Az Euler Hermes Hitelbiztosító elemzésében 5 kiemelt területet, a gépjárműipart, az építőipart, a szállítmányozást, az élelmiszeripart és a kiskereskedelmet vizsgálta meg a 2017-es események és a 2018-as várakozások alapján.
Gépjárműipar – a húzóágazat évek óta
A gépjárműgyártás elengedhetetlen a magyar gazdaság számára, teljes ipari termelésünk 31,5 százalékát, a teljes export 13 százalékát, illetve a magyar GDP 10 százalékát teszi ki. A hazánkban gyártott járművek 95 százaléka készül exportra, melyből Németország 40 százalékkal veszi ki a részét.
A hazai gépjárműgyártás pozitív fejleményei 2017-ben is folytatódtak: az Audi gyárfejlesztésén kívül a Mercedes Benz Hungária Kft. meglévő üzemének bővítése mellett egy 1 milliárd eurós új üzemet is létre kíván hozni, illetve az Opel is hosszú távú beruházási terveket hozott nyilvánosságra. Mindemellett a német alkatrészgyártó Thyssenkrupp összesen 135 millió euró értékű beruházást jelentett be, míg a hazai Ikarus az elkövetkező két évben 1000 db autóbusz gyártására kapott megrendelést Iránból. Zalaegerszegen 40 milliárd forintos beruházás keretében kezdték el építeni azt az európai szinten is egyedülálló tesztpályát, mely az önvezető járművek tesztelésére és fejlesztésére is alkalmas lesz, a Samsung pedig felavatta az elektromosautó-akkumulátorokat gyártó üzemét.
A kihívások a sok pozitívum ellenére ebben a szektorban is jelen vannak: elsősorban az uniós, és kiemelten a német gazdaság esetleges lassulása, vagy bármilyen komolyabb negatív geopolitikai esemény okozhat problémákat, de a szakképzett munkaerő hiányával és az egyre magasabb bérigényekkel is meg kell küzdeniük az ágazatban tevékenykedő cégeknek.
Építőipar – kiemelkedő teljesítmény, amit a munkaerőhiány veszélybe sodorhat
A leggyorsabban növekvő ágazat a magyar gazdaságban 2017-ben az építőipar volt, és az Euler Hermes szakértői szerint ez 2018-ban is hasonlóképpen lehet. A szektor teljesítménye az előzetes becslések alapján 25 százalékkal nőtt 2017-ben, és jelentős lassulásra jövőre sem kell számítanunk, amit elsősorban az ipari és raktárépületek építése generálhat, de a Családi Otthonteremtési Kedvezmény is jelentősen növelheti a keresletet.
Az út-, vasút- és közműépítési munkák is nagyban hozzájárultak a kimagasló eredményhez, ezek azonban többnyire – részben – uniós finanszírozással valósultak meg, így ezen a téren, a csökkenő EU források veszélye miatt van ok az óvatosságra. A 2018-as veszélyek közül kiemelkedik a munkaerőhiány, mely talán ezt az ágazatot sújtja a leginkább, de az építőanyag-kapacitásokat is sok esetben másfél évvel az építkezés megkezdése előtt le kell kötni, illetve az új lakóingatlanok csökkentett áfa-tartalmának költségvetési szempontból történő fenntarthatósága is komoly kérdőjel lehet 2018-ban.
Szállítmányozás – magas üzemagyagárak, kevés sofőr, koncentrált piac
Az Euler Hermes Hitelbiztosító szállítmányozási szektorelemzése szerint itt kifejezetten erős a piaci koncentráció – néhány meghatározó vállalattal. A vasúti fejlesztések bejelentése hosszú távon hathat a szektorra, de jövőre még biztosan megmarad a közúti fuvarozás dominanciája. A fontosabb piaci szereplők – melyek közül kiemelkedik a Waberer’s – stabil pénzügyi helyzetben vannak, és 2018-ra is növekedést érhetnek el.
Ugyanakkor a kkv-k helyzete bonyolultabb: a készpénzállomány, a hitellehetőségek és a munkaerőhiány terén is nehezebb pozícióban vannak, a méretgazdaságossági okok miatt pedig a költségeik is magasabbak. 2017-ben a nyersolaj világpiaci ára – melynek alakulása a szektor számára alapvetően határozza meg a nyereségességet – stabilizálódott, ugyanakkor az év utolsó részében újból emelkedni kezdett, ami problémát jelenthet 2018-ra.
