Egészen bravúros jogalkotással érte el a kormány, hogy a hazai forrású közbeszerzések kormányzati ellenőrzése még lazább és egyszerűbb legyen Magyarországon. Még október 29-én jelent meg ugyanis egy kormányrendelet, amelynek lényege, hogy
- a Miniszterelnökség a jövőben már nem kezdeményezhet új ellenőrzési eljárást,
- nem kell előzetesen engedélyt kérni,
- nem szükséges a Miniszterelnökségtől támogató záró tanúsítványt beszerezni
- a közbeszerzési szerződések módosításához sem kell a Miniszterelnökség engedélye.
A kormányrendelet nem tartalmaz indoklást, így nem derül ki, hogy a kormány miért éppen most döntött úgy, hogy lemond a közbeszerzések előzetes és folyamatos ellenőrzéséről. A jogalkotási bravúr abban rejlik, hogy alapvetően egy kormányrendelet módosító kormányrendeletről van szó. A kiinduló pont azonban a 2015-ös közbeszerzési törvény. A közbeszerzési törvény ugyanis kimondja, hogy a Miniszterelnökség
- a minisztériumok
- állami cégek
- állami alapítványok
közbeszerzéseit, megkötött szerződéseit engedélyezi és ellenőrzi. A cél természetesen az lenne, hogy fény derüljön a kiírók és a pályázók ügyeskedéseire, minél előbb meg lehessen akadályozni a csalásokat.
Ennek a törvénynek született egy kormányrendelete arról, hogy a törvény hatálya alá tartozóknak milyen kötelezettségei vannak, hogyan tudnak megfelelni a törvényi elvárásnak, milyen előterjesztéseket, milyen tartalommal kell benyújtaniuk. A most megszülett új kormányrendelet pedig arról szól, hogy ezekre nincs szükség. Ugyanakkor az a joga változatlanul megmarad Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszternek, hogy kezdeményezheti egy adott közbeszerzés visszavonását, ha szabályellenességet tapasztal.
Ha most nem is derül ki, hogy az eddigi jogosítványaira már miért nem tart igényt a kormány a jövőben, korábbi kormányzati nyilatkozatokból azért lehet sejteni a motivációt. Tavaly novemberben eleve az volt a kormány célja, hogy magából a közbeszerzési törvényből törölje a hazai forrásból megvalósuló közbeszerzések központi ellenőrzését.
Hazai forrásból megvalósuló közbeszerzésekkel összefüggő ellenőrzéseket eddig is számos szervezet folytatott, így különösen az Állami Számvevőszék, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, vagy a Közbeszerzési Hatóság. Ezen ellenőrzések mellett a közbeszerzések központi ellenőrzése tehát továbbra is fennáll majd, azonban a párhuzamosságok kiküszöbölése érdekében a közbeszerzésekért felelős miniszter által megvalósított folyamatba épített ellenőrzések nélkül
- szólt Gulyás Gergely javaslata. A teljes hatályon kívül helyezés helyett végül úgy változott a törvény, hogy kormányrendelet lehetőséget adhat a közbeszerzések miniszteri ellenőrzésére és engedélyezésére. Tehát a konkrét törvény módosítása helyett most jutott el oda a kormány jogalkotási gépezete, hogy inkább rendeletben mondják ki: lehetőség ugyan lenne rá, de igazából az érintett minisztériumoknak, állami cégeknek már kevésbé kell a Miniszterelnökség kontrolljától tartaniuk.
A kormány korábbi magyarázata szerint tehát alapvetően a közbeszerzési törvény módosításának célja az egyszerűsítés és gyorsítás, az adminisztratív terhek további csökkentése lett volna. Nem más ez, mint az állami bürokrácia mérséklése. A magyarországi közbeszerzések ellenőrzésével azonban eddig is akadtak bőven gondok - elég csak a gyakori és igen tetemes összegű uniós bírságokra gondolni.
Marad még három hivatal
Például a 24.hu még 2018-ban írt arról, hogy még Lázár János minisztersége alatt átengedték a közbeszerzések ellenőrzését kormányközeli külső tanácsadóknak, és milliárdokat fizettek érte. A munkát pocséknak találta Brüsszel és most a tanácsadói díj sokszorosát fizetteti vissza Magyarországgal. Százmilliárd forintnál is nagyobb lehetett a számla.
Tehát a kormányzati álláspont szerint azért nem baj, hogy a Miniszterelnökség már nem ellenőrzi a közbeszerzéseket, mert arra ott van a Közbeszerzési Hatóság (KH), az Állami Számvevőszék (ÁSZ) és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) is. Nos, a KH élén április óta áll új elnök Kovács László személyében és szeptemberben már együttműködési megállapodást is kötött az Áder János köztársasági elnök által alapított Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvánnyal, amelyet most Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség volt államtitkára igazgat.
A KH pedig épp augusztusban mondta ki, hogy egészséges verseny jellemzi a közbeszerzési piacot, hiszen minden egyes eljárásban átlagosan hat cég versenyez a közbeszerzési megbízásokért. Az ÁSZ élén Domokos László, volt fideszes országgyűlési képviselő áll, míg a KEHI elnökhelyettese Polt
A közbeszerzések kormányzati ellenőrzésének szinte teljes megszüntetése után tehát így is marad bőven olyan hivatal, amelynek marad jogosítványa arra, hogy éberen őrködjön a közbeszerzések tisztasága felett.
Túszejtés vagy pénzmosás? 
