Kapitány Balázs, az intézet tudományos titkára csütörtökön egy budapesti sajtótájékoztatón arra hívta fel a figyelmet, hogy az adat nem a kivándoroltak, hanem a külföldön élő, de Magyarországon állandó lakcímmel rendelkezők számáról ad közvetlen becslést.
| A felmérés módszeréről szólva Kapitány Balázs elmondta, a Magyarországon bejelentett lakhellyel rendelkezők adatait - állandó és ideiglenes lakcímét - a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala őrzi. Ebből az adatállományból kiválasztottak 8917, akkor 18-49 éves magyar állampolgárt, akinek magánháztartásban bejelentett állandó lakcíme volt. A költségek "elviselhető szinten tartásáért" 463 településre korlátozták a kiválasztást, amely így nem teljesen véletlenszerűen történt. |
A kutatásban 2012 novembere és 2013 februárja között 8917 embert kerestek meg hivatalos lakcímükön a kérdezőbiztosok. A megkeresettek csaknem 80 százalékáról kiderült, hogy valóban az állandó lakóhelyeként megadott címen tartózkodik, míg 10,6 százalékuk életvitelszerűen máshol lakik Magyarországon.
A válaszadók mintegy 6 százalékáról derült ki, hogy tartósan nem tartózkodik Magyarországon.
A kiválasztott emberek 3,9 százalékáról semmit sem sikerült kideríteniük a kérdezőbiztosoknak. A becsléskor ebből a halmazból kerültek még át emberek a tartósan külföldön élők halmazába, és így kapták meg a külföldön élők becsült számát - mondta el Kapitány Balázs.
A tartósan külföldön tartózkodókat úgy határozták meg, hogy azokat az embereket tekintették ilyennek, akik három hónapon keresztül nem tértek haza, vagy csak éppen látogatásra érkeztek vissza Magyarországra.
Kapitány Balázs közölte, a becslést mintavételi hiba terheli, ezért azt lehet mondani: 6,8 és 8 százalék között lehet a tartósan külföldön élők aránya.
Németország és Anglia a célországok
Elmondta azt is, hogy ebben az adatban szerepelhetnek olyanok is, akik soha, vagy csak nagyon régen éltek Magyarországon. Példaként említette azt a lehetőséget, hogy egy magyar állampolgársággal rendelkező fiatal, aki magyar emigráns szülőktől Németországban született, sohasem élt Magyarországon, csupán "papíron" bejelentkezett az általa örökölt ingatlanba.
A kutatásban a külföldön lévők 86 százalékáról sikerült megtudni, hol tartózkodik. E szerint a vizsgált csoportból a legtöbben - 25,8 illetve, 25,6 százalék - Németországban és Nagy-Britanniában élnek.
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