Mindez komolyan érintheti a szektor összes szereplőjét, hiszen átlagosan a kiadásaik 50 százalékát teszik ki az üzemanyagköltségek. Ráadásul a régiós szinten magas hazai jövedéki adókulcs csökkentése nem várható, ami kiegészülve a szektorban jelentkező munkaerőhiánnyal, várhatóan nehezebb helyzetbe hozza a hazai szállítmányozási cégeket 2018-ban.
Élelmiszeripar – kiszámíthatatlan folyamatok
Az élelmiszeripar – évtizedes hagyományok alapján – Magyarország egyik legfontosabb stratégiai ágazata, aminek eredményességét elsősorban a mezőgazdaság adott évi teljesítménye határoz meg. Az elsősorban uniós alapok segítségével – csak 2017-ben 2,4 milliárd euró mezőgazdasági és vidékfejlesztési alap volt elérhető – erősen támogatott szektor számára jelenleg a finanszírozási kérdésekben nincs probléma. A bankok kedvező hiteleket tudnak nyújtani a piaci szereplőknek, és amíg a jegybanki alapkamat nem változik jelentősen, addig ez így is maradhat. Ugyanakkor, a jelenlegi uniós költségvetési ciklus kifutására, 2020-ra egyre inkább fel kellene készülniük a szereplőknek, ez azonban egyelőre nem minden ágazatban tapasztalható.
Pozitív fejlemény volt 2017-ben egyes élelmiszercsoportok áfa-csökkentése, mely élénkítette a keresletet, és olyan komoly beruházásokat is bejelentettek, mint például a magyar tulajdonú Kall Ingredients 145 millió eurós tiszapüspöki üzemének felépítése, vagy a Coca-Cola Magyarország Kft. új, 6,5 millió eurós logisztikai bővítése, melynek köszönhetően Magyarország legnagyobb élelmiszeripari-raktára jön létre. A legnagyobb problémát – természetesen a kiszámíthatatlan időjárási tényezők mellett – az évről évre felbukkanó madárinfluenza jelenti, melynek köszönhetően az év első 8 hónapjában export-embargó volt érvényben az érintett magyar termékekre. Amennyiben 2018-ban esetleg újabb járványok jelennek meg, a sertéspestis, a madárinfluenza, vagy bármely más, a húsfeldolgozást érintő területen, komoly probléma lehet a teljes szektor eredményével is.
Kiskereskedelem – növekvő fogyasztás, cégek csődközelben
A kiskereskedelmi forgalom növekedésének trendje Magyarországon már több mint négy éve tart, 2017-ben akár a 4,5 százalékos javulás sem elérhetetlen, ezzel több mint duplája is lehet az uniós átlagnak. Mindez köszönhető elsősorban a reálbérek 2017-es jelentős növekedésének, ami a háztartások vásárlóerejét szignifikánsan meg tudta emelni. A lakossági hitelfelvétel is lendületet kapott 2017-ben, ami várhatóan 2018-ban is folytatódhat, hacsak nem következik be jelentős jegybanki kamatemelés. További jó hír a szektor számára, hogy az e-kereskedelem területén is közelebb kerülünk a legfejlettebb országok szintjéhez.
A piaci szereplőknek azonban itt is szembe kell nézniük az egyre komolyabb munkaerőhiánnyal, illetve a garantált minimálbér emeléséből – mely nagyságrendileg 13 000 munkavállalót érintett a kiskereskedelmi szektorban – következő többletkiadásokkal. 2017-ben többek között a CBA egyik franchise partneréhez tartozó 80 üzlet bezárása, vagy az év végén, több, jelentős kiskereskedelmi szereplőt érintő, csődközeli helyzetről szóló negatív hírek okoztak fejtörést a jövő évi kilátásokkal kapcsolatban. 2018-ban az újabb nehézkes bértárgyalások és az esetleges sztrájkok jelenthetik a legnagyobb problémát, de a fogyasztói szokások átalakulása, a tervezett vásárlások esetleges visszafogása-elhalasztása is bajba sodorhatja azokat a cégeket, amelyek a 2017-es növekedést akarták meglovagolni jövőre is.
Tovább gyűrűzik az alkotmánybíróság körül kialakult botrány. 
