Ki nem találnád, ki az Iszlám Állam legfélelmetesebb ellensége

Berezelnek

A szélsőséges ideológia, ami az Iszlám Államot jellemzi, a nőket semmibe veszi, jogokat alig biztosít nekik. Az aztán végképp nem fér a fejükbe, hogy a nők akár fegyvert is foghatnak. Így ha női ellenséget látnak a derék dzsihádiak, megrémülnek, mert hímsovinizmusuk számára nem csak, hogy elképzelhetetlen szégyen női haderő fogságába esni, hanem még az a hit is elterjedt közöttük, hogy akit női harcos öl meg, az nem a paradicsomba, hanem egyenesen a pokolba kerül.

Márpedig a szélsőséges iszlám alapja a túlvilágba vetett hit, hisz ennek köszönhető, hogy mind a harcban, mind az öngyilkos merényletekben úgy áldozzák fel magukat, hogy életük semmit sem ér, hisz a lényeg úgyis csak utána jön. Meglepő, hogy ez mennyire erős bennük, pont ezért roppant nehéz a terrorizmusuk elleni harc.

A pokol lányai

Azonban a paradicsom helyett a pokol gondolata igen rémisztő, és az utóbbi időben szembe is találkoznak egy rendkívül elszánt, kemény, edzett lányokból álló csoportba. Ezek a hölgyek a kurd védelmi erő, az YPG részét képezik, a szervezet külön egységeként. A női különítményt nagyon megbecsüli a hadsereg, és nagyon vigyáznak arra, hogy teljes egyenjogúság legyen. A Reuters szerint olyannyira, hogy nincsenek is férfi feletteseik, vagyis férfiaktól nem kaphatnak parancsot.

Kurd harcosnők. Forrás: Reuters

Amúgy a lányok igen elszántak és kemények: amikor belépnek a seregbe, megszakítják a kapcsolatot családjukkal, és csak a hazának élnek. A kurd harcosok amúgy is egyre nagyobb hírnévre tesznek szert a mostani háborúban: az iraki kurdok hatékonyan védték meg vagy szerezték vissza területeiket az Iszlám Állammal való harcban, a szíriai kurdok pedig az elmúlt egy évben mindhárom szíriai tartományukat felszabadították, beleértve Kobani városát is.

A kurd nők alapvetően nem azért indulnak harcba, mert tudják, hogy a dzsihádisták félnek tőlük, hisz így is kemény csatákba keverednek és nagy veszteségeket szenvedhetnek. Az ő megközelítésük egészen más alapú: a kurdok között nagy hagyománya van a két nem egyenjogúságának a régióban egyedülálló módon. Ezért sok nő úgy gondolja, hogy kötelességeik is azonosak, nem csak jogaik, és harcolni kell a hazáért, melynek egy része most fogja először elnyerni függetlenségét a történelem folyamán, ha minden jól megy.

Öcalan hagyatéka

A nők megbecsülésének hangsúlyozása Abdullah Öcalantól származik, aki 1978-ban alapította meg PKK nevű pártját, melynek célja a törökországi kurdok felszabadítása, önálló államuk létrehozása volt. A pártot, amely fegyveres harcot indított, sok ország terrorszervezetnek nyilvánította, harcuk elbukott, és 2013-ban tűzszünetet kötöttek a török kormánnyal.

A szétesett Irak és Szíria kurd népessége viszont most a saját maga élet-halál harcát vívja, eddig teljes sikerrel. Az Öcalan-féle elveket, melyek az egyenjogúságról és a modern társadalomról szólnak, teljesen magukévá tették, szabaddá vált területeiken ezt meg is valósítják, sőt, amikor elfoglalnak egy települést az Iszlám Államtól, legyen az kurd vagy arab lakosságú, rögtön eltörlik a szélsőséges iszlám törvényt, a Saríát, a nők jogait azonnal helyreállítják és a gyereket rögtön újra iskolába küldik. Így a kurdok érkezése, különösen a nők számára valóban sokkal inkább felszabadítás, mint megszállás.