki a februári kínálatot nézve.
“A lakások energiafogyasztási adataiból látható, hogy jelentős tér van a javulásra. A zöldebb ingatlanállományt elősegítő lakásépítések alternatívája lehet a már meglévő lakóingatlanok korszerűsítése és felújítása” - mondta Balogh László. “Egy lakás felújításához sokkal kisebb tőke szükséges mint egy új lakás megépítéséhez, emiatt társadalmi szinten is olcsóbban lehet javulást elérni az ingatlanállomány minőségében akár egy átfogó lakásfelújítási programmal. A korszerűsítés velejárójaként a felújított ingatlanok is felértékelődnek, és a korábbinál jobb életminőséget biztosítanak, amit egy későbbi eladásnál érvényesíteni lehet a lakás vagy ház árában is.” - tette hozzá az ingatlan.com szakértője.
1,3 millió nyugdíjast érinthet a változás. 
